- Ha Orbán Viktor vétózik, az Európai Unió lesújt a magyar gazdaságra

Az Európai Unió súlyos csapást mérhet a magyar gazdaságra, ha Orbán Viktor meg akarná vétózni az Ukrajnának szánt EU-s támogatást az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján. Ez derült ki abból a bizalmas brüsszeli dokumentumokból, amelyeket a Financial Times szellőztetett meg. Mint a lap megjegyzi, az uniós terv az EU és a leginkább oroszbarát tagállam közötti harc jelentős eszkalálódását jelzi.

Az uniós tisztviselők által készített dokumentumban, amelybe az FT is bepillantást nyert, az EU felvázolt egy stratégiát, amely kifejezetten Magyarország gazdasági gyengeségeit célozza meg, veszélyezteti a forintot és rombolja  a befektetői bizalmat, hogy ártson a „munkahelyteremtésnek és a növekedésnek”, ha Budapest nem hajlandó feloldani vétóját a Kijevnek nyújtott támogatás ellen.

Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi, decemberi csúcstalálkozón blokkolta az Ukrajna támogatásáról szóló döntést, amely szerint az ország négy évre 50 milliárd eurós támogatást kapjon, igaz, az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntést – korábbi vétófenyegetése ellenére – nem akadályozta, hanem az erről szóló szavazásnál kivonult a teremből.

Ha a magyar kormányfő nem hátrál meg a kérdésben,

Ezzel nemcsak a forint veszíthetne jelentősen értékéből, a hitelfelvétel költségei is jelentősen emelkednének, ami elriszataná a külföldi befektetőket – derül ki a dokumentumból az FT szerint. „Európa azt mondja Orbán Viktornak, hogy ami sok, az sok; Itt az ideje, hogy beálljon a sorba. Lehet, hogy van pisztolyod, de nálunk van a páncélököl” – mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég európai igazgatója.

E finanszírozás nélkül „a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be” – áll a dokumentumban. Egy ilyen büntetés „gyorsan kiválthatja az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek további növekedését és a valuta csökkenését”.

Bóka János uniós ügyekért felelős államtitkár az FT-nek azt mondta, Budapest nem tudott a pénzügyi veszélyről, de országa „nem enged a nyomásnak”.

„Magyarország nem kapcsolja össze Ukrajna támogatása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdését” – állította, bár ennek némiképp ellentmond, hogy közvetlenül a decemberi EU-csúcs előtt szabadítottak fel több mint 10 milliárd eurós támogatást Magyarország számára, így Orbán Viktor ennek hatására adhatta fel vétóját az Ukránokkal való csatlakozási tárgyalások megkezdése ellen.

„Magyarország konstruktívan részt vett és továbbra is részt fog venni a tárgyalásokon” – tette hozzá Bóka. Egyúttal azt állította, Budapest szombaton új javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben leszögezte, most már nyitott arra, hogy az uniós költségvetésből finanszírozzák az ukrajnai csomagot, sőt közös adósságot is kibocsásson annak finanszírozására, ha lehetőséget adnak Budapestnek arra, hogy később meggondolja magát.

Mint arról a Népszava is beszámolt, korábban, az EU tagállamok nagyköveteinek ülésén Magyarország nem adta a beleegyezését Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásához. Még azt is ellenezte – de nem tudta megakadályozni –, hogy hamarosan elkezdődhessenek a tárgyalások a döntéshozó intézmények között arról a jogszabályról, amely rendelkezik a megtámadott ország segélyezését 2024-2027 között lehetővé tevő pénzügyi eszköz felállításáról. A rendelettervezetről kialakított részleges közös álláspont elfogadásához ugyanis elég volt a 27 ország minősített többségének az igen szavazata. A tanácskozáson egyedül a magyar nagykövet mutatott fel piros lapot.

A kormányközi megállapodás ugyanakkor nem terjed ki sem az Ukrajnának szánt támogatás összegére, sem ezen belül a vissza nem térítendő támogatás és a hitel arányára. Mindezekről a február elsejére összehívott rendkívüli EU csúcs résztvevői hivatottak dönteni konszenzussal, mégpedig a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatának a keretében.

Mint megírtuk, nemrég szakértők azt vizsgálták, hogy Ukrajna csatlakozása milyen hosszútávú következményekkel járna az unió és tagállamai gazdaságára, költségvetési helyzetére. Megállapításuk szerint az ukrán tagsággal járó terhek nem befolyásolnák számottevően a közös büdzsé jelenlegi nettó haszonélvezőinek pozícióját, így Magyarországét sem. Az Orbán-kormány ennek az ellenkezőjét állítja, megalapozott számításokkal azonban nem hozakodott elő.