- Utólag változtatott a szabályokon az Orbán-kormány, több mint 16 ezer pedagógus inkább nemet mondott a minősítésre

Bár eredetileg 22 ezer pedagógus került be a 2024. évi minősítési eljárásba, abban végül csak 5451-en vesznek részt – tudtuk meg az Oktatási Hivataltól (OH). Az idei minősítésre – mely során az érintettek „szintet léphetnek”, vagyis például Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba kerülhetnek – még tavaly kellett jelentkezni. A résztvevők számának csökkenését az tette lehetővé, hogy tavaly még kötelező volt a Pedagógus II. fokozat elérése, de törvényi változások miatt az idei évtől már nem az, vagyis az érintettek utólag dönthettek arról, hogy mégsem vesznek részt az eljárásban.

Az OH Népszavának küldött adatai alapján tehát több mint 16 ezer pedagógus, vagyis az eredeti létszám háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy inkább nem kér a minősítésből. Az 5451 fő résztvevő többsége minden bizonnyal gyakornok fokozatú, akiknek még mindig kötelezően minősülniük kell Pedagógus I-be. Az OH kérdésünkre ugyanis azt is elárulta, hogy

Maga az eljárás egy hosszabb és bürokratikus folyamat, amely rengeteg plusz terhet ró a pedagógusokra a nevelés-oktatással összefüggő munkáik mellett. El kell készíteniük egy részletes portfóliót is, amit később egyfajta szóbeli „vizsgán” kell megvédeniük. Az idei eljáráshoz a portfóliókat 2023. november 25-éig kellett elkészíteni és feltölteni az OH rendszerébe. A magasabb fokozatba lépés magasabb fizetési kategóriát is jelent, igaz, a bérek csak a gyakornokok esetében térnek el jelentősebben.

Az idén januári béremelés után egy gyakornok fizetésének alsó határa bruttó 528 ezer forint (ez nettóban, kedvezmények nélkül 351,6 ezer forint). Ez az összeg Pedagógus I-ben bruttó 538 ezer forintra – nettó 357,7 ezer forintra – nő. A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alsó fizetési határai között viszont már csak bruttó 17 ezer forint a különbség, ami nettóban 11,3 ezer forintot jelent. De a Pedagógus II. fokozat megszerzését célzó eljárás résztvevői számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy a kormány utólag, visszamenőleges hatállyal módosított a portfóliók elbírálásának szempontrendszerén.

Az új pedagógus életpályatörvény – ismertebb nevén státusztörvény – idén januártól életbe lépett végrehajtási rendeletében található több melléklet is, amelyek a minősítés és a portfóliók elbírálásának szempontjait tartalmazzák. Ezek a pedagógusok digitális kompetenciáinak mérésére vonatkozó tartalmakkal bővültek, ám az új szempontrendszer még nem volt pontosan ismert, amikor a portfóliókat tavaly el kellett készíteni.

– vélekedett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet. Hasonlóképp látja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is, aki azt is megjegyezte, nem túl sportszerű meccs közben módosítani a szabályokon. Sőt szerinte a visszamenőleges szabályozás törvényességi aggályokat is felvet.

A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium szerint azonban nincs ok aggodalomra, szerintük így is alkalmazható az idei eljárásban az új szempontrendszer. A Népszava megkeresésére azt írták: az érintetteket az eljárásba bekerülésről szóló levélben, valamint a portfóliófeltöltés határidejének betartására figyelmeztető levelekben is tájékoztatták a szempontrendszer kiegészítéséről. Ezt az OH is megerősítette lapunknak, leszögezve, hogy „a minősülőt hátrány nem érheti.” A szaktárcától pedig azt is megtudtuk, a szempontrendszer változása szerintük azért sem jelenthet gondot, mert a portfóliók szóbeli védésének napjáig még van idejük a pedagógusoknak arra, hogy felkészüljenek, vagyis a védésen és az azt követő szakmai beszélgetésen szóban is „tanúbizonyságát tudják adni digitális kompetenciáik meglétének.”