Semmi nem jött össze tavaly a kormánynak a költségvetési politikában, sorra vétette el a saját maga által állított hiánycélokat. A deficit végül 4593 milliárd forint lett, ami alig marad el az előző évi 4672 milliárd forinttól. Igaz, időközben 17,6 százalékos infláción esett át a gazdaság, amit a két év összehasonlításánál nem hagyhatunk ki a számításból. Az eredetileg elfogadott költségvetés szerint 2023-ban 2352 milliárd forint lett volna a hiány, ezt közel megduplázta a kormány. Az okokról már számtalanszor írtunk: az infláció elszállásáról, az áfabevételek összeomlásáról, a kamatkiadások és az energiaárak megugrásáról, bár ez utóbbi tavaly már csökkent.
Nemcsak lényegesen magasabb lett a hiány a vártnál, de a kormány még ezt is csak úgy tudta elérni, hogy lényeges, az embereket érintő kiadásokon spórolt, és a hiányzó bevételeket a cégeknél igyekezett beszedni. Tavaly – 0,5 százalékos GDP-csökkenés mellett – a társaságiadó-bevételek 36 százalékkal, az energiacégekre kivetett különadók 113 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban. E két tétel az extraprofitadók egy részének volt köszönhető, amit a kormány nem új adóként, hanem a már meglévők növelésével szedett be. Ezek nem nevezhetőek klasszikus megszorításoknak.
A többletbefizetés kicsit fájt a cégeknek, de általában volt miből fizetniük. Mindez már nem feltétlenül igaz a kiskereskedelmi adóra, amiből tavaly 242 milliárdot szedtek be, ami egy év alatt 37 százalékos növekedés.
Ebből pár éve csak néhány milliárd forint folyt be. A gond, hogy a kiskereskedelmi adót csak névleg a kereskedők fizetik, valójában a kereskedelem ezt azonnal ráterhelte a fogyasztókra. Egyes becslések szerint a kiskereskedelmi adó a boltokban 3-4 százalékos áremelést idézett elő. Másként fogalmazva ez olyan, mintha nem 27 százalék lett volna az áfa – ami már önmagában a legmagasabb a világon –, hanem 30 százalék. Ez már megszorításnak nevezhető.
A lakosság tavaly 3996 milliárd forint személyi jövedelemadót fizetett be, míg az előző évben 2785 milliárdot – derül ki a Pénzügyminisztérium év végi költségvetési jelentéséből. Vagyis tavaly 43 százalékkal több adót fizettek be a munkavállalók, mint egy évvel korábban. A növekedés csak részben a tavalyi 15 százalékos béremelkedés következménye. Az ok prózaibb: a kormány 2022-ben a választási pénzszórás közepette mintegy 800 milliárd forintnyi szja-t küldött vissza a gyermekes családoknak, részben ez vezetett az uniós inflációs rekordhoz. Vagyis nem tavaly fizetett a lakosság sok adót, hanem az előző évben keveset. Ez magyarázza a 2023-as 40 százalék feletti növekedést.
Míg tavaly az államháztartás bevételei 22,2 százalékkal emelkedtek, a kiadások „csak” 18,9 százalékkal voltak magasabbak, vagyis itt egy kis korrekciót meglépett a kormány.
Egyes kiadások jelentős mértékben emelkedtek, a kamatkiadások 31 százalékkal, az energiatámogatások megduplázódtak. Szembetűnő a közreadott adatokban, hogy a jóléti kiadásokon spórolt a kormány. A lakástámogatások 30 százalékos csökkenése magyarázható a lakásfelújítási program kifutásával, bár a csok idei újabb átalakítása ennél nagyobb megszorítást jelent. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 10 százalékkal emelkedtek, a gond, hogy a fogyasztói árak eközben 17,6 százalékkal nőttek. Vagyis ezeknek a kiadásoknak a reálértéke tavaly 6-7 százalékkal csökkent. Ezen belül az egészségügyi kiadások 9,4 százalékkal nőttek, a gyógyszerártámogatásokra 14,8 százalékkal több jutott, ám még ez sem kompenzálta az inflációt. Nem csak az egészségügyben voltak megszorítások, ez tükröződik a szociális kiadással kapcsolatos számokban: a családi ellátásokra költött összeg tavaly 0,8 százalékkal emelkedett, vagyis reálértékük mintegy 17 százalékkal csökkent egyetlen év alatt. Egy példa a megszorításra, amit a kormány saját bevallása szerint soha nem tesz.
