Sokadszorra és több ponton bírálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormány gazdaságpolitikáját. A jegybank honlapján megjelentett cikket Kuti Zsolt az MNB főközgazdásza, illetve Banai Ádám ügyvezető igazgató jegyzi – vagyis a cikkben foglaltakat egyértelműen a MNB stábjának és vezetésnek hivatalos véleményének tekinthetjük. A szerzők újfent felhívják arra a figyelmet, hogy az infláció még nincs legyőzve, az „infláció makacs jelenség”, vagyis mind a jegybanknak, mind a kormánynak lenne még tennivalója ezen a területen.
A hazai gazdaságpolitika azzal tud a legtöbbet tenni a gazdasági növekedés újraindításáért, ha kitartóan a stabilan alacsony inflációs közeg visszaállítására és megőrzésére helyezi a hangsúlyt – üzenik a jegybanki szakértők. „De ennek a fordítottja is igaz. Minden olyan intézkedés, amely gyengíti ezt a folyamatot, akadályozza a fenntartható növekedési célok elérését” - írják. Az üzenet egyértelműen a kormánynak szól: Orbán Viktor kormányfő és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter minden héten többször elmondja, vagy leírja, hogy 2023 az infláció legyőzésének éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés beindításáról kell, hogy szóljon. Ennek érdekében a kormány megpróbál minden rendelkezésére álló intézkedést bevetni, akár a jegybank kárára is.
A szakértők szerint az elmúlt másfél év fontos tapasztalata, hogy a monetáris transzmisszióba történő kormányzati beavatkozások többségében a káros mellékhatások messze meghaladták azok várt rövid távú előnyeit. Legtöbb esetben csak a piaci bizonytalanság nőtt, aminek súlyos ára volt: romló kockázati megítélés, emelkedő hozamfelárak és a leminősítési kockázatok növekedése. Ilyen intézkedés a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által hétfőn felvetett ötlet, mely szerint a jövőben a banki hitelek árazását nem a bankközi kamatlábakhoz, hanem a jóval alacsonyabb és mesterségesen leszorított diszkont-kincstárjegy hozamokhoz kössék. (Ettől a kormány banki kamatok varázsütésszerű csökkentését reméli.) Ez egy olyan téves előfeltevésekre alapozó tervezet, amely – végső megvalósítási formájától függően kisebb vagy nagyobb mértékben – hosszabb távon drágábbá, illetve nehezebben elérhetővé teszi a gazdaság újraindításához szükséges piaci alapú hiteleket – írják az MNB szakértői Nagy Mártonnak címezve az egyértelmű bírálatot.
A szakértők szerint a nemzetgazdasági miniszter terve már azzal kárt okoz, hogy arra a kockázati felárak növelésével reagált a pénzpiac – vagyis már most drágult a hitelezés. A kormányzati tervek hatására már most nőtt a piaci bizonytalanság, ami a hitelminősítőknél negatív tényező, ahogy ezt azonnal jelezte a Standard and Poor’s kommentárja is. A hitelminősítő rögtön negatívan reagált, jelezve, hogy az ilyen lépések akár az ország hitelminősítését is veszélyeztethetik – emlékeztetnek az MNB szakértői.
