2024-ben is változatos tárlatokkal várja a látogatókat a Ludwig Múzeum – derült ki a kedd délelőtti sajtótájékoztatón, melyen Fabényi Julia igazgató ismertette a programtervet. Az év első kiemelt tárlata február 10-én a tavaly kilencvenkilenc évesen elhunyt Vera Molnár művészetét fogja bemutatni. Az 1947-től a haláláig alkotó művész 1968-tól az elsők között hozott létre műalkotást valódi számítógép segítségével. A tárlat első fele a művész pályájának meghatározó fejezeteit, vonal- és formarendszerének változását tekinti át, míg a másik felében nemzetközileg elismert alkotók reflexióit láthatjuk.
Április 14-én a Bartók Tavasz keretében Till Brönner német jazzmuzsikus és fotográfus kiállítása nyílik, melyen az Identitás – Európai táj című munkája először lesz látható. Május 3-án a Kis magyar kockológia című tárlat egy csaknem hétköznapi jelenséget, a jellegzetes kockaházat fogja bemutatni művészeti médiumok és installációk segítségével. Szeptember 6-án a Fordított tárgyak című kiállítás kézműves technikával készült munkákat prezentál, vagyis képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti kontextusban keletkezett alkotásokat.
Október 18-án a Vihar előtt. Tajvan, múlt és jövő határán című tárlat a sziget tudományos és technológiai fejlődését mutatja be, illetve azt a történelmi és társadalmi-politikai hátteret, mely Tajvan sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát alakította. November 1-től a Gyakran ismételt kérdések – GYIK/FAQ című múzeumpedagógiai kiállítás a nevéből adódóan olyan kérdéseket tesz fel, melyet a közönség a kortárs művészettel kapcsolatban gyakran tesz vagy tenne fel. A válaszokat a múzeum gyűjteményének jelenleg nem látható műveiből összeállított válogatás segítségével fogalmazzák meg.
Emellett a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén április 20-tól a Ludwig Múzeum szervezi a Magyar Pavilonban Nemes Márton Techno Zen című kiállítását. A harminchét éves alkotó a műveiben a kép 21. századi újraértelmezésével kísérletezik, miközben kitágítja a hagyományos festészet határait anyagban és térben is. A pavilon tereibe egy multimédiás, érzékekre ható és színekre fókuszáló összművészeti alkotást tervezett, mely a techno zene szubkultúrájára és a digitális képalkotásra épül. A hagyományoknak megfelelően a velencei kiállítás anyaga a biennálét követően Budapesten is látható lesz, ezúttal bővített formában.