;

Lengyelország;Alkotmánybíróság;leváltások;közmédia;médiaháború;

A varsói alkotmánybíróság épülete

- A lengyel alkotmánybíróság szerint jogszerűtlenül rúgták ki a varsói közmédia vezetőit, a kormány kétségbe vonja a testület függetlenségét

A kulturális minisztérium a taláros testület döntéseit a strasbourgi bíróságra hivatkozva nem tekinti függetlennek, a jogi gyakorlatban nem létezőnek, és ezért mellőzi azokat. 

Sérti a lengyel alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva a kulturális miniszter decemberben felmentette a közszolgálati médiát működtető társaságok vezetését – közölte a lengyel alkotmánybíróság csütörtökön közzétett ítéletében. A döntést öt bíró támogatta egy pedig ellenezte azt. Az alkotmánybírák többsége azért találta jogsértőnek a kormányzati lépést, mert szerintük a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásai a közszolgálati médiára nem vonatkoznak. 

A taláros testület szerint a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések „semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után”, tehát lényegében érvénytelennek nevezték a leváltásokat, amelyeket a Donald Tusk vezette koalíciós kormány választási ígéreteinek megfelelően meglépett.

Lapunk is többször írt arról, hogy előző kabinet idején egy sor alkotmánysértő törvényt hoztak, új intézményeket hoztak létre. A demokratikus koalíció ezek felszámolását ígérte, egyebek között az állami média szavahihetőségének visszaállítását, a pártpropagandisták eltávolítását. Ez ellen nyújtottak be panaszt még decemberben az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői, tüntetéseket szerveztek. A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. 

A csütörtöki alkotmánybírósági döntésre reagálva, a varsói kulturális tárca a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a lengyel legfelsőbb bíróság korábbi határozataira hivatkozva közleményt adott ki. Eszerint az alkotmánybíróság „nem független, ezért döntéseinek nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek, a jogi gyakorlatban pedig nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők”.

A Népszava múlt heti összeállításában megírtuk, hogy az előző kormány „hatalmi bástyái” miatt kettős hatalom alakult ki Lengyelországban, az Alkotmánybíróság például a PiS-hez lojális, politikailag motivált jogászokból áll.

Lázadozások és fenyegetések után a kormánypárti többség elfogadta a Ruanda biztonságosságát kimondó törvényt. A felsőház még gördíthet akadályokat a vitatott jogi megoldás elé.