A nacionalista jobboldal, a nyolc éven át kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely tavaly október 15-én elveszítette a parlamenti választást, korábban felépített hadállásait felhasználva igyekszik megbénítani a törvényhozás munkáját. Valóban, a kormány csak botladozva képes megvalósítani ígért terveit. A válság oka: a PiS évei alatt egy sor alkotmánysértő törvényt hoztak, új intézményeket hoztak létre, a demokratikus koalíció ezek felszámolását ígérte – egyebek között az állami média szavahihetőségének visszaállítását, a pártpropagandisták eltávolítását –, ám a változásokat akadályozza az államfői vétó lehetősége. A kormánynak pedig nincs akkora többsége a szejmben, hogy visszautasíthassa az elnöki vétót.
A kormány és ellenzéke, beleértve az ide sorolható államfői hivatalt, heves jogértelmezési vitákat folytat, gyakorlatilag egymás legalitását vonják kétségbe.
A PiS érdekelt a politikai válság fenntartásában, ezért is szállíttattak csütörtökön 405 autóbusszal sok ezer elkötelezett jobboldalit az egész országból Varsóba.
A varsói városháza 35 ezer tüntetőt számolt meg, a PiS politikusai először 200, majd 300 ezer felvonulóról beszéltek. Az Onet.pl hírportál szakértőket bevonva arra jutott, hogy a hideg varsói este csúcspontján 95-100 ezer körül lehetett azok száma, akik részt vettek a gyűlésen, majd felvonuláson. A felszólaló szónokok interpretálása szerint Lengyelországban a szólásszabadság és a demokratikus intézmények lerombolása történik. Mariusz Kaminski és Maciej Wasik, a két jogerősen elítélt PiS-politikus letartóztatását pedig az 1981. december 13-i Jaruzelski-hatalomátvételhez hasonlították, a két férfit politikai fogolynak állították. Az alaphangot Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök adta meg. Ő ismét előállt azzal, miszerint Donald Tusk kormányfő politikája német érdekeket szolgál, Lengyelország függetlenségének felszámolására törekszik.
A tüntetéssel szinte egy időben Duda bejelentette, hogy Kaminski és Wasik ügyében, a két éhségsztrájkot deklaráló férfi családja kérését meghallgatva, „kegyelmi eljárást indít”. Amíg ez a folyamat zajlik, felkéri az igazságügyi miniszter/legfőbb ügyészt, hogy a szabadságvesztési büntetést szakítsa meg. Jogi szakértők szerint az elnöknek jogában állt volna minden további nélkül azonnal megkegyelmezni a két politikusnak, s azok azonnal elhagyhatják a börtönt. Többek szerint Duda célja, hogy elhúzza a folyamatot, a politikai feszültséget fenntartsa s a felelősséget áthárítsa a bíróságokra és a kormányra. Eközben megpróbálja leplezni, hogy korábban törvénysértő módon, a jogerős ítélet előtt kegyelmezett meg a hatalommal visszaélő egykori titkosszolgálati vezetőknek. Kaminski és Wasik állítják, hogy képviselői mandátumuk érvényes, és nyilván megpróbálkoznak majd részt venni a parlament munkájában, ami újabb látványpolitizálást eredményezhet, ha szabadlábra helyezik őket. Az alkotmány kimondja: jogerősen elítéltként nem lehetnek képviselők. (Egy friss közvélemény-kutatás – a United Surveys a Wirtualna Polski portál felkérésére végezte – megkérdezte a lengyeleket, szerintük ki a felelős a két PiS-politikus körüli zűrzavarért? Jaroslaw Kaczynskit és a jobboldali tömböt nevezte meg a válaszadók 34,4 százaléka, 25,8 százalék szerint Donald Tusk és a kormánytöbbség a felelős, 20,3 százalék véleménye szerint az államfő az oka a konfliktusnak.)
A kettős hatalom állapota a jobboldali-nacionalista ellenzéknek jó. A szakértők szerint azonban a PiS elitje megosztott azt illetően, akarják-e mielőbb az új választásokat. Kaczynski feltehetően erőltetné az új választást, mert elviselhetetlen számára a jelenlegi állapot, s hisz is abban, hogy Tusk kiszolgáltatja Németországnak a lengyeleket. Sok PiS-politikus azért ért ezzel egyet, mert félnek a parlamenti vizsgálóbizottságok és a várható egyéb nyomozások büntetőjogi következményeitől, beleértve a zsíros állami állások elvesztését. Az idő előtti választások ellen szólnak a közvélemény-kutatások, amelyek a jelenlegi demokratikus koalíció megerősödését jelzik s azt, hogy akár alkotmányos többséget is szerezhetne Tusk tábora, ha együtt indul.
Valószínűbb az elhúzódó alkotmányos válság.
Nyilván erről is szól Donald Tusk, aki arra készül, hogy péntek este, lapzártánk után tévéinterjút adjon három lengyel televíziónak a két jobboldali képviselő letartóztatása körüli vitáról, a válságról és kormánya első heteinek tapasztalatairól.
