Napok óta jobboldali képviselők „tartanak ügyeletet”, folytatnak képviselői beavatkozást a lengyel televízió két épületében és a PAP hírügynökség székházában. Ez csak az egyik, látványosabb eleme a leváltott jobboldali párt fellépésének, amellyel az ellen tiltakoznak, hogy a kulturális miniszter – tulajdonosi jogaival élve – leváltotta az állami tulajdonú médiacégek vezetőit és újakat nevezett ki. A csere megtörtént, a lengyel televízió (TVP) azóta megújult, politikailag semleges hírműsort sugároz – egy másik stúdióból. A Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusai törvénytelenségre hivatkozva szállták meg az épületeket.
Azt állítják, hogy a miniszter jogot sértett, mivel a TVP, a közrádió és a hírügynökség vezetőit, csak a nemzeti médiumok tanácsa nevezheti ki és válthatja le. A parlament viszont elismerte, hogy az alkotmánybíróság a testületnek ezt a jogát alkotmánysértőnek minősítette. Erre a határozatra hivatkozott Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter, aki ellen a PiS bizalmatlansági indítványt nyújtott be. A lengyel média beszámol a megszállt épületekben uralkodó némileg komikus helyzetről, a jobboldali politikusok teátrális akcióiról. A PAP dolgozói nyilatkozatban szólítottak fel: a politikusok csak interjúcélokból jelenjenek meg a hírügynökség épületében.
A jogi vitába erőteljesen beavatkozott még karácsony előtt Andrzej Duda államfő, azzal, hogy bejelentette megvétózza a költségvetéshez csatolt egyik „salátatörvényt”, amelyben a szejm 3 milliárd zlotyt (1 PZL - 88 HUF) adott volna a köztévének. Ezzel a vétójával az elnök megtorpedózta a januárra tervezett pedagógus-béremeléseket (30 százalék) és a csőd által fenyegetett szénbányák megmentését is. Duda új törvényszöveget küldött a parlamentnek, amelyből kihúzta a tévének szánt pénzt és gyors jóváhagyást sürgetett – a szejm vezetése viszont úgy döntött, az előre kijelölt időpontban január 11-én ülnek ismét össze. Donald Tusk miniszterelnök szerdán sajtóértekezletet tartott, ahol bejelentette: a tévétől az elnöki vétóval elvett zlotymilliárdokkal a gyermekonkológia sürgős igényeit orvosolják.
A miniszterelnöki sajtóértekezleten elmondottakból kiderült, hogy az új koalíció eléggé felkészült ezekre a támadásokra és folytatja reformterveit. Tusk hosszasan beszélt arról, miként tervezik az egyház és az állam békés szétválasztását. Azt szeretnék elérni, hogy a sokak által vitatott „egyházi alapot” az állampolgárok közvetlenül, e célra befizetett adójából hozzák létre, ne pedig az állam ítélje oda. Tusk kijelentette, hogy az elnöki vétó ellenére januártól már a magasabb pedagógusbérek érvényesek.
A lengyel elnök villámgyorsan keresztbe is tett az új varsói kormánynak, megvétózta a közszolgálati média költségvetésétKaczynski „Rákos mezején”
A PiS vezére a választási vereség után kaotikus állapotokat generál, így akar új választásokat kiprovokálni – állítja Roman Imielski, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese. Ez Jaroslaw Kaczynskinek régi szokása. A kilencvenes évek elején Walesa legfőbb híve volt, de amikor az elnök leváltotta az államfői hivatal éléről, mozgalmat szervezett ellene és Walesa bábúját égette az utcán - emlékeztet. A publicista szerint a PiS-t ma a szétesés fenyegeti. Februárban az állami cégek vezetőinek kötelező újraválasztásakor kiesnek emberei a jól fizetett állásokból, s megcsappan a párt hátországának támogatása. Az önkormányzati és az EP-választások sem ígérnek sok jót, főleg mivel elveszítik az állami médiát a legfőbb manipulációs eszközüket. Ezért indított Jaroslaw Kaczynski valóságos zendülést az állam ellenében. Ezt a fogalmat a lengyelek „rokosz”-nak nevezik, a kora újkori választott királyok elleni nemesi pártok nagyobb politikai hatalomért indított mozgalmait, felkelését nevezik így. Ez magyar eredetű kifejezés, a Pest városa melletti Rákos mezejére utal, ahol a magyar rendek tartottak hajdan országgyűléseket.
