„Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) korábbi igazgatója egészségügyi állapotára való tekintettel, már több mint egy évvel ezelőtt kérte az igazgatói beosztásból történő felmentését. Így a nagy-szénási kereszttel kapcsolatban kialakult ügy semmilyen szerepet sem játszott távozásában. Füri András több évtizedes szakmai tapasztalatával továbbra is segíti a DINPI munkáját, a nemzeti park igazgatóság munkatársa maradt. Az új igazgató személyét illetően szakmai döntés született.” – állította lapunk megkeresésére az Agrárminisztérium. Az, hogy a személycseréket általában kommentár nélkül levezénylő államapparátus ez esetben gyorsan és meglehetősen részletesen magyarázta a nemzeti parki vezetőváltását önmagában jelzi: az ügy túlmutat önmagán.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szerdán tette közzé a személycsere hírét. Füri András volt egy közelmúltbeli, nagy visszhangot kiváltó, politikailag kényes pengeváltása, a múlt év őszén keveredett vitába Menczer Tamás külügyminisztérium államtitkárral, akinek fideszes képviselőként választókörzete egy része egybe esik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területeivel. A konfliktust a Nagy-Szénásra tervezett fakereszt felállítása robbantotta ki. A fokozottan védett, botanikai értékekkel teli hegycsúcson évekkel ezelőtt valakik illegálisan felállítottak egy fakeresztet, amit utána tavaly nyáron ismeretlenek felgyújtottak. Az illetékes kormányhivatal megadta az engedélyt az újabb keresztállításhoz, amit azonban a Nagykovácsi Természet-és Környezetvédő Egyesület (NATE) bíróságon megtámadott, és a Füri András vezette nemzeti park is jelezte kifogásait. Erre Menczer „Keresztényüldözés Magyarországon” című videójában vágott vissza. Azzal vádolta meg Füri Andrást, valamint Vojczek Juditot, a NATE vezetőjét, hogy nem is természetvédelmi okok miatt ellenzik a fakeresztet, hanem mert „modernkori keresztényüldözést” folytatnak.
Már nem igazgató a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál Füri András, aki összeszólalkozott Menczer Tamással a nagykovácsi kereszt miattA „megvádolt” Vojczek Judit kérdésünkre most azt mondta, soha életében nem találkozott az őt keresztényellenességgel megvádoló államtitkárral, Menczer Tamás egyszer sem kereste őt. Füri András – akit nem tudtunk elérni – akkor a közösségi médiában tiltakozott a képtelen vád ellen, mondván, ő maga egy hitvalló keresztény gyülekezet tagja. Azt írta: „Vallom, hogy a természet Isten Temploma, melyben vannak Szentély területek. Szerencsére több ilyen Szentély is létezik Magyarországon, amelyek védelmét – a nemzeti örökségünk részeként – az Alaptörvény is megőrizni rendeli.”
A természetvédők szerint inkább az félő, hogy
a fakereszt felállítása után afféle zarándokhellyé válik a terület, a dolomitos gyepen túrázók akaratukon kívül is hamar elpusztítják az ott élő, rendkívül ritka növényeket.
Az időzítés miatt és mert Menczer az októberi videóban megígérte, hogy minden erejével harcolni fog a „modernkori keresztényüldözés” ellen, felvetődött a gyanú: Füri távozása nem független a fakereszt-vitától. Ezzel magyarázható, hogy a szaktárca sietett leszögezni, hogy maga az igazgató kérte korábban felmentését egészségügyi állapotára hivatkozva. Szakmai forrásaink szerint nem fekete-fehér a helyzet. Úgy tudjuk, végül maga Füri adta be lemondását a közelmúltban. Ugyanakkor többen is arról beszéltek, bár egy ideje valóban fontolgatta a visszavonulást, azért „lett volna még benne pár év”, ám további szolgálata, marasztalása mellett kevéssé szólt Menczer Tamás „fellépése”.
Másfelől forrásaink arról is beszéltek, a Füri András utódjául kinevezett Selmeczi-Kovács Ádámot ugyanolyan elhivatott és felkészült természetvédőnek ismerik, mint elődjét. Ezért imádkoztunk – fogalmazott egy szakmai szereplő, nem titkolva, nagy kő esett le a szívéről, hogy Füri lemondása után Selmeczi-Kovács lett az igazgató és nem „valami pártkatona.” Igaz, volt, aki ezzel együtt is óvatos volt, és afféle vízválasztóként utalt a viharos fakereszt-vitára: – Várjuk meg azért, hogy az új nemzeti parki vezető mit dönt ebben az ügyben.
Hogy erre mikor kerülhet sor, nem tudni, mert a fakereszt hivatalos eljárása meglehetősen ellentmondásosan alakult eddig. Vojczek Judit felidézte, hogy a kormányhivatal engedélyével szemben beadott keresetüket a bíróság befogadta, ám december közepén az azonnali jogvédelmet megtagadta. Márpedig a környezetvédő szerint szükség lett volna a védelemre, mert a korábbi kereszt helyén ismeretlenek – jogi kiskapukat kihasználva – vasbeton alapzatot építettek. Ugyanakkor a vitatott kormányhivatali engedély már lejárt december 31-én. Az ügyben a bíróság dönt majd – várhatóan az új vezetésű nemzeti park álláspontját is figyelembe véve.
Felparcellázott nemzeti park: földügyek a múltból
Hivatalosan bizalomvesztés miatt állították fel a vezetői székből 2011-ben a Bükki Nemzeti Parknál (BNP) közel húsz évet dolgozó, s e posztját 14 évig betöltő Duska József igazgatót. A háttérben az Ángyán József által azóta vaskos kötetekben feldolgozott botrányos állami földosztások első lépéseinek egyike állt, s a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet földbérleti ügyeihez kapcsolódott.
Egy, a BNP tulajdonában lévő, természetvédelmi oltalom alatt álló csaknem ötezer hektáros területet a kilencvenes évek végén rendkívül alacsony áron adtak bérbe egy olasz cégnek, amely csak ezzel a feltétellel vette meg a felszámolás alá került Dél-borsodi Állami Gazdaságot. A bérlő azonban a későbbi gazdálkodása során sorozatosan megszegte a természetvédelmi szabályokat, ezért felmondták vele a szerződést, majd több évnyi pereskedés után végül 2011-re újra bérbe lehetett adni ezeket a parcellákat. Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár és Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos levelet írt a BNP igazgatójának, s felhívták a figyelmét: olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Ezt a nemzeti park ki is dolgozta, a gazdák szerint is átlátható feltételeket teremtve, ám
éppen aznap, amikor lejárt volna a földigénylő pályázatok beadási határideje, a vidékfejlesztési miniszter felmentette Duska Józsefet,
és visszavonták a földigénylésre kiírt pályázati felhívást is. Pár hónappal később újra kiírták a vitatott ötezer hektárra a pályázatot, amelyen immár olyan, a Fideszhez közeli potentátok is kaptak földet, akik az eredeti, a valódi gazdálkodókat előnyben részesítő feltételekkel labdába se rúghattak volna. Köztük volt például Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselő, a párt korábbi polgármesterjelöltje, aki akkoriban egy fuvarozócégnek volt a vezetője, majd gyorsan „profilt váltott”, és egy szedett-vedett, lakattal is lezárt mezőcsáti házba bejelentkezve csaknem ötszáz hektáros területet nyert el a mezőségi földekből. De jutott föld a természetvédelmi oltalom alatt lévő birtokokból az akkor épp belügyminisztériumi államtitkárként funkcionáló mezőkövesdi Tállai András egyik rokonának és egy munkatársának is.
A vitatott földügyek nemcsak Duska Józsefet söpörték el, de lelkiismereti okokra hivatkozva később Ángyán József is felállt a székéből, arra hivatkozva, hogy nem épp ezt a virágzó Magyarországot képzelte el, amikor az állami földprogramot kidolgozta.
NER-re faragott környezetvédelem
A gyakorlat azt mutatja, hogy a mindenkori Orbán-kormányok és a környezet- illetve természetvédelmi vezetők konfliktusai kódolva vannak a rendszerben. A voluntarista kormányzat, illetve annak a környezeti értékek készpénzre váltásában is utazó gazdasági hátországa szükségszerűen összeütközésbe kerül az állami környezet- és természetvédelem irányítóival, és az érdekellentétet az Orbán-kabinet rendre a „renitens”, vagyis a szakmai szempontokat a politikaiak elé soroló vezetők elmozdításával, lojálisabbra cserélésével oldja fel. Az előkép Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park egykori emblematikus első emberének eltávolítása volt még az első Orbán-kormány idején, illetve – már a NER-korszak hajnalán – a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjének lecserélése egy, az akkor még létező szakmai minimumkövetelményeket sem teljesítő általános iskolai tanárra és amatőr természetvédőre.
Szintén 2010-ben – amikor egyébként a kormányváltást követően több nemzeti park élén személycserét hajtottak végre indoklás nélkül – viszonylag nagy visszhangja volt Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója elküldésének, aki korábban a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot és a WWF-et is vezette, vagyis a hozzáértése megkérdőjelezhetetlen volt, ráadásul pályázat útján került az őrségi intézmény élére nem sokkal korábban. De ugyanilyen irracionális (illetve politikailag nagyon is racionális) volt az egyik legutóbbi hasonló eset, amikor a Balaton-felvidéki Nemzeti Park éléről kellett távoznia tavaly májusban Puskás Zoltán igazgatónak, aki a teljes egészében nemzeti parki zónának számító Tihanyban az építési szabályokat visszatérően áthágó NER-elittel kényszerült többször is tengelyt akasztani.
2018-ban az után távolították el Fertő Hanság Nemzeti Park igazgatóját, hogy felszólalt a Fertőrákosi öbölbe vizionált turisztikai megacentrum terve ellen. Utódja – bár ő is a természetvédelemben dolgozott – az óriásberuházásra engedélyt adó kormányhivataltól érkezett, s nem gördített akadályt környezetvédelmi, világörökségi bírálatok kereszttüzébe került – azóta megfeneklett – állami beruházás elé.
