Az új pedagógusi teljesítményértékelési rendszer idén ősszel tervezett bevezetését követően, 2025 szeptemberétől lesz lehetőségük a munkáltatóknak, így például a tankerületi központoknak arra, hogy egy bizonyos határon belül csökkentsék azoknak a pedagógusoknak a bérét, akik az értékelés során alacsony szinten teljesítettek – derült ki a Belügyminisztérium (BM) lapunk érdeklődésére küldött válaszából. Az utóbbi hónapokban több egymásnak ellentmondó információ jelent meg arról, hogy az új értékelési rendszer alapján lehet-e majd bérelvonással “ösztönözni” egyes pedagógusokat a jobb teljesítmény elérésre, ezért is kértük a helyzet tisztázását a szaktárcától.
A BM közölte: a jövő ősszel induló tanévtől a munkáltatók az alacsony szintű teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg. A fizetésekről egyrészt a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, közismertebb nevén a státusztörvény rendelkezik, amely a tanárok besorolásától függően állapítja meg a sávhatárokat. Például egy Pedagógus I. fokozatba tartozó tanár bérezésének alsó határa bruttó 410 ezer forint, egy Pedagógus II. besorolásúé bruttó 430 ezer forint.
A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy az Orbán-kormány rendeleti úton ettől eltérő sávhatárokat állapítson meg.
Idén januártól, uniós források felhasználásával 32,2 százalékos átlag béremelést ígértek a tanároknak, amelyről már kormányrendelet is megjelent. A tervek szerint így például a Pedagógus I. besorolású tanárok bére minimum bruttó 538 ezer forint, a Pedagógus II. fokozatba tartozóké bruttó 555 ezer forint lesz.
Nagyot nő a tanárok fizetése, de a többségnek nem az Orbán Viktor által ígért mértékbenA teljesítményértékelés szempontjából mindez azt jelenti, ha mondjuk egy Pedagógus I. besorolású tanár bérét rendeletileg bruttó 538 ezer forintban állapítják meg, de később nem ér el megfelelő pontszámokat a teljesítményértékelés során, fizetését 2025 szeptemberétől a törvényben meghatározott alsó határig, vagyis bruttó 410 ezer forintig lehet csökkenteni.
A Népszava tavaly januárban számolt be elsőként arról, hogy a BM új pedagógus teljesítményértékelési rendszer bevezetését tervezi. Már az eredeti koncepcióban is szerepelt, hogy azoktól a tanároktól, akik a teljesítményük alapján az alsó 20 százalékba kerülnek egy tantestületen belül, pénzt vonhatnak el. A szakszervezetek tiltakoztak ez ellen, a tervezet egy újabb verziójában pedig már nem is szerepelt a bérelvonásról szóló elképzelés.
Pintér Sándor rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekbenNem sokkal később kiderült, hogy a bércsökkentésre is lehetőséget adó rendelkezés az új pedagógustörvénybe, vagyis a státusztörvénybe került bele.
A BM tavaly decemberben közzétett egy koncepciót a tanérbéremelésről, amelyben egy bekezdés arról szól, hogy a pedagógusok havi illetménye „a teljesítményértékelés eredménye miatt alacsonyabb összegben nem határozható meg”. Ezzel szemben a teljesítményértékelés ugyancsak decemberben megjelent rendelet-tervezetében az áll, hogy a munkáltató igenis dönthet az „illetmény-eltérítésről”.
A legutóbbi tervezetből az is kiderült, a korábbihoz képest változott annak a meghatározása, kik számítanak majd kiemelkedő, átlagos és gyengén teljesítő tanároknak. Az értékelés során különböző szempontok figyelembevételével összesen 100 pontot lehet majd szerezni; akik minimum 80 pontot elérnek, ők a kiemelkedőek; 50-79 pont között átlagos a teljesítmény; 50 pont alatt pedig alacsony, vagy ahogy a tervezet fogalmaz, „fejlesztendő teljesítményszintű” a pedagógus. Az értékelést a tanárok esetében az igazgató, az igazgató esetében pedig a fenntartó képviselője végzi majd. A rendszert idén szeptembertől vezetik be, de az első évben még nem lesz „illetmény-eltérítés”, ahogy már írtuk, arra 2025 szeptemberétől lesz lehetőség.
PSZ-elnök: ez erkölcstelen, etikátlan
Felháborító, hogy a tárgyalások során a szemünkbe hazudtak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Totyik Tamás állítja, a sztrájkbizottsági egyeztetéseken jegyzőkönyvben is rögzített ígértet kaptak a koabinet részéről arra, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét. Azt, hogy a kormány felrúgta a megállapodást, erkölcstelennek és etikátlannak tartja. Hozzátette: szerinte ez a rendszer “kicsinyes bosszúkra” is lehetőséget ad az intézményvezetőknek, tankerületi igazgatóknak, a teljesítményértékelés mögé bújva büntethetik majd azokat a pedagógusokat, akik a megítélésük szerint nem viselkednek megfelelően, engedelmesen, sztrájkban vagy más tiltakozó akciókban vesznek részt.
Időben jön a brüsszeli jóváhagyás
Az Európai Bizottságon nem fog múlni a tanárok béremelése, hamarosan válaszolnak a kormánynak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV-nek adott tavaly év végi interjújában azt mondta, az Orbán- kormány még egy technikai jóváhagyásra vár az Európai Bizottságtól (EB), hogy januártól megkezdhesse a pedagógusok 32,2 százalékos béremelését. A politikus szerint ez a jogi garancia el is készült, csak Brüsszelben mindenki szabadságon van, ezért még nem volt, aki aláírja. Megkérdeztük az uniós testületet, hogy milyen hivatalos brüsszeli dokumentum kell még a folyamat elindításához. Mint a válaszból kiderült, Magyarország november végén egy technikai jellegű kérdéssel fordult a Bizottsághoz, amelyben jogértelmezést kért a béremelés idei végrehajtásával kapcsolatban.
Gulyás Gergely szerint még mindig várni kell valamire, mielőtt jelentősen emelhetnék a tanárok fizetésétErre azért van szükség, mert az eredeti megállapodás szerint a lépcsőzetes béremelés 2023-ban kezdődött volna, de az uniós támogatások felfüggesztése miatt a múlt évre tervezett intézkedéseket a magyarországi hatóságok nem tudták megtenni. A folyamat 2024-es, tehát a tervezettnél későbbi elindításához brüsszeli megerősítés kell.
Rendelet az nincs, csak a szaktárca ígérete a szakképzésben dolgozók béremelésére