;;

Orbán-kormány;kultúrpolitika;Petőfi Irodalmi Múzeum;Demeter Szilárd;

- Több milliárdból gazdálkodhat a kultúrharc jeles alakja, Demeter Szilárd

A szavak embere a tettek mezején. 

Nem meglepő az Orbán-kormány kultúrpolitikai berendezkedésén belül a tisztséghalmozás, vagyis az a jelenség, mely során egy, a rezsim számára fontos terület vezetője egyszerre több intézmény, szervezet élén áll: a kulturális életben Vidnyánszky Attila mellett Demeter Szilárd is ilyen nagy befolyással bíró szereplő, még ha nem is vállal annyit, mint a Nemzeti Színház vezetője.

Demeter a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatása mellett – e posztot mostantól újabb öt évig töltheti be – a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezérigazgatója is. Ugyancsak hozzá köthető a Petőfi Media Group (PMG), mellyel idén májusban bontott szerződést a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), így azóta nem a PMG gyártja a Petőfi TV és a Petőfi Rádió műsorait.

Nem ez volt az első eset, hogy kikerült valami Demeter Szilárd irányítása alól: még tavaly decemberben a hozzá köthető Erdélyi Médiatér Egyesület összes nyomtatott médiatermékét bezáratta, akkori anonim fideszes informátor szerint ezt a lépést azért hozta meg a kormányzat, hogy korlátozza a PIM főigazgatójának befolyását, mások pénzhiánnyal magyarázták a bezárásokat. 

Demeter Szilárd eddigi posztjai mellé idén egy évre kapta meg az Országos Közgyűjtemények Szövetsége (OKSZ) elnöki tisztét. A PKÜ vezérigazgatója hobbijának is hódol, hiszen ő a magyar könnyűzene megújításával megbízott kormánybiztos, a Petőfi Zenei Tanács létrehozója, s mindemellett basszusgitáros bandájában, a Loyal Apples' Clubban.

Megkockáztatható, hogy Demeter Szilárd az, aki rögtön eszünkbe jut, ha a hazai kultúrharcra gondolunk, ugyanis a magát 110 százalékos orbánistának valló, erdélyi származású szerző (végzettsége szerint filozófus) megosztó megszólalásaiban rendszeresen harcos retorikát alkalmaz. Számtalan szélsőséges megnyilatkozása ismert, kétségkívül a legsúlyosabb az Origón megjelent véleménycikke, melyben a holokauszt elől megmenekülő Soros Györgyről azt írta, hogy ő „a liberális Führer” és hogy „Európa az ő gázkamrája”. A PIM tagintézményeinek munkatársai az írás után közös nyilatkozatban határolódtak el a főigazgatótól, Demeter a 2020-as botrányos cikket végül a Magyar Nemzet hasábjain vonta vissza.

Az irodalmi szakma máig nem bocsátotta meg neki a Térey-ösztöndíj körüli botrányt, amikor is a nemrég elhunyt Térey János nevével igyekeztek igazolni egy, az írószakma számára kifogásolható díjat, melyet többek között a mára már Kossuth-díjig jutott Orbán János Dénes is megkapott. A jelenleg dramaturgiai szakmai múlt nélkül az SZFE-n dramaturg osztályt vezető Orbán János Dénes régi ismerőse a főigazgatónak, tagjai voltak az erdélyi Előretolt Helyőrség nevezetű íróközösségnek, a nevet ma íróakadémiájuk is viseli, melyet a milliárdokból gazdálkodó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) működtet.

Az irodalompolitika meghatározó alakja elmondása szerint gyűlöli a színházat, Parti Nagy Lajosról pedig úgy vélekedik, az elmúlt években „irodalmi nagyságához képest szarokat ad ki mint szépirodalmi műveket”. A főigazgató sosem tartózkodik a megnyilatkozásoktól, szeret szerepelni, akár szóban akár írásban van rá lehetősége, mind a kormányoldalnak, mindaz ellenzéki médiának válaszol – bár olykor utólag magyarázza szavait, azt is hangoztatja, szükség van tabudöntögetésre.

Demeter Szilárd igazgatása alatt létrejönnek színvonalas, kiváló és hasznos projektek, de különös, izzadságszagú és korrupciógyanús vállalkozások is kötődnek hozzá. Talán épp emiatt nem tudtunk megkérni senkit az irodalmi életből, hogy objektíven nyilatkozzon róla.

Szétzavarta a neki nem tetsző módon döntő kuratóriumot

Petőfi Holding: a tízmilliárdos cégbirodalom

Demeter Szilárd főállása szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, ez adja informális befolyásnak az alapját, a magyar kulturális színtéren. A PIM egy közepesen jól eleresztett költségvetési szerv. Tegyük hozzá: a PIM-nek hat tagintézménye van, ennek fényében az a 4,7 milliárd forintos költségvetési kiadási előirányzat, ami az idei költségvetésben szerepel, nem kirívó, de összevetve például Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt működő más intézetekkel, ez a büdzsé nem is elhanyagolható. Vagyis a PIM – feladataihoz képest – első ránézésre egy költségvetési forrásokban nem szűkölködő szervezet, de semmi több. Mondjuk a bőséges költségvetési támogatásból nem futotta olyan honlapra, amelyen lenne teljes és részletes üvegzseb, vagyis ami tartalmazná a PIM elemi költségvetését, gazdasági beszámolóit – így a vezetői díjazásokat.

Ami Demeter Szilárd pénzügyi-költségvetési súlyát jelentősen növeli: az Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Nonprofit Zrt. A PKÜ-t Demeter a Magyar Kultúráért Alapítványon keresztül ellenőrzi, amely 2021 szeptemberétől működik. Az alapítványt a 2021-es nagy alapítványalapítási lázban hozta létre a kormány külön törvénnyel még a 2022-es választások előtt. Ekkor nőttek ki a földből a fideszes káderekkel kitömött egyetemi alapítványok is, amelyek létrehozásának kimondatlan célja volt egy esetleges 2022-es választási fiaskó esetén a hatalmi befolyás minél nagyobb mértékű megtartása. A Magyar Kultúráért Alapítvány célja saját beszámolója szerint ennél profánabb: „kulturális tevékenységek finanszírozása, illetve támogatása, továbbá a kulturális tevékenységet ellátó intézmények fejlesztése, fenntartása és működtetésének támogatása érdekében tevékenykedik” – olvasható az alapítvány 2022-es beszámolójában.

A PKÜ vagyona impozáns, a cég legutóbbi, 2022-es beszámolója szerint 37,5 milliárd forintos eszközöket birtokol. 

Ebből tavaly decemberben a tárgyi eszközök, jellemzően ingatlanok 17 milliárd forintot tettek ki, míg a forgóeszközök ezen felül még további 4,6 milliárd forintra rúgtak, amelynek túlnyomó része – 4,1 milliárd forint – készpénzben feküdt. Ma az a kulturális cég, amely megengedheti magának, hogy 4,1 milliárd forintos készpénzállományon üldögéljen sok mindennek mondható, de pénztelennek nem és talán ez jelzi legjobban a PKÜ, illetve Demeter befolyását.

A Petőfi-Demeter Holding része a Petőfi Media Group (PMG) Kft. is. Ez a cég is 2021 őszén alakult, így egyetlen évet tud maga mögött, ám az látható, hogy ha mérlege el is törpül a PKÜ mellett – hiszen annak csak kapcsolt vállalkozása – arra sok kezdő vállalkozás irigy lenne eredményére. A PMG-t Demeter Szilárd közvetlenül irányítja az OPTEN cégadatszolgáltató adatai szerint. A cég tavaly 709 millió forintos árbevétel mellett, 58 milliós adózási előtti eredményt ért el – ezek a számok egy fiatal cégnek épp megfelelne. De még inkább irigységre ad okot a cég tőkeellátottsága: a PMG pénzügyi eszközeinek értéke 2,1 milliárd forint, ennek fele készpénzben hevert – vagyis itt is lapult még egy milliárd forint, ami jól kiegészíti a PKÜ vagyonát. - PAPP ZSOLT

„Nyilatkozatainak nagy része hülyeség”

Egy lapunknak névtelenül nyilatkozó bölcsészhallgatót kérdeztünk meg arról, mit gondol ő és általában ez a közeg Demeter Szilárdról.

Mit érzékel Demeter Szilárd befolyásából ön és környezete, tényező a bölcsészhallgatók körében, hogy ő a főigazgatója a PIM-nek, illetve ő vezeti a számos irodalmi pályázatot kezelő PKÜ-t?

Egy nagyon érdekes kettősség figyelhető meg ezzel kapcsolatban például épp a PKÜ-s pályázatokra való jelentkezések terén is, mert attól, hogy egy ilyen megosztó személyiség vezeti mindkettőt, egyrészt mindenki örül a kiváló kiállításoknak és az adandó lehetőségeknek, másrészt tart attól, nem lesz-e politikai vonzata a véleménynyilvánításának, avagy egy pályázatra való jelentkezésének. Kontraproduktívnak tartom, hogy gyakran meggondoljuk, egyáltalán jelentkezzünk-e valahova, avagy dicsérjünk-e, ajánljunk-e valamilyen kiállítást, programot csak amiatt, mert azt végeredményben Demeter Szilárd neve fémjelzi. A legtöbb bölcsészhallgató, illetve irodalomszerető ember fejében ott motoszkálhat mindez. Összességében gátló tényezőnek tartom, hogy egy ilyen ember a magyar irodalmi élet feje.

Kijelenthető, hogy túlnyomórészt negatív a megítélése Demeter Szilárdnak a bölcsészhallgatók körében?

Már csak azért is negatív, mert hiába működik magas szakmai színvonalon a PIM, Demeter Szilárd nyilatkozatainak nagyrésze hülyeség, provokatív katyvasz. Egy irodalomszerető bölcsész általában rendelkezik olyan széles látókörűséggel, hogy azt gondolja, nem fogja szétválasztani a megszólalásokat és az intézményi tevékenységet. Ennélfogva lehet bármilyen izgalmas az az irodalmi projekt, amely Demeter Szilárd „égisze alatt” valósult meg, a vezérigazgató nem mossa le magáról azokat a megszólalásokat, amik rendszeresen végigszántják a magyar sajtót. Ezek a megszólalások egyébként az átlagember számára sokkal észrevehetőbbek, mint az a tevékenység, amit a PIM folytat. Önmagában ez a helyzet sem túl szimpatikus egy bölcsészhallgató számára, hiszen az ilyen emberek alapvetően nem szeretik a radikális megszólalásokat a szakmán belül. Mi épp a nézőpontok sokféleségét tanuljuk az egyetemen, úgy hisszük, a szélsőséges kijelentések nem tesznek jót az irodalomnak vagy az irodalom művelésének.

A magyar és határon túli irodalmi élet pár szereplőjét megkértük, formáljanak véleményt Demeter Szilárd tevékenységéről, ám senki nem egyezett bele a megszólalásba. Úgy fogalmaztak: objektív választ nem tudnának adni. Mit gondol, miért van ez?

Azok után, hogy hogyan végződött Demeter Szilárd határon túli médiaprojektje, ez nem olyan meglepő. A Demeter Szilárdról alkotott vélemény még akkor is tartalmaz politikai felhangot, ha a véleményformálónak ez nem állt szándékában. Nem gondolom, hogy mindez az adott véleményformálónak róható fel, Demeter Szilárd tett a legtöbbet azért, hogy személyét ne lehessen objektíven szemlélni. - R. E. 

Jövőre Kafka-centenárium lesz. A világhírű írót a csehek mellett a németek és az osztrákok is magukénak érzik.