;

Európai Unió;Oroszország;Ukrajna;Vlagyimir Putyin;Demeter Szilárd;orosz-ukrán háború;

- Demeter Szilárd: Európa most olyan, mint egy öreg és fáradt örömlány a sarkon, aki az emlékeiből él, és nem érti, miért nem viszik el egy numerára

A NER kultúrkomisszárja szerint az orosz-ukrán háború egy olyan amerikai üzlet, amibe Európa belerokkan. 

„Sokan sokszor hivatkozták, cáfolták vagy éppen igazolták már Hegel gondolatát „az ész cseléről", idézzük a talán legérthetőbb megfogalmazásában: »A világtörténetben az emberek cselekedetei még valami mást eredményeznek általában, mint amit céloznak és elérnek, mint amit közvetlenül tudnak és akarnak. Megvalósítják érdeküket; de ezzel még valami továbbit hoznak létre, ami belsőleg szintén benne rejlik, de nem volt tudatukban és szándékukban«” - ezzel a felütéssel kezdődik a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának írása, mely az Origo néven futó fideszes szövegközlő felületen jelent meg vasárnap este.

Demeter Szilárd úgy látja, a keresztény neveltetésű embernek annyiban egyszerűbb dolga van, hogy a világtörténelmet üdvtörténetként foghatja fel, teremtett lényekként nem kell emberi ésszel felfogható értelmet keresni mindenben, Isten akarata és próbája minden nehézség. 

Ezt követően elkezd az orosz elnökről értekezni. Szerinte hogy Vlagyimir Putyin mit és miért csinált az csak ő tudja, már ha egyáltalán tudja. Erkölcsileg ugyan megítélhetjük a döntéseit (és meg is kell tennünk), de ettől még a következmények világa nem lesz sem etikusabb, sem racionálisabb - magyarázza. Úgy véli, „az amerikaiak például kifejezetten jól játsszák a jóemberkedő, ugyanakkor önérdekeiket is érvényesíteni tudó kettős játékot, pontosabban: nagyhatalmi szinten számukra a morál profitmaximalizáló eszköz. Csak be kell kapcsolniuk a jóemberkedés füstgépeit, hogy elfödjék: arrafelé a háború, a klímaváltozás, a nyersanyagválság gyakorlatilag csak üzlet, tehát érdekérvényesítés. És amikor érdeket érvényesítenek, akkor nemigen szoktak figyelemmel lenni semmiféle érzékenységre. Leegyszerűsítve: az orosz-ukrán háború (a klímaváltozás, a nyersanyagválság stb.) innen nézve olyan amerikai üzlet, amibe belerokkan Európa.”

Demeter Szilárd úgy véli, morális iránytűnek pont elég a tízparancsolat, így nem erkölcsi iránymutatásra van szükségünk, hanem helyes döntésekre. Majd felteszi a kérdést, be tud-e lépni Magyarország ebbe „üzleti partnerként”, s rögvest megadja a választ, hogy nem. A maradék pénzünkön kívül nincs már semmink, amit a világ többi nagyhatalmának kínálhatnánk - hacsak a még mindig a legélhetőbb életmódunkat (földdel, vízzel stb.) nem adjuk el. Európa tulajdonjoga talán még ér valamit mindaddig, amíg annyira meg nem gyengülünk, hogy ne számítson, mert bárki elveheti tőlünk. Aszály ide vagy oda, az európai kontinens valamennyire élhetőbb emberi létezésre alkalmas maradt és talán maradni is fog, viszont vannak a világnak olyan részei, ahol sokkal rosszabbak az életfeltételek, tehát majd ide akarnak jönni azok, akiknek ott már élhetetlenné válik a környezet - indokolta. Ráadásul katonailag sem vagyunk Putyin ellenfelei. 

„Európa most olyan, mint egy öreg és fáradt örömlány a sarkon, aki az emlékeiből él, és nem érti, hogy miért nem viszik el egy numerára. Márpedig szüksége van a pénzre, mert hitelt vett fel.”

A fideszes kultúrember ezt követően arra kereste a választ, van-e ebből kiút. Reményét fejezte, hogy igen. Nulladik lépésként újra kell tanulnunk az előttünk járók tapasztalati, tehát hasznos tudását. A régi tudást az új tudással kiegészítve túlélési stratégiát kell kigondolnunk, majd erre alapozott cselekvési tervben kell megegyeznünk. A túlélési stratégia kulcseleme az életmódváltás - magyarázta. „Talán soha nem volt fontosabb még az önrendelkezés. Egyénként, politikai közösségként a túlélésünk múlik rajta. Az önrendelkezés viszont - és ez a lényeg! - szükséges, de nem elégséges feltétele a jövő megnyeréséhez. Ahhoz több kell. Hit, akarat és legalább annyi ész, hogy belássuk: mindig is lesznek olyan következmények, amelyek előidézése nem volt tudatunkban és szándékunkban. A túlélési stratégiánknak tehát dinamikusnak kell lennie, a dinamikáját viszont az emberi szabadságból eredeztethetjük, vagyis annak a tudásából, hogy nem vagyunk másik istenek, de képesek vagyunk a jóra és a rosszra” - zárja sorait Demeter Szilárd. 

A múzeumigazgató egyébként korábban azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy egy antiszemita írásban tett hűségesküt a Fidesznek. Mint lapunk is beszámolt róla, ebben többek között olyan kijelentéseket engedett meg magának mint hogy Európa Soros György gázkamrája.

A korábbi EMMI-miniszter szerint az egyház nem saját tagjainak az érdekvédelmi közössége.