;

NATO;Egyesült Államok;Svédország;Törökország;Recep Tayyip Erdogan;

Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke 2023. december 18-án

- Recep Tayyip Erdogan Magyarországról hazafelé a repülőn elmondta, mi segítené elő „pozitív hozzáállását” Svédország ügyéhez

A török elnök az F-16-osok amerikai eladásával és a kanadai fegyverembargóval kapcsolatban vár a fejleményeket.

Az F-16-os vadászgépek Ankarának történő amerikai eladásával és a kanadai fegyverembargóval kapcsolatos „pozitív fejlemények” segítenék a török parlamentet abban, hogy ratifikálja Svédország NATO-tagsági kérelmét – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Magyarországi látogatásáról hazatérőben, a repülőgépen Erdogan újságíróknak úgy fogalmazott,

„pozitív fejleményeket várunk az F-16-osokkal és Kanada ígéretével kapcsolatban, ami segítheti a parlamentünk pozitív hozzáállását Svédország ügyéhez. Ezek itt mind összefüggnek”.

Törökország 2021 októberében kérelmezte, hogy negyven F-16-os vadászgépet és 79 modernizációs készletet vásárolhasson meglévő harci repülőgépeihez. Az amerikai kormány támogatja a 20 milliárd dolláros üzletet, de a törvényhozásban kifogásolják Törökország magatartását az emberi jogok terén, és azt, hogy akadályozza Svédország NATO-ba való belépését.

Kanada pedig beleegyezett abba, hogy újrakezdje a tárgyalásokat Törökországgal a drónalkatrészekre, köztük optikai berendezésekre vonatkozó exporttilalom feloldásáról, miután Erdogan júliusban jelezte, hogy ez esetben Svédország NATO-csatlakozása zöld utat kapna Ankarától.

Erdogan azt is elmondta, hogy a múlt héten Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során megvitatták Svédország NATO-csatlakozásának kérdését is.

„A telefonbeszélgetés során Biden úr azt mondta: ha Svédország NATO csatlakozási kérelmét elfogadják a török a parlamentben, akkor én is elfogadtatom az F-16 vadászgépek eladását a Kongresszusban”

– közölte a török elnök.

Erdogan szerint a két kérdés egyidejű megoldásának lehetőségét Hakan Fidan török külügyminiszter is felvetette Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott minapi megbeszélésein. „Ha szimultán cselekszünk, sokkal könnyebben keresztülvihetjük (a svéd csatlakozás ügyét) a parlamentben” – idézte saját külügyminiszterének Blinkenhez intézett szavait a török elnök.

Recep Tayyip Erdogan hétfőn – idén már másodjára – járt Budapesten. A török elnök a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezett a magyar fővárosba, az augusztus 20-án megkezdett budapesti tanácskozás folytatásaként, amikor is Orbán Viktor Erdogan mellett több közép-ázsiai diktátor gyűrűjében ünnepelte meg a magyar államalapítást.

A török államfőt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta a Liszt Ferenc repülőtéren, és nem sokkal később Erdogan megkoszorúzta a magyar hősök emlékkövét a Hősök terén. Orbán Viktor társaságában pedig aláírta a Magyarország és Törökország kiemelt stratégiai együttműködéséről szóló dokumentumot. A magyar miniszterelnök ezt követően sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, „a nagy terv az az, hogy a törökök meg a magyarok együtt lesznek győztesek a 21. században”.

Mint megírtuk, Svédországban kiemelten figyelték Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatását. Azt remélték, hogy kedvező bejelentés hangzik el Svédország NATO-csatlakozása ügyében, hiszen már csak a magyar és a török parlament jóváhagyása van hátra, ám csalódniuk kellett. Erről a kérdésről ugyanis egyetlen szót sem ejtettek a találkozó után.

Egy veszélyeztetett terhes nő abortuszkérelme tesztelheti a szabad abortuszt hatályon kívül helyező legfelsőbb bírósági döntés utáni gyakorlatot.