;

Magyarország;Törökország;Recep Tayyip Erdogan;felszólítás;Jens Stoltenberg;NATO-tagság;

Jens Stoltenberg és Recep Tayyip Erdogan a júliusi vilniusi NATO-csúcson

- Jens Stoltenberg felszólította a török elnököt, hogy ne akadályozza tovább a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását

Az észak-atlanti szövetség főtitkára a csatlakozási folyamat lezárását sürgette. Kérése vonatkozhat az Orbán-kormányra is.

Ma reggel találkoztam Recep Tayyip Erdogan török elnökkel Dubajban, az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28), és megismételtem üzenetemet, hogy eljött az idő Svédország csatlakozási folyamatának véglegesítésére – idézte a Sky News Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki ezzel nem csak a ratifikációt a végsőkig húzó Törökországot, hanem Magyarországot is sürgethette. Már csak ez a két NATO-tagállam nem hagyta jóvá az északi állam csatlakozását.

A Sky News megjegyezte, hogy még Stoltenberg maga sem tudja, hogy mikor érnek a folyamat végére, pedig a két állam, Svédország és Finnország már akkor döntött, hogy NATO-tagságért folyamodnak, miután Oroszország lassan két éve, hogy lerohanta Ukrajnát, és hábrorút indított ellene. – Finnország áprilisban teljesjogú taggá vált, ugyanakkor Törökország folyamatos ellenállása Svédország NATO-csatlakozásával szemben az ukrajnai háború részét képezte – állapították meg.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a török törvényhozás elnöke korábban közölte, hogy a török parlament külügyi bizottsága rendes ügymenetben fogja megtárgyalni Svédország kérelmét. Fuat Oktay mindezt azzal magyarázta, hogy az ankarai vezetés számára nem olyan sürgető az ügy, mint néhány ország számára, így Törökország nem siet. „Svédország NATO-tagsága csak egyike a napirenden lévő, ratifikálásra váró nemzetközi megállapodásoknak (...) majd megvitatjuk, amikor eljön az ideje” – jelentette ki.

Az Orbán-kormány sokáig arra hivatkozva húzta az időt, hogy Törökország ne legyen egyedül a svéd NATO-csatlakozás ellenzésével, később pedig azt állította, hogy a rockholmi vezetés „sértegette” Magyarországot. Utóbbi esetében egy 2019-es kisfilmre mutogatott, amely azt mutatja be, Orbán Viktor miniszterelnök hogyan számolta fel a demokratikus intézményrendszert az akkor még csak kilenc éve tartó kormányzása alatt. Emiatt Szijjártó Péter többször is figyelmeztette a stockholmi vezetést, és bár Novák Katalin államfő is kiállt a svéd tagság mellett, sőt, Orbán Viktor miniszterelnök is azt állította „nem Magyarország lesz az utolsó, amely rábólint a svéd csatlakozásra, a parlamentben még mindig nincs tűzték napirendre a kérdést.

Az izraeli hadsereg csak pénteken 200 célpontot semmisített meg a Gázai övezetben, és újra evakuálásra szólított fel.