;

Orbán-kormány;Magyarország;Európai Bizottság;támogatás;Ukrajna;vétó;

Johannes Hahn egy 2023. szeptember 19-i brüsszeli sajtótájékoztatón

- Nem enged az EU az orbáni zsarolásnak, ha kell, a tagállamok Magyarország nélkül állapodnak meg

Ami a visszatartott forrásokat illeti, az Európai Bizottság szerint még mindig a magyarok térfelén pattog a labda.

Magyarország egyelőre nem teljesítette az európai támogatások folyósításának feltételéül szabott követelményeket, közölte az Európai Bizottság (EB) két illetékes biztosa az Európai Parlament (EP) költségvetési (BUDG) és költségvetési ellenőrző (CONT) bizottságának keddi együttes ülésén.

Johannes Hahn költségvetésért, és Nicolas Schmit szociális és foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos azt is világossá tette, hogy az általuk képviselt testület nem enged a zsarolásnak, nem fogja csak azért felszabadítani a zárolt közösségi pénzeket, mert Orbán Viktor fontos döntések megvétózásával fenyegetőzik. Egyértelműsítették, hogy az EB-nek megvannak az eszközei, hogy elkerülje a konszenzust veszélyeztető patthelyzetet.

A szakbizottságok tagjai arra voltak kíváncsiak, hogyan állnak a megbeszélések az EB és az Orbán-kormány között a tavaly óta zárolt 22 milliárd euró felzárkóztatási (kohéziós) támogatás odaítéléséről. Brüsszel ebből 13 milliárd felszabadítását attól teszi függővé, hogy Magyarország megvalósítja-e az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat. 6,3 milliárd euró feloldását egy sor intézkedéshez köt, amely a magas szintű és szisztematikus korrupció letörését célozza. A maradék kétmilliárd euró kifizetését pedig a melegek és a migránsok jogait sértő, valamint az akadémiai szabadságot korlátozó döntések megsemmisítéséhez kapcsolja.

Még mindig zajlanak a tárgyalások, de nincs semmilyen kielégítő fejlemény, amely lehetővé tenné számunkra, hogy kedvező értékelést adjunk

– hangsúlyozta Johannes Hahn a korrupcióellenes - más szóval jogállamisági - eljárásban felfüggesztett 6,3 milliárd euró sorsáról. Megjegyezte, hogy a megbeszélések szakértői és politikai szinten is jól haladnak, októberben egészen felgyorsultak, Magyarország azonban még nem nyújtotta be a bizottsági értékeléshez szükséges jogszabályokat. – Ha megvan a politikai akarat, nem okozna nehézséget megoldani a még vitatott kérdéseket – fűzte hozzá. A jogállamisági eljárás lezárásáról az európai pénzügyminiszterek tanácsának kell dönteni az EB kedvező értékelése alapján, de még ez utóbbi is várat magára.

Tart még a párbeszéd Brüsszel és Budapest között a 13 milliárdhoz való hozzáférést biztosító igazságügyi reformról is – fejtette ki Nicolas Schmit, megerősítve azt a lapunk által is publikált hírt, amely szerint a EB a napokban küldött a kormánynak újabb felvilágosítást kérő levelet az átalakítás részleteiről. Hírek szerint ennek a feltételrendszernek a teljesítésével jobban áll az Orbán-kormány, mint a jogállamisági eljárásban elvárt lépésekkel, de a biztos szerint a folyamatnak még nincs vége. – Egyelőre vizsgáljuk, hogy az új jogszabályok valóban garantálják-e az igazságszolgáltatás függetlenségét – mondta.

A vitában több képviselő is megkérdezte, mit fog tenni az Európai Bizottság, ha Orbán Viktor beváltja a vétófenyegetését és megakadályoz olyan fontos, egyhangúságot követelő döntéseket, mint az EU költségvetésének év végén esedékes kiigazítása Ukrajna megsegítésére és más közösségi célok megvalósítására. – Az Európai Bizottság nem hagyja magát zsarolni, senki nem akadályozhat meg bennünket, hogy a folyamatot végigvigyük – fejtette ki Johannes Hahn, hozzátéve: az Uniónak megvannak az eszközei az ilyen fenyegetések kezelésére. Ha úgy alakul, az Ukrajnának szánt támogatásról akár 26-os körben is határozhatnak a tagállamok. Ami pedig a migráció kezelésére kért plusz forrásokat illeti, Magyarországnak is érdeke, hogy támogatást kapjon a külső hatások védelmére – érzékeltette, hogy lát esélyt a megállapodásra az uniós büdzséről.

Hahn és Schmit visszautasította azokat a képviselői felvetéseket, hogy az EB a kormányt megkerülve, közvetlenül juttasson forrásokat az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, gazdasági szereplőknek. — Nekünk is tiszteletben kell tartanunk az európai szabályokat, amelyek jelenleg nem adnak lehetőséget a kormány kihagyására. Ezeken a regulákon nem könnyű változtatni, legalábbis rövid távon biztosan nem — válaszolta Nicolas Schmit.

A képviselők többsége arra figyelmeztette az uniós testületet, hogy Magyarországnak csak a feltételek maradéktalan végrehajtása esetén engedjenek hozzáférést a közösségi támogatásokhoz. A finn néppárti Petri Sarvamaa a vita végén visszautasította, hogy hozzászólásában a fideszes Deli Andor azzal vádolta az EP-t, hogy visszaél a hatalmával és nyomást kíván gyakorolni az Európai Bizottságra.

A válaszadók 45 százaléka állítja, hogy a kutatást megelőző 5 évben tapasztalt hátrányos megkülönböztetést, ami az ügynökség legutóbbi adatsorához képest 6 százalékos növekedést jelent.