Az idei első kilenc hónapban 10 808 lakás épült Magyarországon a KSH adatai szerint, és ez 21 százalékkal kevesebb az előző év hasonló időszakához mérten.
Budapesten 29 százalékos volt a visszaesés, összesen 3234 lakás épült. A megyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest. A hazai lakásépítési piac lejtmenetben van, hisz a magas kamatkörnyezet mind a vásárlókat, mind magukat a fejlesztőket elriasztotta a kockázatvállalástól. A kiadott engedélyek száma az első háromnegyed évben 14,8 ezer darab volt, itt a csökkenés 43 százalékos, amely előrevetíti, hogy a lakáspiac még nem érte el a mélypontját, ami 2024-re várható.
Miközben az építkezések piaci finanszírozása a magas kamatok miatt sokak számára nem járható út, a kormány költségvetési megfontolások – spórolás miatt – ezekben a hónapokban alakítja át lakástámogatási rendszerét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a jelenlegi formájában az idén megszűnik, a januárból bejövő, illetve megmaradó konstrukciók a vissza nem térítendő támogatásról a támogatott hitelek felé terelik a fiatal lakásvásárlókat. Az borítékolható, hogy a csok átalakítása miatt 2024 feléig még az ideinél is kevesebb új lakás épül, és a folytatás is attól függ, hogy hogyan teljesít a kormány új csok plusz konstrukciója, illetve milyen mértékben csökkennek a hitelkamatok. A kormány 12 ezer új igénylővel és mindössze alig 10-15 milliárd forintos kiadással számol az első évben az új csok konstrukcióban - erről a Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár nyilatkozott a Portfolio.hu-nak. (A jelenlegi konstrukció évi több száz milliárd forintos forrást igényelt.)
Jelentős szigorítás a csok plusz: az eddigi jogosultak 70-80 százaléka is kieshet a kormány új lakástámogatási rendszerébőlBár lényegesen kevesebb új lakás épült, mint egy évvel ezelőtt, az ingatlanpiac közel sem olyan feszes, mint ami ebből az adatból következne. Ugyanis a piacon lévő eladatlan új lakások kínálata jelentősen bővült, éves szinten 24 százalékkal, a járvány előtti időszakhoz képest pedig 55 százalékkal. A kínálat bővülése és a kereslet csökkenése az árakra is rányomta a bélyegét, a fővárosban az elmúlt félévben 1 százalékkal csökkent az új építésű eladó házak és lakások átlagos négyzetméterára – derül ki az Ingatlan.com elemzéséből.
Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint.
A legnagyobb kínálattal rendelkező városrészeket, a XI., a XIII. és a XIV. kerületet 1,26-1,56 millió forintos ár jellemzi. A vármegyeszékhelyek közül Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Pécsen a legnagyobb a kínálat új lakásokból, az átlagos négyzetméterárak pedig 692-981 ezer forint között vannak. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint szerint idén még élénkíthetik a piacot azok a csokos vevők, akik szeretnék kihasználni a 2023 végéig elérhető magasabb összegű újlakás-vásárlást támogató kedvezményeket. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mit hoz a jövő az eladó új lakások tekintetében, mert a csok plusz keretében használt és új lakások vásárlására ugyanakkora összeg igényelhető. Ez pedig versenyhelyzetet teremt az új lakások és a használt lakások eladói között, ami vélhetőleg továbbra is fékezni fogja az új lakások drágulását. Ez a helyzet egészen addig kitarthat, amíg a befektetők nagyobb számban vissza nem térnek a lakáspiacra.
Jelentős szigorítás a csok plusz: az eddigi jogosultak 70-80 százaléka is kieshet a kormány új lakástámogatási rendszeréből