- Nemmel szavazott Magyarország az ENSZ humanitárius fegyverszünetet sürgető határozatára

Miután az orosz-ukrán háború vonatkozásában az Orbán-kormány szinte megállás nélkül a béke fontosságát hirdeti - legalábbis a szavak szintjén - és hangsúlyozza, hogy az egész Európai Unióban kizárólag ők testesítik meg a béke hangját, a logika szabályai szerint azt feltételezhettük volna, hogy az izraeli-palesztin vérengzéssel kapcsolatban is valami hasonló álláspontra fognak jutni. Nem így történt.

Lapunk is megírta, hogy miután Izrael bejelentette a Gázai övezet elleni átfogó szárazföldi offenzíváját, az ENSZ közgyűlése sietve elfogadott egy nem kötelező érvényű, de politikai jelentőséggel bíró határozatot a gázai humanitárius tűzszünet szükségességéről. Azt már akkor tudni lehetett, hogy a határozat, bár masszív többséget szerzett az ENSZ-tagállamok között, Izrael és az Egyesült Államok elutasította azt. A 444 azóta kiszúrta a szavazatok teljes listáját, amelyből megtudható, hogy az egyes országok hogyan szavaztak. Kiderült, Magyarország is nemmel voksolt a vérontás azonnali leállítását sürgető állásfoglalásra.

A 120 igen, 14 nem és 45 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás az MTI ismertetése szerint egyaránt elítél minden erőszakot az izraeli és a palesztin polgári lakossággal szemben, követeli a túszul ejtett civilek haladéktalan és feltételek nélküli szabadon engedését, valamint a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutását a palesztin térségbe. A közgyűlés határozatában ezen felül „határozottan elítéli a palesztin civil lakosság kényszerű áttelepítésére irányuló próbálkozásokat” és felszólítja Izraelt, hogy vonja vissza a Gázai övezet északi részének kiürítésére vonatkozó utasítását, amelynek keretében csaknem 1,1 millió helyi lakost szólítottak fel arra, hogy a Gázai övezet déli részébe vonuljanak.

Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan a BBC szerint dühös hangvételben ítélte el az állásfoglalást, „sötét napnak” nevezve a voksolást és kijelentve, hogy a nemzetközi szervezetnek „egy csepp legitimitása vagy jelentősége sincs”. Egyúttal azt is megismételte, hogy Izrael minden eszközt bevet a palesztin szélsőséges Hamász elleni harcban.

Az Egyesült Államok bár nemmel szavazott az állásfoglalásra, az izraeli szárazföldi offenzíva hírét pedig nem véleményezték, John Kirby, Washington nemzetbiztonsági szóvivője azt mondta, hogy országa támogatja a harcok megszakítását, hogy kiszabadíthassák a túszokat és beengedhessék a segélyeket a humanitárius katasztrófával sújtott gázai térségbe. Hozzátette, ez az üzemanyagszállítást és az elektromos áram helyreállítását is érintené.

Az Európai Unió a szavazatok alapján meglehetősen megosztottnak bizonyult a határozattal kapcsolatban. A nyilatkozat támogatói között volt például Franciaorzág, Belgium, Spanyolország és Írország, semlegesség mellett döntött például Németország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország. Magyarországon kívül Csehország, Ausztria és Horvátország szavazott nemmel.

Az ENSZ-közgyűlés azt követően szavazott a kérdésben, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsában az utóbbi két hétben négy határozattervezet is megbukott.

A közgyűlésben most elfogadott dokumentum kritikusai egyebek közt azt sérelmezik, hogy az nem nevezi meg konkrétan a Hamászt a háború kitörésének felelőseként. Egy Kanada által szorgalmazott módosító indítvány az ezirányú módosítást tartalmazta volna, de ez nem kapta meg a megfelelő számú szavazatot. Vélhetően emiatt Kanada tartózkodását jelezte a szavazáskor.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter a voksolás előtt az X-re átkeresztelt Twitteren közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ENSZ Közgyűlés határozata elleni szavazás „az értelmetlen háború és öldöklés jóváhagyását jelenti”. Hozzátette, „milliók fognak követni minden szavazatot. A történelem fog ítéletet alkotni”. Pénteken este aztán, miután Izrael bejelentette gázai övezeti támadásának kiszélesítését, Szafadi már arról írt, hogy „ennek eredménye epikus méretű humanitárius katasztrófa lesz az elkövetkező évekre nézve”.

A Hamász október 7-én indított átfogó terrortámadása következtében mintegy 1400 izraeli halt meg, az azt követő izraeli megtorló csapások pedig azóta is folyamatosak. A The Guardian által ismertetett legfrissebb adatok szerint az izraeli hadsereg ellentámadásának kezdete óta legkevesebb 7326 palesztint öltek meg, akik közül 3038 gyerek.