;

ENSZ;Egyiptom;Izrael;háború;Gáza;halottak;humanitárius katasztrófa;izraeli-palesztin konfliktus;

- Egyiptomi városokat is légicsapás ért, a Gázai övezetben már csaknem 3000 gyerek is életét veszthette

A háborúban mostanáig több mint 1400 izraelit és több mint 7000 palesztint öltek meg.

Két, a Vörös-tenger partján fekvő egyiptomi várost ért légicsapás, ami az izraeli-palesztin háború kiszélesedésével fenyeget - írja a Reuters. A támadásban a hírügynökség információi szerint hat ember sebesült meg.

Az izraeli hadsereg, az IDF a jemeni huthi mozgalmat nevezte meg felelősként az két légicsapásért, amelyről ismert, hogy drónokat használ. Az egyiptomi hadsereg szóvivője, Gharib Abdel-Hafez arról számolt be, hogy a hajnali órákban az izraeli határnál fekvő Tabában egy drón egy kórház melletti épületbe csapódott, ennek következtében sérültek meg hatan. Később egy másik lövés egy villamos erőmű környékét érte, Nuweiba városának egy sivatagos részén, az izraeli határtól körülbelül 70 kilométerre.

Daniel Hagari izraeli katonai szóvivő előtte a helyszín pontosítása nélkül azt mondta, hogy a harci helikopterek csaptak össze, amikor légi fenyegetést észleltek a Vörös-tenger térségében, magyarázata szerint a támadás ebből fakad. A szóvivő hozzátette, Izrael együttműködik Egyiptommal és az Egyesült Államokkal, és megerősíti a regionális védelmet a Vörös-tenger térségéből származó fenyegetésekkel szemben.

Egyiptom kiemelten ki van téve a háború veszélyeinek, ennek megfelelően erőteljesen szorgalmazzák a tűzszünetet és a gázai segélyszállítmányok gyorsabb célba juttatását. A múlt hétvégén több egyiptomi határőr megsebesült, miután egy izraeli tank lövedéktördeékei találták el őket.

Az izraeli katonai szóvivő az MTI szerint azt is közölte, hogy a Gázai övezetben az izraeli hadsereg egységei csütörtök este és éjjel ismét rajtaütést hajtottak végre. Gyalogsági, páncélos és műszaki alakulatok a légierő drónjainak és helikoptereinek támogatásával rajtaütöttek az övezet északi és középső részén. A műveletben a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász célpontjait támadták Szadaija negyedben és az övezet más részein. A Hamász katonai állásait lőtték többek között Gázavárosban, és rakétaindító pontokat, valamint a szervezet székházát is támadták. A csütörtökön megkezdett razziák már kiterjedtebb területeket értek el, az erők közelednek az izraeli határ közelében lévő lakóházakhoz. Katonai tisztviselők szerint a razziáknak az a célja, hogy információkat gyűjtsenek. 

Daniel Hagari közlése szerint a Gázai övezetben a következő napokban is folytatódnak a szárazföldi razziák, melyek célja terroristák megölése, a terület előkészítése a tervezett nagyszabású behatolásra és az izraeli állások kiépítése.

Palesztin jelentés szerint az izraeli katonák megölték az Iszlám Dzsihád három fegyveresét a ciszjordániai Dzseninben. Egyikük a Dzsenin Brigád parancsnoka, Iszer al-Amer volt. Hagari szerint harminchat körözött palesztint tartóztattak le az éjszakai razziákban Ciszjordániában, közülük tizenheten a Hamász harcosai. Dzseninben tűzharc tört ki izraeli katonák és palesztin fegyveresek között, ebben vesztette életét Iszer al-Amer.

Az izraeli katonai hatóságok aláírták a Hamász egyik ciszjordániai magas rangú vezetőjének, Szalah al-Arúrinak a Rámalláh melletti Arura faluban lévő házának lerombolásáról szóló végzést. A szóvivő azt is közölte, hogy már 229 olyan személy családját értesítették, akiket a Hamász támadása során hurcoltak el október elején.

Mindeközben Gázában napról napra katasztrofálisabb a helyzet. A The Guardian idézte Philippe Lazzarinit, az UNRWA, vagyis az ENSZ palesztinügyi segély- és munkaügynökségének főbiztosát, aki arra figyelmeztetett, hogy már az alapszolgáltatások is összeomlóban vannak, elfogy a gyógyszer, az élelem és a víz, az utcák pedig megtelnek szennyvízzel, ami a járványok, betegségek terjedése szempontjából is hatalmas kockázatot jelent.

Izrael továbbra sem enged be üzemanyagot a Gázai övezetbe, arra hivatkozva, hogy azt a Hamász saját céljaira fordítaná, az ENSZ-főképviselő szerint ezzel viszont lehetetlen helyzetet idéznek elő, mert az élelmezéstől a vízellátáson át a kórházak létfontosságú berendezéseiig mindenhez üzemanyag kell. „Az UNRWA semmilyen humanitárius segélyt nem irányít rossz kezekbe és nem is fog rossz kezekbe irányítani” - szögezte le Philippe Lazzarini, cáfolva azt is, hogy a Hamász üzemanyagot tudott volna lopni az ENSZ-től. Hozzátette, sajnálatosnak tartja, hogy az emberek alapvető jogát képező humanitárius segítségnyújtást akadályoztatják, miközben folyamatosan látják a kétségbeesést, ami a gázai térségben uralkodik a civilek között.

A szélsőséges Hamász október 7-i terrortámadásakor és azóta összesen több mint 1400 izraelit - főként civileket - öltek meg és több mint 220 túszt ejtettek. Az izraeli megtorló csapásokban azóta mostanáig legkevesebb 7028 palesztin halt meg, akik közül 2913 gyerek volt. Philippe Lazzarini tájékoztatása szerint a háború következtében az ENSZ 57 munkatársa is életét vesztette.

A háború és a megtorlás következtében Izrael kapcsolatai szinte mélypontra kerültek az ENSZ-szel. Néhány napja António Gutterres ENSZ-főtitkár éles hangvételben bírálta Izraelt, felidézve, hogy a háború előzményeként a palesztin lakosságot szisztematikus jogsértések érték a zsidó állam részéről. Válaszul Izrael az ENSZ első emberének lemondását követelte és megtagadta a vízumot az ENSZ képviselőitől, többek közt annak humanitárius koordinátorától, Martin Griffithstől.

A lengyel lakosság elleni etnikai tisztogatás során a ma Ukrajnához tartozó Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában mintegy százezer lengyelt mészároltak le.