- Nő a terrorveszély, Európában újra erősödik a félelem, hogy iszlamista szélsőségesek pusztító merényletekre készülnek

Izrael Gázai övezet elleni akciója után ismét nő a terrorfenyegetettség Európában. Azok az országok, amelyekben jelentős iszlám kisebbség él, az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Németország, valamint Svédország, különösen nagy veszélyben vannak. Közülük azonban kiemelendő két állam, Svédország és Franciaország, amelyek helyzete különösen aggasztó. E két államhoz köthető az a két terrorakció is, amelyek már a drámai közel-keleti események kirobbanása után történtek. Franciaországban múlt héten Arrasban a helyi középiskolában az oktatási intézmény egy egykori, csecsen diákja, Mohammed Mogouchkov késelt halálra egy tanárt, kettőt megsebesített. Hétfőn este pedig két svédet lőtt le egy tunéziai származású férfi Brüsszelben. Nincs bizonyíték arra, hogy mindkettő összefüggne az izraeli eseményekkel, de az aggodalom teljesen megalapozott.

Thomas Greminger svájci diplomata, aki 2007-ben több tárgyalási fordulón vett részt, amelyeket a Hamász mérsékelt szárnyával folytattak, a watson.ch honlapjának elmondta, ha a közel-keleti konfliktus hosszú ideig elhúzódik, a terrorizmus veszélye ismét megnőhet Nyugat- és Közép-Európában. A legnagyobb veszély abban rejlik, hogy az egyes iszlamista csoportok, mint például az Iszlám Állam, összefoghatnak a Hamásszal, és az Izrael által a Gázai övezet ellen indított háborút saját céljaikra használhatják fel. Rámutat, a palesztin kérdést mindig is az iszlamista terror igazolására használták fel. Ma pedig a mostani helyzet politikai érveket ad az Iszlám Államnak.

Belgium

Az ország mindig is kivételesen veszélyeztetettnek számított, 2016 márciusában az Iszlám Állam terroristái két helyszínen, a brüsszeli repülőtéren és egy metróállomáson összesen harminc emberrel végeztek. Az iszlám kalifátus 2019-es felszámolása óta az IS fegyvereseinek operatív képességei csökkentek, de a veszély megmaradt: manapság mintegy 600 potenciálisan veszélyes terroristát tartanak nyilván, de mindannyiuk nyomon követését nehéz biztosítani.

Franciaország

 Az Arrasban Dominique Bertrand francia tanár ellen elkövetett múlt heti terrorakció inkább egy franciaországi terrortámadáshoz, mintsem az izraeli történésekhez köthető, hiszen három nappal a Samuel Paty történelemtanár három évvel korábbi brutális megölése alkalmából rendezett megemlékezések előtt követték el. A két terrorakció több tekintetben hasonlít. Akkor szintén egy kaukázusi fiatalember volt az elkövető és ugyancsak egy történelemtanárt gyilkolt meg. A mostani eset után franciaországi tanárok úgy érzik, „első számú közellenséggé” váltak az iszlamisták számára, s széles körű tervet várnak a kormánytól a szekularizmus érdekében. „A történelemtanár a francia állampolgársághoz tartozás szimbóluma” – mutatott rá Céline Pina esszé­író.

A 2015-ös vérfürdő óta a francia Belső Biztonsági Főigazgatóság (DGSI), a terrorizmus elleni küzdelemben vezető szerepet betöltő ügynökség 50 százalékkal növelte létszámát, mostanra ötezer munkatársa van, de ez még mindig nem elég.

Franciaország azért is sérülékeny, mert még mindig tart az országban a rögbi-világbajnokság, ami kiemelt célpont lehet a szélsőségesek számára. Az országban még él a 2015-ös véres terrortámadások traumája. Ám a dzsihádista fenyegetés most nagyobb, mint valaha, 2024 pedig a veszély, a kiszolgáltatottság éve lesz: olimpiát rendeznek a francia fővárosban, s a kormányzat nagyszabású ünnepségsorozattal készül a normandiai és a provence-i partraszállás 80. évfordulója alkalmából.

A fenyegetés már a közel-keleti események előtt erősen nőtt: a hírszerző szolgálatok Európa-szerte feltörekvő terrorista sejteket észleltek, amelyeket részint az afganisztáni tálibok hatalomra jutása óta újra fellendült kábítószer-kereskedelem finanszíroz, kihasználhatják az Afrikából és Észak-Afrikából érkező migrációs hullámot. A félelem nőttön nő: tegnap országszerte több repülőteret evakuálni kellett bombafenyegetés miatt.

Gérald Darmanin belügyminiszter már „egy újabb Bataclan-veszélyt” emlegetett (ez volt a 2015-ös terrortámadások egyik helyszíne). A belügyminisztérium 5273 potenciális iszlamista terroristát tart számon, őket szoros megfigyelés alatt tartják. Közöttük vannak a szíriai harctérről visszatérő szélsőségesek, a börtönből szabadultak és az „új radikális generáció” fiataljai, akiket a halálos iszlamista ideológia vezérel, és készek a cselekvésre.

Nicolas Lerner, a Belbiztonsági Főigazgatóság (DGSI) vezetője rámutatott, Szíriában és Irakban az Iszlám Állam még mindig jelen van. A veszély forrásává vált a Száhel-övezet is a romló biztonsági helyzet miatt, valamint Afganisztánban is egyre nagyobb teret nyer a terrorszervezet, miközben az Al-Kaida és társszervezetei továbbra is dinamikusan fejlődnek. S akkor még szó sem volt a közel-keleti háborúskodás kiújulásáról. A múlt pénteki akció óta több ezer további rendőrt küldtek az utcára.

Svédország

Stockholmban különösen félnek egy terrorakciótól, s elsősorban nem is a közel-keleti fejlemények miatt. Januárban a stockholmi török nagykövetség előtt, június végén a főváros legnagyobb mecseténél, egy hónappal később pedig a svéd parlament előtt égettek el Koránt. Augusztus 17-én Ulf Kristersson miniszterelnök „súlyosnak” minősítette a biztonsági helyzetet, és azt is elmondta, hogy meghiúsítottak egy terrortámadást.

Miután a nyár folyamán számos támadás érte a svéd diplomáciai képviseleteket külföldön, különösen a Közel-Keleten, Stockholm augusztus 17-én egy fokozattal, 3-ról 4-re emelte a terrorkészültség szintjét az ötfokozatú skálán. Az erről szóló döntés mindössze néhány nappal azután született meg, hogy az Al-Kaida felszólította a muszlimokat: Svédországban, Dániában (ahol szintén égettek el Koránt), valamint „egész Európában” gyakorolják a „bosszúállás kötelességét”. A két skandináv országot egyúttal „aljas kis államoknak” nevezték.

A libanoni Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah felszólított arra, büntessék meg a Korán-égetőket. Szeptember 14-én az Al-Kaida Arab-félszigeti ága (AQPA) azzal fenyegetőzött, hogy lecsap „egy párizsi minisztériumra” és „egy svéd nagykövetségre”. Bár a riasztási fokozat emelése csak svéd területet érintett, Tobias Billström, a svéd diplomácia vezetője jelezte, a külföldön lévő svéd érdekeltségek elleni fenyegetések fokozódtak, és felszólította honfitársait és „a Svédországgal kapcsolatban álló külföldi vállalatokat, hogy tanúsítsanak fokozott éberséget és óvatosságot”.

Egyesült Királyság

„Nagyon valószínű”, hogy itt is megemelik a terrorfenyegetettségi szintet az Izrael és a Hamász közötti konfliktus okozta feszültségek közepette. Richard Kemp ezredes, a Cobra egykori tagja és az afganisztáni brit erők parancsnoka az LBC televíziónak az elmúlt években az Egyesült Királyságban muszlim szélsőségesek által elkövetett számos halálos terrorcselekményre utalva azt mondta: „Nem kell sok minden ahhoz, hogy olyan erőszakot szítsanak, mint amilyet korábban is láttunk például Nagy-Britannia utcáin.” Az Egyesült Királyságban jelenleg a fenyegetettségi szint „jelentős” a skálán, ami a harmadik legmagasabb szintnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy valószínűsíthető egy terrortámadás. A londoni rendőrség 105 antiszemita incidenst és 75 antiszemita bűncselekményt regisztrált a szeptember 30. és október 13. közötti időszakban, ami hétszeres növekedést jelent 2022 azonos időszakához képest.

London polgármestere, Sadiq Khan biztosította a főváros közösségeit arról, hogy továbbra is fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben az imahelyek védelme érdekében a Hamász által Izraelben elkövetett terrortámadások hatását követően.

Suella Braverman belügyminiszter azt közölte, az iszlám terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Királyság biztonságára. A terroristák azonban egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, ami megnehezíti az esetek felderítését. Az Egyesült Királyságban a terrorelhárító erők jelenleg mintegy 800 éles nyomozást folytatnak, 2022-ben 169 letartóztatást hajtottak végre terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt – derült ki a Sunday Times jelentéséből.

Németország

Itt is nőtt a terrortámadás veszélye. Az alkotmányvédelmi hivatal elnöke, Thomas Haldenwang egy parlamenti meghallgatáson azt közölte, a zsidó intézményekre nézve nincsenek konkrét veszélyre utaló jelek, de „magas a veszély”, amit egy zsinagóga elleni tegnapi berlini támadáskísérlet is jelez. A legutóbbi alkotmányvédelmi jelentés 450-re teszi a Hamász németországi tagjainak számát: az államot a radikális szervezet olyan menedékhelynek tekinti, ahol adományok gyűjtésére, új támogatók toborzására és propagandájának terjesztésére összpontosít – áll a jelentésben. Két, a Hamászhoz közel álló egyesületet már 2002-ben, majd 2005-ben is betiltottak.

Az utóbbi időben viszonylag csendes volt Németország a terror szempontjából. Ám aggasztó, hogy a 2011 óta Szíriába és Irakba utazott több mint 1150 iszlamista 40 százaléka visszatért.

Olaszország

Antonio Tajani külügyminiszter szerint nem fenyeget közvetlen terrorveszély, bár a napokban Milánóban a rendőrség két személyt letartóztatott egy terror­ellenes razzia során. Szigorították a biztonsági intézkedéseket a Vatikánban is.