igazságszolgáltatás;Magyarország;szavazás;OBT;

Az Országos Bírói Tanács tavaly decemberi sajtótájékoztatója a feladatköreikről és működésükről

- Lezárult az OBT-választás első szakasza, a budapesti bírák nagyon odafigyeltek a voksolásnál

Információnk szerint próbáltak rátermett, ám nem feltétlenül ismert, „talpas”, ítélkező bírókat választani.

Az elmúlt hetekben mind a húsz hazai törvényszéken, az öt ítélőtáblán és a Kúrián is megrendezték a küldöttválasztó összbírói fórumokat, amelyeken azokat a bíró küldötteket – elektorokat – választották meg, akik a későbbi országos küldöttértekezleten eldöntik, kik legyenek az új Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai. A küldöttértekezletet még nem hívták össze, azt a törvény szerint az OBT megbízatásának lejárta előtt legalább két hónappal kell megrendezni, várhatóan november végén, hiszen a mai összetételű OBT hatéves mandátuma 2024. január 30-án lejár.

Fontos tudnivaló, hogy a mintegy 125 fős küldöttértekezlet elektorai maguk közül választják majd ki azt a 14 bírót, akik az új OBT tagjai lesznek – a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja a testületbe. A nyár elejétől hatályos új törvény ugyan egyszeri, kivételes lehetőségként megengedi, hogy a jelenlegi OBT tagjait újraválasszák, ám ők korábban közös nyilatkozatban jelezték, nem kívánnak élni e lehetőséggel.

A bíróságok közül utolsóként hétfőn a Fővárosi Törvényszéken (FT) rendezték meg a folytatólagos összbírói értekezletet, mert a két héttel ezelőtti fórum már azelőtt határozatképtelenné vált, hogy megválasztották volna mind a 20 küldöttet. Végül öt szavazási körben sikerült megválasztani a még hiányzó 10 elektort, körönként általában 2-2 bírót, ami információnk szerint arra utalhat, hogy a budapesti bírák nagyon odafigyeltek a voksolásnál, és próbáltak rátermett, ám nem feltétlenül ismert, „talpas”, ítélkező bírókat választani. Most több alsófokú, járásbíróságokon dolgozó elektort választottak, mint hat évvel ezelőtt, akkor a törvényszéki bírák voltak többségben. Mint megírtuk, az FT-ről egyetlen, az Országos Bírósági Hivatala (OBH) elnökének kinevezési jogköre alá tartozó bírót választottak küldötté: Ocskó Katalint, a törvényszék általános elnökhelyettesét. Az FT másik elnökhelyettese, Nyilas Levente tegnap sem kapott elegendő voksot bírótársaitól.

Négy vidéki törvényszéken ugyanakkor „sikerült” a törvényszék elnökét küldötté választani: a Gyulai Törvényszéken Bagdi Árpádot, a Miskolcin Tuzáné Papp Szilviát, a Tatabányain Csorba Zsolt Ödönt, a Veszprémin pedig Szent-Gály Editet. Mivel ők mindannyian az OBH elnökének kinevezettjei, esetleges OBT-taggá választásuk – a fővárosi Ocskó Katalinhoz hasonlóan – olyan helyzethez vezethet, hogy éppen munkáltatójukat, az OBH-elnököt kell majd ellenőrizniük. Az OBT alkotmányos feladata ugyanis a bíróságok központi igazgatását végző OBH-elnök felügyelete. A mostani OBT ugyan korábban javasolta az „összeférhetetlenség” megszüntetését, hogy ne lehessen bírósági vezetőket OBT-taggá választani, ám ez nem került be az új törvénybe.

Ahogyan továbbra sincs jogszabályi akadálya annak, hogy a Kúria elnökét – az OBT törvény által delegált tagját – a bírói tanács elnökévé válasszák. Mindenesetre érdekes helyzetet teremtene, ha a bírói önigazgatásról a nyilvánosság előtt is negatív véleményt megfogalmazó Varga Zs. Andrást esetleg a jövőre felálló új OBT elnökévé választanák.

Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa feltételezésnek minősítette a azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az EB pozitív véleményt készít elő.