;

Európai Unió;Ukrajna;Európai Tanács;Charles Michel;

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

- Az Európai Tanács elnöke szerint 2030-ra EU-tag lehet Ukrajna

Charles Michel úgy véli, az ország az orosz támadással szembeni ellenállással már megmutatta, hogy az Európai Unióban van a helye, méghozzá „hamarosan, és nem majd valamikor”.

Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lehet – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy szerdán ismertetett interjúban.

Az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület vezetője a Der Spiegel című német hetilap hírportáljának elmondta, hogy Ukrajna 2030-ra elnyerheti a tagságot, ha „mindkét fél elvégzi a házi feladatait”.

Ukrajnának, mint az összes többi tagjelöltnek végre kell hajtania reformokat, küzdenie kell a korrupció ellen és teljesítenie kell a tagság jogi követelményeit. Az EU oldalán világosan meg kell határozni, hogy a tagok mit akarnak közösen elérni, mit tartanak igazán fontosnak, mire akarnak költeni, és fel kell gyorsítani a döntéshozatalt.

– Nem mondom, hogy könnyű lesz, de nem vesztegethetjük tovább az időt

– mondta Charles Michel az Európai Tanács pénteki informális ülésével kapcsolatban adott interjúban, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni tagjelöltek húsz éve várnak a csatlakozásra, Oroszország és Kína befolyása pedig egyre csak erősödik a térségben.

Hozzátette, hogy „egy virágzó és biztonságos Ukrajna” megteremtése EU-s érdek, és az ország az orosz támadással szembeni ellenállással már megmutatta, hogy az EU-ban a helye, méghozzá „hamarosan, és nem majd valamikor”, a távoli jövőben.

Ukrajna felvétele azt is bizonyítaná, hogy az EU alkalmas a „geopolitikai cselekvésre” – vélte Charles Michel, kiemelve:

„nem állítom, hogy már most is a gazdasági méretünknek megfelelő szerepet játszunk a világpolitika színpadán, de jó úton járunk”, ezt mutatja például, hogy az EU Ukrajna első számú gazdasági és katonai támogatója.

Azonban a geopolitikai befolyás mércéje nem mindig a katonai erő, és az EU a szabályokra és a többoldalú együttműködésre épülő, multilaterális világrend „éllovasa” is az ENSZ-ben. Ha pedig ezt a szerepet nem vállalja, jönnek majd mások és „felépítenek egy új rendet, a mi értékeink és szabályaink nélkül” – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Beszélt arról is, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésre – kevésbé fejlett országok támogatására – fordított források legnagyobb részét, 43 százalékát az EU és tagállamai biztosítják, és a közösség „világszerte hatalmas összegeket fektet be a éghajlati válság elleni küzdelembe, a békébe és a biztonságba”.

Kedden a Politico arról írt, hogy információi szerint az Európai Unió arra készül, tárgyalásokat kezd Ukrajnával az ország jövőbeli uniós csatlakozásáról, decemberben pedig már hivatalos bejelentés várható az ügyben. Egy uniós tisztviselő szerint az EU-tagországok júniusban adták meg Kijev tagjelölt státuszát, és a Bizottságnak novemberben jelentést kell kiadnia arról, hogy Ukrajna és a többi tagjelölt hogy áll a csatlakozási feltételek teljesítésével. A lapnak egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata arról is beszélt, a jelentés elfogadása után az Európai Bizottság nyilatkozatot fog tenni, amely „nagyon megnehezíti a tagállamok számára, hogy ne mondják azt, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat” Ukrajnával kapcsolatban.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, nem tapasztalja az ülésteremben azt a leküzdhetetlen vágyat, hogy két éven belül a magyar parlament megszavazza Ukrajna EU-s tagságát. Hozzátette, hogy az egész uniós rendszer arra épül, kinek mekkora országa, népessége van. Úgy felvenni valakit, hogy háborúban van, így nem tudjuk a területi paramétereit, a miniszterelnök szerint példátlan. Nagyon hosszú és nehéz kérdéseket kell megválaszolni ahhoz, hogy egyáltalán dönteni lehessen a tárgyalások megkezdéséről – jelentette ki.

Az ukrán külügyi szóvivő válaszul közölte, ők pozitívan értékelik, hogy Magyarország miniszterelnöke aggódik Ukrajna uniós csatlakozása miatt. „Szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy Ukrajna nem változtatta meg nemzetközi határokon belüli területét” – jegyezte meg.

Lengyelország állította ki 2021-ben az EU-ban kiadott összes, úgynevezett első tartózkodási engedély egyharmadát. A varsói kormány nem adott kielégítő magyarázatot.