;

Ukrajna;háború;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;

- Orbán Viktor szerint „a brüsszeli bürokraták a lengyel választásokra várnak”, ezután gyorsul majd fel az uniós pénzek kifizetésének ügye

A miniszterelnök elismerte, hogy a nyugdíjkiegészítést a költségvetés nem engedheti meg magának. Arról is beszélt, hogy Ukrajna uniós tagsága példátlan lenne a jelenlegi körülmények között, a migráció ügyében pedig baj a szlovákok „átállása”.

Nem – ezt válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban arra a kérdésre, megengedheti-e magának a költségvetés a nyugdíjkiegészítést, ami összességében 190 milliárd forintot tesz ki. A kormányfő hozzátette, a magyar költségvetést mindig hiányra tervezik, „ez így van a kommunisták óta”. Azt mondta, nem lehet ezt nem odaadni tisztességes munkában megőszült embereknek, akik ledolgoztak 40, van aki 50 évet, és kaptak a szocializmusban, vagy az átmenet zavaros éveiben egy aránylag alacsony fizetést, arra hivatkozva, hogy cserébe biztonságban lesznek majd idős korukban.

– Ha az a kérdés, hogy megengedhetjük-e magunknak, a válasz nem, ha az a kérdés, hogy meg kell-e tennünk, a válasz igen. A kormánynak az a dolga, hogy időnként ilyen lehetetlen dolgokra vállalkozzon

– mondta Orbán.

A jegybanknak csak bicskája van, de ide fejsze kell

Az inflációval kapcsolatban a miniszterelnök közölte, „egy darabig a hagyományos ösvényen haladtunk”, vagyis a kormány értelmesen viselkedett, a jegybank pedig kezelte az inflációt. De be kellett látni, hogy ez így nem fog menni, „a jegybanknak beletörött a bicskája az infláció elleni küzdelembe”. Erről nem a jegybank tehet, mert „neki csak bicskája van, az infláció pedig fává terebélyesedett”, ide fejsze kell, de ez nincs a jegybankban, az a kormánynak van.

– Be kellett közvetlen avatkozni, tisztelettel jelentem, hogy sikerrel jártunk, a fejszecsattogás meghozta a várt eredményt

– szögezte le Orbán. A cél, hogy 2023 az infláció letörésének az éve legyen, ami szerinte sikerülni fog, év végéig egy számjegyű lesz az infláció. Most az a kérdés, mikor tudják megindítani a bérek növekedését, és ezzel párhuzamosan a gazdaság növekedését – sorolta a miniszterelnök, aki úgy véli, szeptemberben biztosan jobban nőttek a bérek, mint az árak. A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben már pozitív tartományban van – tette hozzá.

Nem vágynak Ukrajna uniós tagságára

– Azt a leküzdhetetlen vágyat, hogy két éven belül a magyar parlament Ukrajna EU-s tagságát megszavazza, nem tapasztalom az ülésteremben – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy az egész uniós rendszer arra épül, kinek mekkora országa, népessége van. Úgy felvenni valakit, hogy háborúban van, így nem tudjuk a területi paramétereit, a miniszterelnök szerint példátlan. Nagyon hosszú és nehéz kérdéseket kell megválaszolni ahhoz, hogy egyáltalán dönteni lehessen a tárgyalások megkezdéséről – fűzte hozzá.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte, „ez nem a mi háborúnk”, és kívülállóként érdekünk, hogy a konfliktust elszigeteljük, elszeparáljuk. A nyugati világ országai szerint viszont a háborút globalizálni kell, ami teljesen téves elképzelés. Orbán Viktor leszögezte, hogy a nyugati világ, ami – velünk ellentétben – messze van a háborútól, a józan mérlegeléseket nem végezte el. A frontvonalak nem mozdulnak, mégis tízezrek halnak meg, anélkül, hogy tudnánk, hol lesz ennek a vége.

– A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. És sajnos a háborúval kapcsolatban is igazunk lett

– jelentette ki.

Az EU szeretné, hogy Magyarország egyedül maradjon

Orbán Viktor szerint lehet, hogy a Magyarországnak járó pénz egy része „már Ukrajnában van”. – Amikor nincs arra sem pénz, hogy Ukrajnának a már megígért összeget odaadjuk, és újabbakat ígérgetünk, és van valaki, aki nem kapta meg a pénzt, jogos a gyanúper, hogy lehet, hogy az a pénz már nincs is meg – fejtegette, és megállapította, hogy Brüsszel nem beszél világosan ebben az ügyben.

Azt mondta, Brüsszel tartozik Magyarországnak több mint 3 milliárd euróval. Húzzák az időt, most már nem azt mondják, hogy nem adják oda, hanem hogy feltennének néhány kérdést az igazságügyi rendszerről. Szerinte lehet ilyen kérdéseket feltenni – azon túl, hogy semmi közük hozzá –, de már az egész vita abszurd. Orbán úgy véli, „a brüsszeli bürokraták a lengyel választás eredményére várnak”. Szeretnék ugyanis megbuktatni a lengyel kormányt, és

abban is reménykednek, hogy ha ott baloldali kormány jön, Magyarország majd egyedül marad, „könnyebben elbánnak velünk”.

Közölte, hogy ez az esemény így vagy úgy, de majd felgyorsítja a magyarországi pénzek sorsát is.

Fájdalmas a szlovákok „átállása”

A migrációt hosszabb távon jelentkező, állandó veszélyként jellemezte, kiemelve: ezzel a kihívással nem tud mit kezdeni az Európai Unió, mert nem a történelem horizontján, hanem napi emberjogi kérdésként szemléli. Majd közölte, hogy a baloldal migrációpárti, de még „a magát jobboldalnak valló magyar baloldal” is megszavazza kint a migrációt kezelni, és nem megállítani vágyó indítványokat.

Orbán szerint ebben az ügyben nem a németek álláspontja a legfájdalmasabb, de az meglepte, hogy szlovákok is „átálltak”, pedig ők mindig kitartottak a magyar és a lengyel álláspont mellett. „A szomszédjaink, az a józan nép”, egyszer csak lehátráltak, ez baj – vonta le a következtetést. Szerinte ugyanis a lengyel-magyar, migrációval szembeni együttműködés akkor sikeres, ha van földrajzi folytonosság.

Jelenleg is zajlanak a keddi operációk pótlásai, a szerdára előjegyzett beavatkozásokat pedig az intézmény más műtőiben végezték el. Az egyik liftet csütörtök reggelre javították meg, a másik azonban továbbra sem üzemel.