Életkor nem akadály – ez lehetne a fővárosi HÉV-üzem szlogenje. A gond csak az, hogy puszta kommunikációval aligha tartható fenn hosszútávon a HÉV-közlekedés. Márpedig más megoldás egyelőre nem körvonalazódik. A MÁV által 2021-ben kiírt járműbeszerzési tendert – állítólag orosz nyomásra – eredménytelennek nyilvánították és azóta se hirdettek újat. A legalacsonyabb ár – a teljes volument forintra átszámolva 200 milliárd forint – is mintegy 30 százalékkal haladta meg az előzetesen becsült bekerülési értéket. A kormány pedig ezt úgyis soknak találta, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) Magyarországra jutó 5,8 milliárd eurós (2200-2300 milliárd forint árfolyamtól függően) keretének terhére vették volna meg ezeket.
Az időfaktor azonban kétszeresen számít a HÉV-ek esetében. Az RRF forrásait csak 2026 augusztusáig lehet felhasználni, márpedig a speciális vasúti járművek gyártási ideje az ukrán-orosz háború miatt fellépő alkatrészhiány okán 5-6 évre nyúlt, miközben egy ilyen volumenű tender lebonyolítása is legalább egy év, ha nem több. Az RRF felhasználásáról szóló magyar tervben eredetileg 289 milliárd forint értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepelt az 56 kilométer hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint felét költötte volna erre az Orbán-kormány, legalábbis a benyújtott és elfogadott, de végül jogállamisági feltételekhez kötött terv szerint.
Közben egyre hangosabban ketyeg a másik óra is. A legidősebb HÉV motorvonatok a H7-es (csepeli) vonalon közlekednek, ezek közül 2 motorvonat jövőre, míg további öt jármű 2026-ig eléri a 60 éves kort – válaszolta a Népszava kérdésére a fővárosi HÉV üzletágat a fővárosi önkormányzattól 2016-ban átvevő MÁV-HÉV Zrt. A járművek információink szerint eredetileg az üzembeállítástól számított 50 évig közlekedhetnének, de a vasúthatóság korábban felmentést adott ezen előírás alól és adott 10 év haladékot. Csakhogy lassan ez is kitelik. Az erre vonatkozó kérdésünket az állami cég azzal ütötte el, hogy a „ HÉV motorvonat flotta 77 százaléka ugyan idősebb 40 évesnél, a 23 százalékuk pedig idősebb 50 évesnél is, a biztonságos üzemeltetés azonban nem pusztán az életkoron múlik. A motorvonatok üzemeltetése szigorú technológiai előírások szerint történik, ezek betartása mellett a vasúti járművek biztonságosan üzemeltethetők, amíg az előírt biztonsági határértékeket – például oldallemez vastagságra vonatkozókat – a megadott paraméterek el nem érik”.
Az Orbán-kormány inkább veszni hagy 289 milliárd forint EU-s támogatást, semmint hogy a HÉV és Budapest fejlesztésre költenéA Népszava által megkérdezett, ügyre rálátó közlekedési szakemberek szerint az érvényes hatósági előírások szerint az üzembentartó felelőssége, hogy a vasúti jármű mindenkor megfeleljen az üzemeltetésére vonatkozó szabályokban és az üzembe helyezési engedélyben meghatározott feltételeknek. A HÉV járművek élemedett korára tekintettel korábban kidolgoztak egy műszaki protokollt, amelynek a betartása esetén a 40 évesnél idősebb járművek 60 éves korukig is futhatnak. Ez az eljárásrend természetesen felülvizsgálható, kibővíthető, így az üzemeltető további műszaki intézkedésekkel biztosíthatja a járművek 60 éves kort meghaladó üzemeltetését is.
Erre úgy tűnik, nagy szükség lesz. A fentebb említett 7 darab, hatvanas években gyártott magyar jármű mellett további 16 darab háromkocsis MX. típusú motorvonat érkezett a BKV-hoz az NDK-ból 1971-ben. Ennek a típusnak a továbbfejlesztett változatából 46 szerelvény állt forgalomba 1975-79 között, amelyeket 1980 és 1983 között további 29 követett. Így tehát a legfiatalabb járművek is a negyvenedik évüket tapossák.
– Az öregebb járművekből jelenleg három van félreállítva, de ez nem okoz zavart a menetrendben, hiszen a meglévő 100 kocsiból csak 79-nek kell futnia ehhez.
A járműveket előre meghatározott ciklusrend szerint javítják. Az üzemeltető aligha engedne ki olyan szerelvényt a forgalomba, amelyek bármiféle kockázatot jelentenének az utasokra – vélekedik Illés Csaba, a Független HÉV Szakszervezet elnöke, ám arra, hogy létezik-e terv a matuzsálemi járművek cseréjére, annyit válaszolt, hogy minden bizonnyal dolgoznak rajta.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a MÁV-HÉV Zrt-hez irányította lapunkat az erre vonatkozó kérdésekkel, mintha a tárcának ezzel semmi dolga nem lenne. Ehhez képest a cég azt válaszolta, hogy „a járművek további üzemeltetésének lehetőségét a MÁV-HÉV a tulajdonos Építési és Közlekedési Minisztériummal közösen vizsgálja, az egyeztetések folyamatosak. A MÁV-HÉV pálya és járműflotta fejlesztése a kormány kiemelt jelentőségű fejlesztései közé tartozik. Az utazóközönség számára a legoptimálisabb megoldást természetesen az új járműbeszerzés jelenti, amelynek mielőbbi megvalósulásán a MÁV-VOLÁN csoport és az ÉKM szakemberei folyamatosan dolgoznak”.
„A csepeli HÉV teljesen megújul 2024-2025-re. A sínek és az infrastruktúra mellett újra cserélik az utastájékoztatási rendszert és az 1964 óta futó szerelvényeket” – ígérte Németh Szilárd rezsibiztos, korábbi csepeli polgármester három évvel ezelőtt. Mint mondta: „a HÉV az a köldökzsinór, ami összeköti Csepelt a belvárossal”.
Ennek a köldökzsinórnak a hiánya az atlétikai stadion építésekor közvetlen tapasztalattá vált a csepeliek számára. A naponta 40 ezer utast szállító H7-es HÉV vonalán csaknem egy évig vágányzár volt a Kvassay híd halaszthatatlanná vált rekonstrukciója, illetve az atlétikai stadion beruházás részeként a HÉV-töltésen átvezetett, alagútban futó két út építése miatt. Az utasokat pótlóbuszokkal szállították, ami nagyon sok kellemetlenséggel járt. Ha nagyon gyorsan nem történik semmi, akkor a nem túl távoli jövőben hosszú távon kell erre berendezkednie a csepelieknek.
A minisztérium korábban azt válaszolta a Népszavának, hogy „kiemelten” foglalkozik a HÉV fejlesztésével, mivel „a Budapest és az agglomeráció közlekedése, több millió ember mozgását, életét befolyásolja”. Tavaly novemberben pedig Lázár János közlekedési miniszter azt mondta, hogy a „HÉV- fejlesztés nem került leállításra”, sőt „ prioritást kapott”, a „ fejlesztések 2023-ban indulnak”. Németh Szilárd idén májusban egy csepeli HÉV-es fotóval reklámozta a közelgő atlétikai világbajnokságot. Ám alig ért véget a kontinensviadal, szeptember elején megjelent egy kormányrendelet, amelyben számos fővárosi és néhány vidéki fejlesztést töröltek a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében”. Ezek között van a H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV-vonal fejlesztése is. Németh ezúttal nem posztolt semmit, Borbély Lénárd, a Fideszből nemrégiben kizárt csepeli polgármester közösségi oldalán mutatta be Lázár Jánosnak írt levelét, amelyben személyes konzultációt kért a kormányrendelet miatt, amely „hátrányosan érinti Csepel jövőjét”. Az általa tárgyalandónak tartott témák között a Galvani-híd, az xtrem szabadidő park, az evezős központ, a fedett pályás atlétikai multifunkciós központ és az egészségház kialakítása szerepelt. A HÉV ügye fel se merült, amire dühös hozzászólásokban hívták fel a figyelmét. A Népszava is hiába kereste az ügyben az önkormányzatot, „nem kívánnak nyilatkozni a témában”. Ezek után aligha hihető, hogy különösebben ütnék a vasat a csepeli HÉV felújítása érdekében.
