– A bölcsődei támogatás megszüntetése nem érint tömegeket, leginkább azt a réteget, akik feltehetően egyébként is ki tudnák fizetni a magánszektort. A bölcsődei szolgáltatás ugyanis alapvetőn a magasabb iskolai végzettségűek közt népszerű. De azért lesz, akinek így is fájni fog. Mindez a Fidesz megszorító csomagjának „újabb tyúklépése”, felmérve, hogy jelentős szavazatokat nem veszítenek ezzel az intézkedéssel – fogalmazott lapunknak Gregor Anikó szociológus, egyetemi docens arról a kormányzati döntésről, hogy 2023. március 31. után már nem lehet igénybe venni a családok bölcsődei támogatását.
Elapadt a magyar költségvetési forrás, az Orbán-kormány az EU-ra mutogat a bölcsődei támogatás megszüntetése miatt isEz a támogatási forma azoknak járt, akiknek nem sikerült bekerülni állami bölcsődébe. Az igényelhető hozzájárulás mértéke maximum 40 ezer forint volt. Hogy pontosan kiket érint a változás, nehéz megmondani Gregor Anikó szerint. – Megközelítőleg 7000 magán bölcsődés hely volt, és közel 4000 gyereket utasítottak el az állami férőhelyek hiánya miatt, tehát utóbbi csoportnak egy része az, aki igénybe vette a támogatást. Sokuknál egyáltalán nem mindegy, hogy kiesett a támogatás.
„Bizony így is sok családban újra előkerülhet a kockás papír, hogy a háztartás költségeit a kiesett pénz miatt hogyan csoportosítsák át, illetve teret nyerhetnek olyan régi-új formák, mint például, hogy a szomszédnak fizetnek gyerekmegőrzésért”
– fogalmazott a szociológus.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 55 370 bölcsődei férőhely volt, 2548-cal több, mint 2021-ben, ez 4,8 százalakos emelkedés, és 2017 óta fokozatosan nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Gregor Anikó azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem feltétlenül új bölcsődék építését jelentette, sokkal inkább a csoportlétszámok emelését.
– Igaz, szakember is lett az emelt létszámhoz, mert az egy gondozóra jutó gyermekek száma nem növekedett. Viszont a települések nagy részében így sincs bölcsőde
– tette hozzá. A növekedéshez ráadásul az is hozzátartozik, hogy 2017-ben már a családi napköziket, tehát az otthoni, kis létszámú csoportokat is a férőhelyek számához sorolták, majd utána a magán bölcsődék is nagyot nyomtak a férőhelyek számán. Tavaly például a következőképpen alakultak a bölcsődei férőhelyek:
45 296 hagyományos bölcsődei hely volt, 7188 helyet a családi bölcsődék biztosítottak, 2778 mini bölcsőde volt, illetve 108-at helyet adtak a munkahelyi bölcsődék.
Mindez azt is jelenti, hogy több mint 10 ezer hely esetén az ellátásért fizetni kell. Ennek összege pedig igen változó, településtől és intézménytől függően 60 és 200 ezer között is mozoghat a havi díj. Mindez még így is messze van a kormány 2019-ben kitűzött céljától, miszerint 2022-re teljes lesz a bölcsődei ellátás, és összesen 70 ezer férőhely lesz elérhető (nagyrészt uniós forrásból).
Mivel tavaly valamivel több mint 50 ezer gyereket írattak bölcsődébe, elég lehetne a férőhelyek száma, mégis sokszor hallani, hogy hosszú várólisták alakultak ki egyes bölcsődékben. Ennek egyik okára Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa a Gyermeknevelés című folyóiratban publikált 2020-as tanulmánya világít rá. Eszerint a helyek száma és az igény közt az év különböző időszakaitól függően jelentős eltérés lehet. A törvény szerint ugyanis óvodába a 3 éves kor betöltése után kell beíratni a gyermekeket, de év közben nem kell intézményt váltani. Így az évvesztesek akár plusz egy évig is a bölcsődében maradhatnak, foglalva ezzel a helyeket. A szerző számításai szerint ez akár 50 százalékkal is megnövelheti a férőhelyigényt. A KSH adatai szerint 2022-ben a bölcsődések 32 százaléka volt 3 év feletti.
A helyzeten tovább rontanak a területi különbségek. A KSH adatai szerint
tavaly még mindig 2233 településen 52 ezer olyan gyermek volt, aki közvetlenül a saját lakóhelyén nem fért hozzá a bölcsődei ellátáshoz.
Járási szinten viszont mindenkinek volt hozzáférése. A kapacitás és az igények közt ugyanakkor nagy eltérések vannak, ami az elutasítások számából is látható: 2022-benn 3996 gyermeket nem vettek fel valamilyen okból.
Kapitány Balázs tanulmánya arra is rámutat, hogy ideális esetben a bölcsődei ellátásnak nem csak az anyák munkaerőpiaci helyzetének javításában van jelentős szerepe, hanem a szociális és esélyegyenlőség területén is. Több kutatás jutott arra, hogy a bölcsődés gyermekek hátrányai jobban csökkenek, mint akik nem járnak ilyen intézménybe. Az is kiderült ugyanakkor, hogy itthon nem túl jó a bölcsődékkel szembeni „intézményi bizalom”.
– Ez utóbbi mind a magas, mind az alacsony státuszúak esetén igaz lehet – mondja Gregor Anikó. Az alacsony státusz esetén az is felmerül,
hogy a szülő vajon tisztában van-e azzal, hogy a gyerekét fel kell vennie a bölcsődének, és nem hajthatják el különböző indokokkal. Sokan minden intézményben „hivatalt” látnak, olyan helyet, ahol az ő magatartását fegyelmezik.
Vannak persze olyanok is, akik maguk maradnak otthon a kicsivel. – Magas státusz esetén inkább az „oktatás” minősége játszhat szerepet az intézményi bizalomban vagy annak hiányában – magyarázta lapunknak.
Gregor Anikó szerint épp azok élvezik legkevésbé a bölcsődei szolgáltatások előnyeit, akiknél az a legtöbb haszonnal járna, akár a nők hosszú távú munkaerőpiaci elhelyezkedését, akár az esélyegyenlőséget nézzük.
Már nem igényelhető bölcsődei támogatás