– Sokáig kitartott. Elfogadta, hogy már nem csak az iskolás gyerekeket kell szállítani az egyik faluból a másikba, ebédért menni, aztán kihordani, gyógyszert beváltani, s házi orvoshoz vinni, akinek épp aznapra volt időpontja, de akkor sem berzenkedett, amikor vele javíttatták meg a zárat, ő szaladgált festékért, ha éppen ki kellett javítani valamit, sőt alkalomadtán még a füvet is lenyírta a polgármesteri hivatal előtt. Akkor állt fel a székéből, amikor az önkormányzatnál rá akarták venni: szedjen be pénzt azoktól az idősektől, akiket addig ingyen szállított a szakorvosi rendelésekre. Mikor odaadták neki a sárga csekkeket, azt mondta, ehhez nem fűlik a foga, inkább felmond, keressenek helyette mást.
Kozma Judit, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei egyesületének vezetője idéz fel egy példát egy dunántúli faluból a közelmúltból, ezzel illusztrálva, milyen nehéz és összetett körülmények között kell dolgozniuk azoknak a falugondnokoknak, akik a törvényalkotó eredeti szándéka szerinte leginkább az aprófalvak elnéptelenedését lennének hivatottak megállítani. Kemény Bertalan mérnök, regionális tervező a falugondnoki szolgálat ötletgazdája bő 30 évvel ezelőtt azt tekintette legfőbb céljának, hogy újra működjenek a felszámolásra ítélt kis közösségek, s akár egy 50-100 fős falu tagjai is, távol a várostól, hozzájuthassanak olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint amilyeneket a népesebb településeken élő társaik élvezhetnek. Leegyszerűsítve: egy tehetséges falusi gyerek is eljuthasson egy közeli jó iskolába, akkor is, ha nincs a családban autó vagy nem jár arra reggel a helyközi busz.
Civil kezdeményezésből kelt tehát életre a később Magyar Örökség díjat is elnyerő, s az Európai Unióban és egyfajta jó gyakorlatként emlegetett hálózat, amelyben a falugondnokok annak idején még egyértelműen csak szociális feladatokat láttak el, felügyeletük ma is a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságához tartozik. Ehhez képest manapság sok településen már afféle „falukarbantartóként” foglalkoztatják őket,
és előfordul, hogy a hivatalsegéd vagy éppen a közmunkás lesz papíron falugondnok, mert erre a státuszra állami támogatást lehet kapni, valamivel több mint ötmillió forintot évente.
Az állást elvileg csak olyasvalaki töltheti be, aki elvégzi a falugondnoki alapképzést, és vállalja, hogy négyévenként továbbképzi magát. A tanfolyamokat eddig a falugondoki egyesületek szervezték és tartották, csupa olyan szakember, aki hosszú éveket töltött a szociális szférában, településfejlesztésben. Csakhogy három évvel ezelőtt, 2020-ban az állam úgy döntött: a megyei önkormányzatokra bízza a képzést, így sok helyen olyanok is tartanak tanfolyamot, akik ezt a szakmát legfeljebb távolról ismerik – mondta lapunknak Kozma Judit. Szerinte emiatt
sok falugondnok eleve nincs tisztában azzal, milyen törvények vonatkoznak rá, mi az a munka, ami még belefér a státuszába, és mi az, amit már nem lenne szabad elvállalnia.
Konfrontálódni azonban nehéz, mivel a falugondnokok az önkormányzatokhoz tartoznak, függnek a helyi polgármestertől, a jegyzőtől, így legtöbben inkább elvégzik a rájuk testált más jellegű munkákat is, csak hogy megtartsák az állásukat. Az egyesületi elnök szavai szerint emiatt egyre több „kiégett” falugondnokokkal találkoznak, akiktől nehéz elvárni, hogy empátiával forduljanak az elesettekhez, észrevegyék, ha valaki nehéz helyzetbe került.
Példaként a lapunk által nemrégiben megírt szentistváni esetet hozta fel, ahol két évig élt együtt anyja mumifikálódott holttestével egy középkorú asszony, s noha a szomszédok utóbb jelezték, hogy szerintünk gond van a családnál, hosszú ideig nem intézkedett senki. Igaz, ebben a borsodi faluban hivatalosan nincs falugondnok – lévén több, mint 2000 fős település, csak az 1000 fő alattiak igényelhetnek ilyen státuszt –, de mint a helyiektől faluban megtudtuk, azért itt is van egy afféle “szociális mindenes”, aki végül a többedik jelzés után bement a házba és megtalálta a holttestet. Kozma Judit szerint hasonló eset manapság már akár egy kisebb faluban is előfordulhatna, hiszen az apró-cseprő ügyek intézése épp attól a munkától vonja el a falugondnok figyelmét, amire a törvény betűje szerint eredetileg szerződtetni kellene őt, vagyis arra, hogy szociálisan gondoskodjon a rászorulókról, segítsen nekik az ügyintézésben, mentálisan is támogassa őket, ne pedig kerítéseket festegessen.
Sofőrszerepbe kényszerítve
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandráson szinte a kezdetektől, vagyis a 90-es évek elejétől működik a falugondnoki szolgálat, igaz, az eltelt években a szerepe kissé megváltozott.
– Ez összefügg azzal, hogy a vidéki falvak, szépítse bárki, bárhogy, néhány kivételtől eltekintve egyre inkább elnéptelenednek, így helyben már nem találni olyan szakembert, aki az apróbb javításokat elvégzi – mondta lapunknak Üveges Gábor, a 420 fős kistelepülés polgármestere. Az ő falugondnokuk a 40-es éveiben jár, és fő feladata az ebédhordás, valamint az iskolás korú gyerekek szállítása a szomszéd községbe, majd onnan vissza, mert a tömegközlekedés nem igazodik az iskolai órarendhez. Ám mivel az önkormányzatnak nincs olyan szakembere, aki kisebb javításokat, festést, zárcserét, lakatosmunkát el tudna végezni, kénytelen-kelletlen erre is a falugondnokot kérik meg, a polgármester szavai szerint azért arra vigyázva, nehogy a végletekig „kizsigereljék a jolly jokerüket”.
– A Heves megyei Feldebrőn jelenleg 1040-en élnek, ezért ők nem jogosultak falugondnoki státuszra, pedig bőven lenne rá igény – mondta lapunknak Jakab Ernő a mátrai település független polgármestere. Ha úgy tetszik, a gondnoki munkát most ő maga látja el, intézi az itt lakók ügyes-bajos dolgait, és esténként körbejárja a falut, be-benéz a portákra, kell-e valahol segítség. Mint mondja, ők egyfajta ígéretet kaptak nemrégiben Gyopáros Alpártól a Magyar Falu program kormánybiztosától, hogy az 1000 fős határvonalat a jövő évtől megemelik, és már az ezeregyszáz fő alatti települések is igényelhetnek majd ilyen státuszt.
Megkérdeztük erről a miniszterelnöki hivatalt, amelynek a válasza szerint a Magyar Falu Program indulásakor megvizsgálták a kistelepülési ellátási rendszereket, amely során a falugondnoki szolgálat bővítésére tettek javaslatot. Ezt követően a kormány döntött a falugondnoki szolgáltatás bővítéséről, ennek eredményeként 2020. január 1-jétől a falugondnoki szolgáltatás 800 lakosnál kisebb települések számára (korábban 600-as lakosságszám volt a határ), 2021. január 1-től pedig az 1000 lakosnál kisebb települések számára érhető el. A kormány döntött továbbá a falu-, és tanyagondnoki szolgáltatás biztosításához szükséges központi költségvetés támogatásának növeléséről, amelynek mértéke a Magyar Falu Program indulása előtt 2 500 000 Ft volt évente. A támogatás mértéke azóta közel a duplájára emelkedett szolgálatonként. A kormány több mint 1200 falugondnoki buszt biztosított a kistelepülések számára a Magyar Falu Program keretében, 17 milliárd forintot meghaladó értékben. Hozzátették, jelenleg nincs napirenden új intézkedés a falugondnoki szolgálatokhoz kapcsolódóan, amennyiben lesz, arról időben tájékoztatást adnak majd.
A szociális szférában dolgozó szakemberek szerint azonban
nem az a megoldás, hogy tovább tágítják a határokat, hiszen ekkora terhek mellett már az ezer fő alatti falvakban legalább két falugondnoki státuszt kellene fenntartani ahhoz, hogy az alapvető feladatot, a szociális munkát legalább egyikük el tudja végezni.
Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: akkor elképzelhető a két státusz a hat-hétszáz fő feletti településeknél, ha a MÁV vagy a Volán feladatainak egy részét is át kellene venniük a falugondnokoknak: ez az igény már felvetődött, de kormányzati döntés vagy előkészítés nincs az ügyben.
– A törvény elég tág határokat szab arra, milyen feladatot kell ellátniuk a falugondnokoknak, így leginkább az önkormányzat és a polgármesterek hozzáállásán múlik, valójában milyen tevékenységet végeznek – mondta Szabó Gellért, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon a helyi Vágó János Gazdakör színeiben megválasztott polgármester, a Magyar Faluszövetség elnöke. Mivel náluk 720 ember él a települést körbevevő tanyavilágban, nekik tanyagondnokuk van, kettő is. A polgármester úgy fogalmaz, benne van a nevükben, hogy gondnokként valójában az ott élő emberek gondjait kell megoldaniuk, legyen szó bár arról, hogy be kell hordani a gyújtóst, fát vágni, kivinni a tápot, cserélni a gázpalackot, egészen odáig, hogy akár vérnyomást is mérnek, vagy gyógyszert visznek a családoknak. Mi úgy tekintünk rájuk, mint a falu mindeneseire, akikre számíthatunk. A közösségért vannak, nem a polgármesterért vagy a jegyzőért, tehát az nem helyénvaló, ha a falugondnokot a helyi vezetők kiszolgálására használják, vagy olyan feladatokkal bízzák meg őket, ami végképp nem tartozik a hatáskörükbe – fogalmazott.
