Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.
A tárcavezető szombaton, a Tihanyban rendezett Tranzit fesztiválon a Kéteurós dal - a nemzeti valuta feladásának következményei című beszélgetésen hozzátette: most az van napirenden, hogy két válság után "hogyan tudjuk a gazdaság egyensúlyi pozícióját a leggyorsabban megteremteni".
A fiskális politikának a hiányt, az adósságot csökkentenie kell - szögezte le.
Rogyadozik a büdzsé, már most a 3000 milliárdot közelíti a költségvetési hiány, a kormánynak lépnie kellKifejtette: volt olyan időszaka a gazdaságpolitikának, amikor az árfolyamrögzítésen kívül minden feltételt tudtunk teljesíteni, a két legutóbbi válság azt erősítette fel, hogy ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a magyar gazdaságnak.
Azt mondta, politikai szempontból is több előnye lenne az euró bevezetésének. Utalt arra, hogy az Eurobarometer ez év januári (júliusban kiadott áprilisi szerk.) felmérése szerint a magyar lakosság 72 százaléka szimpatizál az euró bevezetésével, hiszen mindenki a stabilitásra vágyik.
A magyarok 72 százaléka szeretné az euró bevezetésétA közös valuta hátrányaként említette az önálló monetáris politika feladását és azt, hogy az EKB döntéseit elsősorban a magországok szempontjai, a francia, német, holland, olasz szempontok alapján hozza meg, Magyarország a perifériára kerülhet.
Kamatot emelt az Európai Központi Bank
Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja, a beszélgetés másik résztvevője ehhez hozzátette: most nagyon messze kerültünk az euróövezeti csatlakozástól, mert még a maastrichti kritériumokat sem tudjuk teljesíteni.
Az MNB hivatalos becslése szerint a csatlakozás valamikor a 2030-as évtizedben következhet be - jegyezte meg.
Matolcsy György: Kötelező bevezetnünk az eurótKözölte, az MNB-nél figyelembe vesznek egy megfelelőségi indexet, amelyben a maastrichti és a konvergenciakritériumok mellett makrogazdasági tényezők - infláció, államadósság - is szerepelnek. Ez az index azt mutatja, nem vagyunk alkalmasak az euró bevezetésére - tette hozzá.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint 2024 végére teljesíthetjük az euró bevezetéséhez szükséges feltételeketA pénzügyminiszter az euró horvátországi bevezetésére vonatkozó kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a horvát gazdaság teljesítményének 20 százalékát a turizmus adja, amelynek bevétele euróban folyik be, ezért nem volt kockázatos a közös valuta bevezetése.
Pleschinger Gyula azt mondta, a 2008-as válság megrázta a kunába vetett bizalmat, és az országban nem hivatalosan már korábban bevezették az eurót. Arra is kitért,
hogy Magyarországon el kell kerülni az "euroizációs" folyamat felgyorsulását.
Varga Mihály szerint Szlovákia kitűnő példa arra, hogy önmagában az euró bevezetése nem oldja meg a problémákat.
2005-ben Szlovákia megelőzte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson számolt fejlettségében. Északi szomszédunk 2009-ben csatlakozott az euróövezethez, 2013 után elkezdett visszaesni a mutató. A magyar vásárlóerő-paritás 77 százaléka az EU átlagának, Szlovákia esetében a mutató 66-67 százalék. Az euró nélküli Csehország fejlettsége sokkal magasabb, ott már 90 százalék felett van a gazdaság vásárlóerő-paritáson mért szintje - ismertette.
"Akik csodaszerként tekintenek az euróra, nincs igazuk, a gazdaságpolitika minősége számít"
- jegyezte meg a pénzügyminiszter.
Azt mondta, ha van a monetáris politikában mozgástér, akkor lehetséges, hogy egy ország a gazdaságpolitikai hátrányokat ledolgozza.
A magyar gazdaságpolitikának a saját problémáira kell koncentrálnia, nem azért kell euró, hogy stabilabb legyen egy ország, hanem azért kell stabilizálni, hogy az euró kérdésével érdemben foglalkozhassunk - fogalmazott Varga Mihály.
Az Orbán-kormány tudta, hogy a 4500 milliárdos pénzszórása miatt nőni fognak az árak, aztán kicsúszott a kezéből az irányításTúlköltekezett az Orbán-kormány, a bevételek messze elmaradtak, csak áfából közel hétszázmilliárdnyi hiányzikNagy Márton: A lakosságnak éreznie kell, hogy fogyaszthat
A kormány célja az, hogy megvédje a beruházásalapú, exportorientált gazdaságot, igyekszik megvédeni a fogyasztókat a magas energiaárakkal szemben, kezeli a hitelpiac nehézségeit és serkenti a fogyasztást - hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon tartott előadásában.
Magyarországot az energiaárak drasztikus emelkedése a jelentős energiaimport miatt érzékenyen érintette - mutatott rá a miniszter. Úgy véli, sikerült megvédeni a fogyasztókat, ennek ára a kivetett extraprofit-adó.
Fontos intézkedésnek nevezte, hogy a kormány a lakosságot állampapír-vásárlásra ösztönzi, amely magas kamatot biztosít a kisbefektetőknek, és további előnye, hogy a kamat Magyarországon marad. A lakosság egy hónap alatt 300 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt, és további 300 milliárd forintnyit kötvényalapokon keresztül.
Elmondta, hogy a fogyasztás egy év alatt 10 százalékkal esett vissza, kedvező azonban, hogy augusztusban már 16 százalék feletti reálbér-emelkedés várható.
Nagy Márton szerint a következő időszak feladata a fogyasztás helyreállítása lesz, vagyis "a lakosságnak éreznie kell, hogy fogyaszthat".
Az online árfigyelő rendszerről szólva elmondta, hogy annak inflációcsökkentő hatása van, hiszen a multicégek egyfajta árversenyt folytatnak általa egymással.
Kijelentette, hogy az év végére egyszámjegyű infláció várható. A fogyasztói árak növekedése augusztusban 16, szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lesz az előrejelzések szerint - mondta.
