- Leszámolás Oroszországban: állami terrorizmussal vádolhatják Putyint, ha kiderül, ő áll Prigozsin halála mögött

Jevgenyij Prigozsin Moszkvából Szentpétervárra tartó, Embraer típusú repülőgépét feltételezések szerint az orosz légvédelem lőhette le, vagy a fedélzeten elrejtett bomba okozhatta pusztulását, mert szerda esti felszállása után, már utazómagasságban a farok rész és az egyik szárny is leszakadt, s a gép függőlegesen zuhant alá az égből, amiről szemtanúk videofelvételei tanúskodnak.

A Tverben lezuhant roncsok közt a hatóságok megtalálták a gépen utazó tíz ember maradványait, köztük Jevgenyij Prigozsinét és Dmitrij Utkinét is, aki a Wagner-csoport műveleti parancsnoka volt. A nemzetközi légiforgalmat követő FlightRadar24 szolgálat egy embere szerint bármi is történt, az rendkívül gyorsan következett be, mert a pilóták nem jelentettek problémát.

Jevgenyij Prigozsin régi viszálya a hadsereg felső vezetésével és az általa vezetett júniusi fegyveres lázadás mindenesetre bőséges indítékot adhatott a bosszúra. A szövetségi Nyomozó Bizottság bűnügyi vizsgálatot indított az ügyben, de a Kreml nem szólalt meg, és Vlagyimir Putyin elnök csütörtök este csak a részvétét fejezte ki a Wagner-vezér családjának.

Az első külföldi reagálások Putyin bosszúját gyanítják a történtek mögött. Joe Biden amerikai elnök, aki már a lázadás után is aggódott Jevgenyij Prigozsin egészségéért, nem lepődött meg halálhírén. – Nem sok olyan dolog történik Oroszországban, ami mögött ne Vlagyimir Putyin állna – mondta a politikus. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a szerencsétlenség az orosz elnök jelzése volt az elitnek a 2024-es választások előtt. Kszenyija Szobcsak orosz újságírónő ugyanígy vélekedett. „Egyértelmű jelzés az eliteknek, sőt, mindenkinek, akinek lázító gondolatai vannak" - írta a Telegramon. Bill Browder oroszországi kapcsolatokkal rendelkező brit üzletember a The Guardiannek azt mondta, Putyinnak bosszút kellett állnia, amiért Prigozsin lázadása idején, gyengének tűnt fel. Most ez bebetonozza a tekintélyét - mondta.

A Wagner-főnök halála az Oroszországban történt „tisztázatlan" halálesetek mintáját követi - mondta csütörtökön a német külügyminiszter. – Nem véletlen, hogy a világ azonnal a Kremlre figyel, ha Vlagyimir Putyin egy kegyvesztett egykori bizalmasa hirtelen, szó szerint az égből pottyan le..." - kockáztatta meg Annalena Baerbock. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, Kijevnek semmi köze a Wagner-főnök halálához. Bár tartani lehetett attól, hogy Moszkva Ukrajnát vádolja meg a gép lelövésével, még a Wagner-zsoldosokhoz közel álló Szürke Zóna Telegram-csatorna is azt írta az általa valódi hazafiként méltatott néhai vezérről,  hogy „Oroszország árulóinak tettei következtében halt meg".

Szvetlana Tyihanovszkaja, a belarusz ellenzék száműzetésben élő vezetője – akinek hazájába települt át a júniusi lázadás után a Wagner több ezer fegyverese – azt mondta, Jevgenyij Prigozsin nem fog hiányozni az országából. – Gyilkos volt, és úgy kell rá emlékezni – mondta. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt sugallta, a Wagner-csoport még nagyobb fenyegetéssé válik most, hogy valószínűleg Putyin ellenőrzése alá kerül.

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) egy bennfentes forrásra hivatkozva azt írta, Jevgenyij Prigozsin megpróbált minden erejével szembeszállni a Wagner afrikai jelenlétének felszámolását célzó kremlbeli lépésekkel, és hétfői afrikai látogatása válasz volt az orosz katonai hírszerzés (GRU) ez irányú törekvéseire. A forrás szerint ezeket a GRU helyettes vezetője, Andrej Averjanov vezérezredes irányítja, miközben egy 20 ezer fős hadtest felállítását tervezik a Wagner afrikai szerepének betöltésére. Averjanov állítólag részt vett korábban más, nagy horderejű merényletekben, például Szergej és Julija Szkripal 2018-as angliai megmérgezésében. „Lehetséges, hogy Prigozsin abban a reményben látogatott hétfőn Afrikába, hogy az orosz védelmi minisztériumtól és a Kremltől független további küldetéseket biztosítson a Wagner számára" – írta 23-i jelentésében az ISW.

A Wagner afrikai birodalmának nagy része, amely dezinformációs műveleteket, homályos kereskedelmi érdekeltségeket és zsoldosmunkát ötvözött, azokon a gátlástalan kapcsolatokon alapult, amelyeket Prigozsin és közeli társai az évek során kiépítettek a tucatnyi országában.

Az ukrajnai háborúban, különösen a Bahmut visszafoglalásáért vívott véres harcokban fontos szerepet játszó „magánhaseregnek” azonban nem csupán az afrikai jövője tisztázatlan. A szerdai repülőgép-szerencsétlenséget követően a Wagner-harcosok konvojai elhagyják Belaruszt és Oroszország felé tartanak - jelentette az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ, amely szerint a minszki kormány nem engedélyezte kivonulásukat, és különleges szolgálatai állítólag megpróbálják feltartóztatni a konvojokat a határon.

Hogy az orosz zsoldosok egy újabb Kreml elleni lázadásáról van-e szó, egyelőre nem világos, de  a Wagner már nem a régi, emberei egy része leszerelt, nehézfegyvereiket pedig be kellett szolgáltatniuk a kudarcot vallott júniusi lázadás után. Elemzők közben arra figyelmeztetnek, hogy Prigozsin kiiktatása az orosz eliten belüli ellentétek fokozódására utal, és a jelenleginél is nagyobb instabilitást vetít előre az Ukrajna ellen másfél éve átfogó háborút folytató Oroszországban.

Gyarapodik Putyin bűnlajstroma

Ha kiderülne valami módon, hogy Vlagyimir  Putyin rendelte el a repülőgép lelövését vagy felrobbantását, az mindenképpen nagyon komoly bűncselekménynek, akár tömeggyilkosságnak is minősülhet – mondta a Népszavának Szent-Iványi István külpolitikai szakértő. Hiszen tíz ember esett áldozatul – Prigozsin és a Wagner zsoldoscsoport vezérkarának még két tagja mellett a gépen tartózkodtak a testőrök és a személyzet is.

A volt külügyi államtitkár és EP-képviselő rámutatott, hogy a repülők elleni merényleteket általában terrorcselekménynek tekintik, s hogyha ezt állami szereplők követik el, az állami szintre emelt terrorizmus – ez sem idegen egyébként Oroszországtól. A gyakorlat nyelvén azonban ez legfeljebb azt jelenti, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ezt is fölveheti Putyin hosszú bűnlajstromára, amelyen ennél sokkal súlyosabb cselekmények is vannak. Például az, hogy (az orosz erők) folyamatosan civil célpontokat támadnak Ukrajnában, ahol mostanra civilek tízezrei haltak már meg. Ráadásul teljes egyértelműséggel szerintem nem fog kiderülni, mi okozta Prigozsin gépének lezuhanását, mert az oroszok maguk vizsgálják. Lehet, hogy valaki egyszer meg fog szólalni, és feltehető bizonyítékkal szolgál, de egyelőre még nem tartunk itt. 

Semmit sem bíztak a véletlenre

A június végi fegyveres lázadás és Moszkva elleni Wagner-menet utáni intézkedések sora és a „repülőszerencsétlenséggel” párhuzamos események azt sugallják, hogy pontosan megtervezett akció történt.

A lázadás után orosz tábornokok sora tűnt el az élvonalból, egyeseket „csak leváltottak”, mások pontos holléte ismeretlen, egyesekről tudni, hogy vizsgálati fogságban vannak. Legtöbbjük azért, mert bizonyítottan vagy gyanú szerint szoros kapcsolatban álltak Prigozsinnal és a Wagner csoporttal.

Júliusban, már a Wagner lázadás után szélsőségességre való nyilvános felbujtás vádjával letartóztatták az egyik legismertebb katonai bloggert, Igor Girkint is. A Sztrelkov néven ismert egykori SZBU ezredes a kelet-ukrajnai harcokban szerzett hírnevet magának, rengeteg követője volt harcias bloggjának. Girkin, akárcsak Prigozsin következetesen panaszkodott az orosz csapatok ellátási hiányosságai miatt is. De több más, az ukrajnai fronton harcoló alacsonyabb beosztású orosz katonai vezető került ugyanezért őrizetbe.

Minden bizonnyal az sem véletlen, hogy a lázadás óta állítólag házi őrizetben tartott Szergej Szurovikin hadseregtábornok utódát a légierő élére épp szerdán, a Wagner vezetőkkel végző repülőszerencsétlenség napján nevezték ki. utódáról, Viktor Afzalov vezérezredesről nem sokat tudni, de sejthető a Kremlhez és Putyinhoz lojális katonai vezetők sorába tartozik. Az őrizetbe vett Szurovikint, az ország második legmagasabb rangú tábornokát viszont jelenleg ismeretlen helyen tartják, gyakorlatilag nem tudni, hogy egyáltalán életben van-e.

Ugyancsak szerdán derült ki, hogy hirtelen meghalt az orosz biztonsági szolgálat volt parancsnoka, Gyennadij Lopirev aki feltehetőleg sokat tudott Vlagyimir Putyin fekete-tengeri palotájának építési körülményeiről. Lopirev ugyan már börtönben volt vesztegetés miatt. Augusztus 14.én hirtelen rosszul lett, kórházba szállították, ahol bár korábban semmi egészségügyi problémája nem volt, leukémiával diagnosztizálták, majd életét vesztette. Putyin erős kezű és makulátlan vezető imiázsát immár igen kevesen veszélyeztetik.