- Öten már biztosan jelentkeztek a Zeneakadémia rektori posztjára

Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter pályázata érkezett be eddig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára kiírt felhívásra, amelynek benyújtási határideje augusztus 21-én éjfélkor járt le – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.

A pályázatot postai vagy személyes úton is be lehetett nyújtani, így a pályázók köre még nem tekinthető véglegesnek. A közlemény szerint a postai ügyintézés határidejét is figyelembe véve vizsgálják majd az összes pályázat érvényességét. A fenntartó a feltételeknek megfelelt pályázatokat elküldi az egyetemi szenátusnak, amely a vonatkozó jogszabályi előírások és az egyetem alapító okiratában foglaltak szerint rangsorolja azokat, majd a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezésre, várhatóan szeptemberben.

Korábban a Népszava is megírta, hogy október 31-én lejár Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi vezetőjének mandátuma, ugyanis a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint egy rektor két – ötéves – ciklusnál tovább nem maradhat a székében. A hárfaművész alighanem akkor sem vágyná a folytatást, ha ez lehetséges volna. Az egyetemre januárban kinevezett kancellár, Kotán Attila Bertalan ugyanis többek állítása szerint nincs beszélőviszonyban a rektorral.

Júliusban a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiírta a rektori pályázatot, amely szerint csak klasszikus zenei előadóművészek indulhattak a posztért. Később ugyan új pályázatot írtak ki, és ezzel gyakorlatilag kizárták, hogy indulhasson Kutnyánszky Csaba professzor, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője, aki korábban már bejelentette ebbéli szándékát, és az egyetem őt tekintette a jelöltjének.

Keller András, hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zenekar vezetője már tavasszal bejelentette, hogy aspirál a rektori székre. „Az a legvisszásabb a pályázati kiírásban, hogy Keller egy korrekt és tiszta versenyben is simán esélyes lett volna. Művészi tehetségét nem vitatják, jó tanár, zenekarvezetőként pedig a lobbierejét is bizonyította. Bár azt nehéz elképzelni, hogyan lenne, lesz képes koncertező művészként és zenekarvezetőként egy ilyen összetett intézmény rektori feladatait ellátni” – vetette fel egyik forrásunk. Az érvelés jogosságát alátámasztja a hvg.hu-hoz eljutott dokumentum, amely szerint a 2014–15-ös tanévben nem tartotta meg óráit és ezért kellett távoznia a Zeneakadémiáról.

Az elmúlt néhány hétben egyre erősödtek a Zeneakadémiával szemben megfogalmazott kritikák. Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, egyben a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója az MMA Zeneművészeti Tagozata huszonnégy tagjának aggályait megfogalmazó levelére válaszolva egyrészt elismerte, hogy Csák Jánossal többször egyeztetett a Zeneakadémia állapotáról, másrészt azt írta: „az intézmény mostanra egész fennállásának egyik legsúlyosabb szakmai és morális állapotába jutott”. Vashegyit egyébként többen a leendő modellváltó egyetem kuratóriumi elnöki aspiránsaként emlegetik, királycsináló szerepe az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált. Egyebek mellett azzal is, hogy az MMA javasolta Keller András egyetemi tanári kinevezését. Zenész körökben is terjednek ugyanakkor az intézmény működésével kapcsolatos bírálatok.