A finanszírozási igény növekedésével összhangban minden olyan településen történt díjkorrekció, amely valamely modell szerint megrendeli az agglomerációs buszszolgáltatást. Ilyen módon Budaörs mellett a többi 9 agglomerációs önkormányzat - Budakeszi, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Remeteszőlős, Solymár, Szigetszentmiklós, Törökbálint - díjai is növekednek 2023-ban. A helyközi járatokkal végzett helyi szolgáltatás esetében is növekszik minden más érintett város fizetendő díja, az Érdhez hasonló számítási korrekciós szükséglet csak Gödöllő és Szolnok esetében merült fel – válaszolta a Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Azt nem írták meg, hogy mennyivel növekedtek a díjak és azt sem, hogy ez mennyi extra bevételt jelent az államnak.
Ahogy arról a Népszava kedden beszámolt: Budaörs és Érd önkormányzatát is azzal kereste meg nyár elején a minisztérium, hogy megszünteti a helyi jegyek és bérletek elfogadását a Volánbusz által működtetett helyközi járatokon, ha a települések nem fizetnek a korábbinál lényegesen többet ezért. A településeken az agglomerációs közlekedés 2016-os állami átvétele óta is lehetősége van arra, hogy a településen élők igénybe vegyék a Volánbusz ott áthaladó járatait helyi közlekedésre.
Évi 150 milliót kell fizetnie Budaörsnek, hogy a lakók szeptember 6-tól ne emelt áron utazzanak a helyközi járatokonEhhez elég megváltani a jóval olcsóbb helyi bérletet. Cserébe az önkormányzatok fizetnek az állami Volánbusznak. Budaörs 2021 óta vitatja a településtől bevasalt hozzájárulás szerintük „indokolatlanul magas összegét”, tavaly úgy tűnt, hogy közös nevezőre jutottak a tárcával és Budaörs megküldte az akkor illetékes minisztériumnak az aláírt szerződést, de semmilyen választ nem kaptak, így nem is fizettek. Idén augusztus elején azután kaptak egy levelet az ÉKM-től, amelyben azt közölte a tárca, ha nem fizetnek, akkor a helyiek szeptember 6-tól csak emelt áron utazhatnak helyközi járatokon és még be is perlik az önkormányzatot. A városvezetés a budaörsiek megfizethető közlekedése érdekében – kényszerből –
elfogadta a minisztérium diktátumát, így évi 150 millió forintot fizetnek az állami cégnek, sőt befizetik az elmúlt két és fél év ÉKM által követelt díját is, ami együtt közel 400 millió forint.
Érd esetében a Volán-járatok teljesítményadatainak felülvizsgálata után jutott arra a minisztérium, hogy korrigálni kell a település által fizetendő díjat. A 2022-es 14,8 millió forintról 52,5 millióra emelték a hozzájárulás összegét. Ez független attól, hogy Érd önkormányzata külön fizet a helyi két járat üzemeltetéséért évi 50,5 millió forintot a Volánnak. Érden ugyanis 17 helyközi járat halad át (Budapestről más agglomerációs településre szállítva az utasokat), amelyek a városban helyi járatként is működnek. Erre kér most felárat a tárca. (Eddig a helyi 4500 forintos havi bérlettel a helyközi vonalakon is utazhattak városhatáron belül az érdiek, most ehhez a 9450 forintos vármegye bérletet is meg kell váltani.)
Érd vezetése nem tartotta sem indokoltnak, sem megalapozottnak az éves díj három és félszeresére emelését,
ráadásul a jelenleg folyószámla hitelkeretből működő városnak nincs is miből fizetnie, így nem írták alá az új szerződést.
A tárca lapunknak küldött válasza szerint Érdtől más városokhoz hasonlatosan a megtett kilométerek után számított „guruló költség” 10 százalékát kérik, ami szerintük „kifejezetten méltányos”.
Érd eddig ennél kevesebbet fizetett, ezért kellett korrigálni a hozzájárulás összegét.
Budaörs esetében másról van szó. Itt a tárca megörökölte a Budapesti Közlekedési Központ megállapodásait, amelyekben a hozzájárulásokat nem teljesítményarányosan számolták ki. Ha ezt vitatja város,
akkor a többi érintett önkormányzattal kell új megállapodást kötnie a minisztérium szerint. (Ez kissé furcsa, hiszen a díjat nem a többi önkormányzat emelte, hanem az ÉKM.)
Az ÉKM tagadja, hogy a budaörsi és az érdi önkormányzattól kért emelt díj összefüggésben lenne a vármegye- és országbérletek bevezetésével. Mint írják: „egyelőre a menetdíjbevételekben kimutatható kiesés mértéke nem haladja meg időarányosan az intézkedéshez dedikált februári kormányhatározattal biztosított fedezetet”.
Ahogy azt a Népszava megírta az új típusú bérletek okozta bevételkiesés kompenzálására a fenti kormánydöntéssel februárban 3 milliárdot csoportosítottak át a vasúti személyszállításra, 10,6 milliárdot az autóbuszos közszolgáltatásra, míg az elővárosi közösségi közlekedés működtetésére 400 millió forintot. Így összesen 14 milliárd extra forrást tettek bele a MÁV és a Volán kasszájába, hogy az új bérletek mínuszát eltüntessék.
Döntött a kormány, 115 milliárd forintot tolnak bele a távhőkasszába, 14 milliárdot vármegyebérletekre fordítanak