Franciaország kedden kimenekítette több száz állampolgárát Nigerből, miután a nyugat-afrikai országban múlt héten hatalomra került junta katonai beavatkozás szándékával gyanúsította meg Párizst. Niger és az egykori gyarmatosító hatalom közötti feszültség azután fokozódott, hogy a július 26-i puccs megdöntötte a dzsihadista lázadásokkal küzdő száhel-övezeti országok egyik utolsó nyugatbarát vezetőjét, Mohamed Bazoum elnököt.
A gyors evakuációról hozott keddi döntés komoly veszélyérzetre utal. A francia kormány szerint a feltételek biztosításáról sikerült megállapodniuk a helyi hatóságokkal. A nap folyamán az olasz, a spanyol és a német kormány is jelezte, hogy biztosítja állampolgárai Nigerből való hazaszállítását.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (Ecowas) vasárnap rendkívüli csúcstalálkozón követelte, hogy Bazoumot egy héten belül helyezzék vissza a posztjára, különben a szervezet "minden intézkedést" megtesz az alkotmányos rend helyreállítása érdekében. "Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az erő alkalmazását is" - állt az ultimátumként értelmezhető nyilatkozatban. A szomszédos Malit és Burkina Fasót vezető junták válaszul arra figyelmeztettek, hogy bármilyen katonai beavatkozást Nigerben az országaik elleni "hadüzenetnek" vennének, s annak „katasztrofális következményei (...) az egész régiót destabilizálhatják".
Mali és Burkina Faso – szintén egykori francia gyarmatok – egyaránt eltávolodtak Franciaországtól és Oroszország felé fordultak, miután az elmúlt években saját puccsokat hajtottak végre. Figyelmeztetésük megfigyelők szerint fokozhatja a bizonytalan helyzetet az iszlamista felkeléssel küzdő régióban.
A nigeri junta hétfőn azzal vádolta meg Franciaországot, hogy katonai beavatkozásra törekszik Bazoum visszaállítása érdekében, amit Catherine Colonna külügyminiszter tagadott. A niameyi francia nagykövetség elleni vasárnapi erőszakos tüntetés után Emmanuel Macron elnök "azonnali és megalkuvás nélküli" fellépést ígért arra az esetre, ha támadás érne francia állampolgárokat vagy érdekeltségeket.
A hadsereg vezetői szerint hatalomátvételük a biztonsági helyzet dzsihadista támadásokkal összefüggő romlására, valamint a korrupcióra és a gazdasági nehézségekre adott válaszlépés volt. Niger két dzsihadista hadjárattal küzd - az egyikkel délnyugaton, Mali felől a másikkal délkeleten, amelyben északkelet-nigériai dzsihadisták vesznek részt.
A világ legszegényebb országai közé tartozó, 26 millió lakosú Niger a Nyugat kulcsfontosságú szövetségese volt edig a Száhel-övezetben a dzsihadista szélsőségesek elleni küzdelemben - mind Franciaország, mind az Egyesült Államok katonai támaszpontokkal rendelkezik ott. Franciaország azután helyezte át Nigerbe terrorellenes műveleteinek regionális központját, hogy Mali katonai vezetői 2021-ben az orosz Wagner-csoport zsoldosaival való partnerség mellett döntöttek. Nemzetközi megfigyelők attól most tartanak, hogy a helyzet destabilizálódása utatnyit a Wagner és ezzel Oroszország befolyásának további afrikai kiterjesztéséhez.
A nigériai katonai puccs aggodalmat keltett az európai atomipar uránnal való ellátása tekintetében is, főleg, hogy a puccs vezetői hétfő közölték, hogy azonnali hatállyal leállították az arany és az urán franciaországi exportját. Niger biztosítja Franciaország uránszükségletének 15 százalékát, és az EU teljes uránimportjának egyötödét. A francia állam által ellenőrzött Orano nukleáris fűtőanyag-gyártó vállalat egyelőre folytatja tevékenységét Nigerben - közölte szóvivője a Politico hírportállal, hangsúlyozva, hogy "elsődleges feladatunk az országban dolgozó munkatársaink biztonságának fenntartása".
A francia kormány és energetikai szakértők azt hangoztatták, hogy a feszültségek nem lesznek közvetlen hatással Franciaország uránszükségletére, mivel ha leállna is a kitermelés, a meglévő készletek még mindig körülbelül két évre elegendőek lennének. "Franciaország nem függ egyetlen lelőhelytől, vállalattól vagy országtól sem, hogy erőművei ellátásbiztonságát biztosítsa" - mondta az energiaügyi tárca egyik tisztviselője. Az Európai Unió nukleáris ügynöksége, az Euratom az 27-ek erőművei három évre elegendő uránkészlettel rendelkeznek az atomreaktorok üzemanyag-ellátásához.
A gyors evakuációról hozott keddi döntés komoly veszélyérzetre utal. A francia kormány szerint a feltételek biztosításáról sikerült megállapodniuk a helyi hatóságokkal. A nap folyamán az olasz, a spanyol és a német kormány is jelezte, hogy biztosítja állampolgárai Nigerből való hazaszállítását.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (Ecowas) vasárnap rendkívüli csúcstalálkozón követelte, hogy Bazoumot egy héten belül helyezzék vissza a posztjára, különben a szervezet "minden intézkedést" megtesz az alkotmányos rend helyreállítása érdekében. "Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az erő alkalmazását is" - állt az ultimátumként értelmezhető nyilatkozatban. A szomszédos Malit és Burkina Fasót vezető junták válaszul arra figyelmeztettek, hogy bármilyen katonai beavatkozást Nigerben az országaik elleni "hadüzenetnek" vennének, s annak „katasztrofális következményei (...) az egész régiót destabilizálhatják".
Mali és Burkina Faso – szintén egykori francia gyarmatok – egyaránt eltávolodtak Franciaországtól és Oroszország felé fordultak, miután az elmúlt években saját puccsokat hajtottak végre. Figyelmeztetésük megfigyelők szerint fokozhatja a bizonytalan helyzetet az iszlamista felkeléssel küzdő régióban.
A nigeri junta hétfőn azzal vádolta meg Franciaországot, hogy katonai beavatkozásra törekszik Bazoum visszaállítása érdekében, amit Catherine Colonna külügyminiszter tagadott. A niameyi francia nagykövetség elleni vasárnapi erőszakos tüntetés után Emmanuel Macron elnök "azonnali és megalkuvás nélküli" fellépést ígért arra az esetre, ha támadás érne francia állampolgárokat vagy érdekeltségeket.
A hadsereg vezetői szerint hatalomátvételük a biztonsági helyzet dzsihadista támadásokkal összefüggő romlására, valamint a korrupcióra és a gazdasági nehézségekre adott válaszlépés volt. Niger két dzsihadista hadjárattal küzd - az egyikkel délnyugaton, Mali felől a másikkal délkeleten, amelyben északkelet-nigériai dzsihadisták vesznek részt.
A világ legszegényebb országai közé tartozó, 26 millió lakosú Niger a Nyugat kulcsfontosságú szövetségese volt edig a Száhel-övezetben a dzsihadista szélsőségesek elleni küzdelemben - mind Franciaország, mind az Egyesült Államok katonai támaszpontokkal rendelkezik ott. Franciaország azután helyezte át Nigerbe terrorellenes műveleteinek regionális központját, hogy Mali katonai vezetői 2021-ben az orosz Wagner-csoport zsoldosaival való partnerség mellett döntöttek. Nemzetközi megfigyelők attól most tartanak, hogy a helyzet destabilizálódása utatnyit a Wagner és ezzel Oroszország befolyásának további afrikai kiterjesztéséhez.
A nigériai katonai puccs aggodalmat keltett az európai atomipar uránnal való ellátása tekintetében is, főleg, hogy a puccs vezetői hétfő közölték, hogy azonnali hatállyal leállították az arany és az urán franciaországi exportját. Niger biztosítja Franciaország uránszükségletének 15 százalékát, és az EU teljes uránimportjának egyötödét. A francia állam által ellenőrzött Orano nukleáris fűtőanyag-gyártó vállalat egyelőre folytatja tevékenységét Nigerben - közölte szóvivője a Politico hírportállal, hangsúlyozva, hogy "elsődleges feladatunk az országban dolgozó munkatársaink biztonságának fenntartása".
A francia kormány és energetikai szakértők azt hangoztatták, hogy a feszültségek nem lesznek közvetlen hatással Franciaország uránszükségletére, mivel ha leállna is a kitermelés, a meglévő készletek még mindig körülbelül két évre elegendőek lennének. "Franciaország nem függ egyetlen lelőhelytől, vállalattól vagy országtól sem, hogy erőművei ellátásbiztonságát biztosítsa" - mondta az energiaügyi tárca egyik tisztviselője. Az Európai Unió nukleáris ügynöksége, az Euratom az 27-ek erőművei három évre elegendő uránkészlettel rendelkeznek az atomreaktorok üzemanyag-ellátásához.
