Idén mintegy 95 ezer hallgatót vettek fel egyetemre, ez 21 ezerrel több bejutó, mint tavaly ilyenkor - derült ki a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően. A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma drasztikusan csökkent az utóbbi bő egy évtizedben: 2010-ben és 2011-ben még több mint 98 ezer diákot vettek fel, ezt követően a sikeresen felvételizők száma évekig 70 és 78 ezer között ingadozott. A legrosszabb felvételi eredmény 2020-ban született, ekkor alig több mint 68 ezer új hallgatót vettek fel. Vagyis tíz év alatt átlagosan 20-25 ezerrel csökkent az egyetemre bekerülők száma a mostani fordulatig, igaz, a jelenlegi eredmények is csak alulról súrolják a 2010-2011-es számokat.
A jelentkezők és a felvettek számának korábbi csökkenése és az idei jelentősebb emelkedése mögött is nem kis részben az Orbán-kormány felsőoktatási intézkedései állnak. A 2010-es évek felsőoktatáspolitikája - a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása - mintha kifejezetten azt célozta volna, hogy kevesebben jussanak be egyetemre. Ennek az lett az eredménye, hogy nem sikerült érdemben növelni a diplomával rendelkező 25-34 évesek arányát,
2022-ben az érintett korosztály kevesebb mint harmadának, 31,9 százalékának volt diplomája (ez uniós szinten a harmadik legrosszabb eredmény), miközben az EU-s átlag 42 százalékra emelkedett.
A 2020-as egyetemi felvételitől kezdve azt is be akarták vezetni, hogy csak azok jelentkezhessenek egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk, ám ezt az utolsó pillanatban, néhány héttel a felvételi kezdete előtt visszavonták. A tervezett szigorítás helyett pedig inkább könnyítettek diplomaszerzés lehetőségén: nemcsak a belépéshez szükséges nyelvvizsga tervét vetették el, hanem a diplomához szükséges nyelvvizsga-kötelezettséget is eltörölték, ahogy a központilag meghatározott előzetes ponthatárokat is, továbbá már nem központi előírás az emelt szintű érettségi sem.
Kihirdették az egyetemi ponthatárokat, 126 ezer diák sorsa dőlt elEnnek eredményeképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is felvételi rekordot döntött, 12 225 fő kezdheti meg tanulmányait az egyetemen szeptembertől, ami majdnem ezerrel több új hallgatót jelent tavalyhoz képest. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre való bejutáshoz az elmúlt tíz év legmagasabb átlagpontszámai kellettek idén, ennek ellenére mintegy öt százalékkal több, 5026 elsőéves hallgatót vettek fel az előző évhez képest. Az egyetemi modellváltáson elsőként átesett, alapítványi fenntartású Budapesti Corvinus Egyetemre 2085 hallgatót vettek fel, ami mindössze 26-tal több, mint tavaly. A nappali alapszakra felvett hallgatók “csaknem” 70 százaléka tanulhat térítésmentesen a Corvinuson, ami megegyezik az egy évvel ezelőtti aránnyal, de öt százalékkal kevesebb, mint tavalyelőtt.
A felsőoktatásért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, Hankó Balázs szerint a képzési területek között a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területen nőtt jelentősen, 34 százalékkal a felvett hallgatók aránya, a pedagógusképzésben viszont ennél is magasabb, 67 százalék, amit az államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján rekordnak nevezett, igaz, csak az elmúlt hat év viszonylatában. A pedagógusképzés területére összesen 10 514 főt vettek fel a több mint 18 ezer jelentkezőből, ami Hankó Balázs szerint azt jelenti, hogy lesz utánpótlás. Cikkünk írásakor a felvi.hu-n még nem jelentek meg a friss statisztikák, ezért kérdés, az államtitkár mi alapján számította ki a 67 százalékos emelkedést. Tavaly ugyanis 7327 hallgató jutott be a pedagógusképzésre, ez alapján az emelkedés nem 67, hanem 61 százalékos, igaz, ez is jelentős emelkedés.
Hankó Balázs beszámolt arról is, hogy a pedagógusképzésen belül az osztatlan tanárképzésre (ahol elsősorban a közismereti, így például a magyart, történelmet, matematikát, természettudományokat tanító tanárokat képzik) mintegy 1500-an nyertek felvételt. Ez megegyezik a 2022-es adatokkal: tavaly 1458 hallgatót vettek fel osztatlan tanári képzésekre. Vagyis, míg például gyógypedagógiai, óvodapedagógusi szakra, illetve tanítóképzésre többen jelentkeztek, szaktanárnak - akikből jelenleg a legnagyobb hiány van a köznevelésben - továbbra sem mentek sokan.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás nem osztozik az államtitkár optimizmusában, szerinte annyi hallgatóval, amennyit most osztatlan tanári szakra felvettek, továbbra sem lehet majd pótolni a pályaelhagyókat és a nyugdíjba vonulókat - különösen, hogy
a felvettek közül nem mindenki fejezi be a képzést, és azok közül sem áll mindenki tanárnak, lediplomáznak.
A PSZ adatai szerint idén mintegy ötezer, jövőre több mint 5400, 2025-ben pedig már több mint 6 ezer tanár fogja elérni a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
