Durva provokációnak nevezte Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Veszprémi Törvényszék napokban hozott ítéletét, amely szerint transzneműeknek is jár a nők számára a 40 év munka utáni kedvezményes nyugdíj, a Nők 40.
A kormánypárti politikusnak ez visszatérő aszólama, a Magyar Nemzetnek adott interjú után most minderről vasárnap az állami rádióban beszélt.
Törvénymódosítás jöhet amiatt, hogy a bíróság szerint transzneműeknek is jár a nőknek szóló korkedvezményes nyugdíjazásMár módosítják is a törvényt, hogy a transzneműek ne mehessenek el 40 év után nyugdíjbaÉrvelése szerint az alaptörvényből egyértelműen le lehet vezetni, hogy Magyarországon nincs „társadalmi nem” a jog szerint, „biológiai nem” van. Ez azt jelenti, hogy amilyen neműnek születik az ember, férfinak vagy nőnek, ez a személyes adat kerül be az anyakönyvi kivonatba és ennek alapján kell értelmezni a jogszabályokat - magyarázta. Ezért is felháborító a bírósági ítélet, ez a „hozzáállás”. Selmeczi Gabriella azt mondta: Magyarországon demokrácia van, ha folytatni akarják az ügyet, megtehetik.
Strasbourgi bíróság: jogsértő, hogy Magyarország nem biztosítja a transz embereknek a nem- és névváltoztatás lehetőségétBeszámolt arról: sokan felhívták az üggyel kapcsolatban, szóvá téve, ha valaki férfiként született, úgy élte az életét, és néhány évvel ezelőtt nővé operáltatta át magát, milyen alapon kéri a Nők 40 kedvezményes, de teljes értékű nyugdíjat. A fideszes politikus azt mondta, nincs sem erkölcsi, sem jogi alapja ezt kérni. Éppen ezért az országgyűlési képviselőknek, törvényhozóknak alaposan meg kell vizsgálniuk, szükség van-e törvénymódosításra, a kormánypárti politikusoknak pedig az a dolga, hogy „nagyon alaposan és higgadtan" megnézzék, vannak-e jogi kiskapuk a jelenlegi szabályozásban, és ha igen, ezeket hogyan tudják bezárni”.
Megvizsgáltak 30 országot, Magyarországon vállalják fel legkevésbé a másságukat az LMBTQ-közösség tagjaiÁllítja, „a társadalom többségét felháborítják ezek a bírói döntések”. Hozzátette: Magyarországon demokrácia, szólásszabadság, gyülekezési szabadság van, és mindenki úgy éli az életét, ahogyan szeretné. Nőként és törvényhozóként is azt mondja - tette hozzá -, hogy tiszteletben tartja és tiszteletben kell tartani, valaki hogyan éli meg az életét, milyenek a szexuális szokásai, de vannak törvények, társadalmi elvárások, ezeket be kell tartani. A társadalmi elvárások is nagyon fontosak a törvények megalkotásánál vagy akkor, amikor egy bíró ítélkezik - fejtegette az MTI beszámolója szerint.
Ipsos: a melegekkel és biszexuálisokkal szemben átlag feletti megkülönböztetést tapasztalnak a magyarok