Megkezdődött Vilniusban kedden a „történelmi” NATO-csúcstalálkozó. Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn késő jelezte: Ankara nem blokkolja tovább Svédország NATO-csatlakozását. Tagállamok sora üdvözölte azonnal az új helyzetet, hiszen mindenki számára egyértelmű volt, hogy ezzel elgördült az utolsó akadály is a NATO északi bővítése útjából, Magyarország ugyanis csak a török akarattól tette függővé a ratifikációt. Finnország áprilisi csatlakozása után Svédország tagsága valóban történelmi helyzetet teremthet, ugyanis teljesen megszüntetné a NATO északi sérülékenységét. A két skandináv ország csatlakozásával már nemcsak egy esetleges orosz agresszióval szállhat szembe a térségben a szövetség, hanem lehetősége nyílik immár az Északi-sark felügyeletére is.
Ukrajnának viszont még várnia kell, ami miatt keresetlen szavakkal fejezte ki elégedetlenségét Volodimir Zelenszkij még Vilniusba indulása előtt. A NATO előre megküldte szövegtervezetét az ukrán elnöknek, amire úgy reagált, hogy ez „bizonytalan és gyáva lépés” a szövetség részéről, hiszen országa továbbra sem kapott konkrét menetrendet a csatlakozásra, ami szerinte „abszurd”, hogy a NATO ezt még mindig alkualapnak akarja használni Oroszország ellen.
A NATO-tagállamok vezetői kedden abban állapodtak meg, hogy meghívják Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra, de csak akkor, „ha a feltételek teljesülnek” és „ha a szövetségesek egyetértenek”. Ezt maga Jens Stoltenberg jelentette be helyszíni sajtótájékoztatóján. A NATO-főtitkár elmondása szerint a NATO-tagállamok vezetői „egy erős, egységes és pozitív üzenetről döntöttek Ukrajnának a tartós támogatásról, de a tagsághoz vezető útról is”. Egyszerűsítik Ukrajna csatlakozási folyamatát a tagsági cselekvési terv (MAP) kihagyasával, az ukrán kormánynak többé nem kell részt vennie egy többéves programban, amelynek végén bizonyítania kellene, hogy végrehajtotta a NATO-tagsághoz szükséges politikai, gazdasági és katonai reformokat. Így a „kétlépcsős” folyamat egylépcsőssé válik. A csúcstalálkozón kiadott nyilatkozat azonban megemlíti, hogy Ukrajnának „további demokratikus és biztonsági ágazati reformokat” kell végrehajtania a NATO-tagság elnyeréséhez. Azt már korábban egyértelművé tette a szövetség, és ezt Kijev is elfogadta, hogy míg a háború tart, addig nem kerülhet sor a csatlakozásra.
Antony Blinken: Ukrajna háború idején nem válhat a NATO tagjáváVolodimir Zelenszkij a vendéglátó Litvánia elnökével, Gitanas Nausedávak egy kis Ukrajna-párti vilniusi tüntetésen, ahol azt mondta, hisz ugyan a NATO-ban, de szeretné, ha ez bizalommá nőhetné ki magát.
Volodimir Zelenszkij dühös, amiért Ukrajna nem kap határidőt a NATO-csatlakozásraOrbán Viktor megérkezett a vilniusi NATO-csúcsra, háromnapos kormányülésen fog beszámolni arról, ami történikA vilniusi NATO-csúcs margóján jött egy bejelentés arról is, hogy 2023 augusztusában 11 tagország kezd el kiképezni ukrán pilótákat repülésre F-16-os amerikai vadászgépekkel, Romániában pedig kiképzőközpont nyílik. Miközben Szlovákia és Lengyelország 27 szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgéppel támogatja Ukrajnát, F-16-osokat még senki nem ígért a kijevi vezetésnek.
Ami az orosz visszhangokat illeti, a NATO-bővüléssel kapcsolatban a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség Alekszandr Tokovinin belgiumi orosz nagykövetet idézte, aki azt mondta, a katonai szövetség Oroszországgal szembeni politikája növeli a közvetlen katonai konfliktus kockázatát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyancsak bírálatának adott hangot. Mint mondta, Svédország esetleges NATO-tagsága egyértelműen negatív következményekkel járna Oroszország biztonságára nézve, emiatt válaszlépéseket helyezett kilátásba, elmondása szerint hasonlóakat, mint amelyek Finnország csatlakozását követték. Megszólalt Szergej Sojgu védelmi miniszter is. Ő azt mondta, ha az amerikaiak valóban küldenek kazettás bombákat Ukrajnának, az oroszok is be fognak ilyeneket a háborúban. Más kérdés, hogy minden jel szerint az oroszok már a háború elején is vetetettek be kazettás bombákat, az amerikaiak hivatkoztak is erre a döntésük bejelentésekor.
Elment a falig
Recep Tayyip Erdogan azért állapodott meg a NATO-csúcstalálkozó előestéjén, mert már sikerült annyi engedményt kicsikarni, hogy az elért eredményeket hazájában sikerként mutathatja fel – állapította meg Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. „A török elnök valószínűleg belátta, hogy a svéd kormánnyal folytatott alkudozásban elment a falig. Stockholm jelentős erőfeszítéseket tett Ankara követeléseinek teljesítése érdekében. Az, hogy Svédország vállalta a török EU-csatlakozás támogatását nem más, mint egy gesztus, de ez volt a legtöbb, amit a török elnök Vilniusban reálisan kiharcolhatott. Erdogan egyúttal Bidentől is megnyugtató garanciákat kaphatott afelől, hogy az Egyesült Államok leszállítja Törökországnak a kért F–16-osokat” – magyarázta a szakértő. Egeresi szerint egyelőre nem tudni pontosan, milyen háttéralku született, de azt valószínűsítette, hogy a török parlament gyorsan végre fogja hajtani a ratifikációt. Rostoványi András
