Az olasz kormány teljesítette a gazdasági szereplők kérését azzal, hogy az eddigieknél jóbal több nem Európából – főleg Afrikából és Ázsiából – érkezett bevándorlónak teszi lehetővé a munkavállalást Itáliában. A jobboldali kabinet ráadásul olyan szélesre tárja a kapukat előttük, amire még nem is volt példa Olaszország történetében. Az új rendelet 2025-ig mintegy 450 ezer bevándorlónak ad munkavállalási engedélyt - ami sosem látott rekordot jelent. Az idei évre további 40 ezer engedély kiadását tervezik, hogy orvosolják a komoly munkaerőhiánnyal rendelkező szektorok gondjait.
Még tavaly december végén a kormány a 2023-ra vonatkozó felső határt mintegy 83 ezer munkavállalóban szabta meg, ami már 19 százalékos növekedést jelentett az előző évihez képest. Az üzleti szféra szerint azonban ez közel sem volt elég. Ezért a kormány most csaknem kétharmadával, 136 ezer munkahelyre emeli a felső határt az idei évre. A következő két évben aztán a limit 165 ezerre emelkedik. „Kétmillió betöltetlen munkahelyünk van Olaszországban, ez elfogadhatatlan” – jelentette ki Giorgia Meloni miniszterelnök július elején az észak-olasz munkaadókkal tartott találkozón, anélkül, hogy a bevándorlásról említést tett volna.
Ez a téma elég kellemetlen a kormány számára. Amikor még 2018 júniusa és 2019 szeptembere között Matteo Salvini, a Liga elnöke volt a belügyi tárcavezető, az akkori olasz populista kabinet erősen külföldi- és bevándorlásellenes lépésekkel hívta fel magára a figyelmet. Az Olasz Testvérek (FdI) tavaly szeptemberi választási győzelme után Meloni ódzkodott is attól, hogy az Európában igen rossz hírnévnek örvendő Salvinit nevezze ki belügyi tárcavezetőnek, akinek viszont eredetileg épp erre a minisztériumra fájt a foga. Bár Meloni kemény intézkedéseket ígért az illegális bevándorlás megfékezésére, a probléma kezelése igen komoly kihívást jelent a kabinet számára, ráadásul idén jelentősen megnőtt az Itáliába a Földközi-tengeren keresztül az országba érkezett menedékkérők száma: csaknem 60 ezren érték el az olasz partokat. Sok közöttük a gyermek, június közepéig mintegy 9 ezer kísérő nélküli kiskorú érkezett az olasz partokhoz. S bár ehhez még hozzájön 173 ezer Ukrajnából érkezett menedékkérő is, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) beszámolója szerint szó sincs „invázióról”, amint ezt a szélsőséges pártok előszeretettel emlegetni szokták.
Mindenesetre Meloni kabinetje a politikai diskurzusban igyekszik különbséget tenni a legális és az illegális bevándorlás között. Ez utóbbit elsősorban úgy akarja korlátozni, hogy megállapodásokat köt azokkal az észak-afrikai országokkal (Tunézia, Egyiptom, Líbia), ahonnan a legtöbb menekült indul útnak, bár ez a stratégia eddig nem tűnt túl sikeresnek.
Az olasz kabinet által kiadandó új munkavállalási engedélyek a szakmák széles skálájára vonatkoznak a villanyszerelőktől az építőipari munkásokon és buszsofőrökön át a gondozókig és ipari munkásokig.
A munkaerőhiány oka: miközben a gazdaság továbbra is bővül, 2023-ra 1.2 százalékos növekedést várnak; a népesség azonban mindeközben drámaian csökken. Már kilenc egymást követő évben apad az olasz lakosság lélekszáma: 2022 végén csak 58,8 milliós volt. A Világbank számításai szerint, ha a tendencia folytatódik, Itáliának 2100-ban már csak feleannyi lakosa lesz, mint manapság. Tavaly az újszülöttek száma az ország 1861-es egyesítése óta először csökkent 400 ezer alá.
A munkanélküliségi ráta még ennek fényében is 7.6 százalékra csökkent májusban. A Covid-intézkedések miatt rendhagyónak tekinthető 2020. áprilistól eltekintve ez 14 éve a legalacsonyabb szintnek felel meg. A fiatalok munkanélkülisége azonban továbbra is aggodalomra ad okot, ez a közelmúltban ismét emelkedésnek indult, már 21.7 százalékos. A 15 és 34 év közötti korcsoportban a foglalkoztatási ráta az elmúlt tizennyolc év alatt közel 9 százalékponttal 43.7 százalékra csökkent. Ez erős Olaszországon belüli migrációt eredményez, sokan vándorolnak a szegény délről a gazdag északra. Mások pedig inkább külföldön próbálnak szerencsét, ami szintén drámai demográfiai hatásokat eredményez. A 25-34 év közötti korosztályból 2012 és 2021 között 337 ezren hagyták el az országot, sokan közülük ráadásul jól képzettek. Az országban a 15 és 29 év közötti lakosság közel egyötöde nem tanul és nem dolgozik, mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. "Az önálló élet megkezdése és a családalapítás egyre inkább egyfajta akadálypályává válik" - panaszkodott Francesco Chelli, az Istat statisztikai hivatal elnöke.
Közben már a gazdasági gyengeség jelei is jelentkeznek, mivel Olaszország nem tudja függetleníteni magát a német recessziótól. Az ipari termelés például csökken. A Goldman Sachs, valamint a Scope és a DBRS Morningstar hitelminősítők elemzői is attól tartanak, hogy az európai helyreállítási tervben szereplő projektek lassú előrehaladása is gondot jelent a gazdaság számára. Számos területen - az új óvodai férőhelyektől a diákkollégiumokig - késedelem tapasztalható, ami a Brüsszelből érkező átutalások csökkenéséhez vezet.
