A kedden kezdődő és kétnaposra tervezett vilniusi csúcstalálkozón az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) alkotó 31 tagállam vezetője két súlyos dilemmával szembesül: mit ígérjenek a csatlakozni szándékozó Ukrajnának és hogyan vegyék rá Recep Tayyip Erdogan török elnököt arra, hogy támogassa Svédország NATO-tagságát.
A szövetség legbefolyásosabb politikusa, Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy Ukrajna “nem áll készen a NATO-tagságra”. Szerinte “korai” lenne egy háború közepén elkezdeni a folyamatot, mert ez az összes NATO-tagot katonai konfliktusba sodorná Oroszországgal. Hozzátette, hogy a tagsághoz “egyéb feltételeknek is meg kell felelni, beleértve a demokratizálódást”.
Joe Biden: Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságraVolodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont felszólította a tanácskozás résztvevőit, hogy küldjenek egyértelmű jelzéseket hazája csatlakozásának a támogatására. 2008-ban, a NATO bukaresti csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők kinyilvánították, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz. A kijevi vezetés ennél konkrétabb kötelezettségvállalást szeretne a vilniusi találkozó 31 résztvevőjétől.
Történelmi gesztust tett Ukrajna a vilniusi NATO-csúcs előttA szövetségesek azzal küzdenek, hogy milyen üzenetet küldjenek a háborúban álló országnak. Az Egyesült Államok és Németország inkább az azonnali segítségnyújtást hangsúlyozná, míg a kelet-európai tagállamok egy része tagsági meghívót és a csatlakozási folyamat felgyorsítását sürgeti. Az már eldőlt, hogy létrehozzák a NATO-Ukrajna Tanácsot, amely lehetővé teszi Ukrajna számára hogy közvetlenül részt vegyen a szövetség biztonságáról szóló megbeszéléseken. A NATO vezetői várhatóan megállapodnak egy évi 500 millió eurós segélyalapról is, amely segítené Ukrajna hadiiparának korszerűsítését. Egyes országok Vilniusban jelenthetik be, hogy kétoldalú biztonsági garanciákat nyújtanak Ukrajnának.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn új követeléssel állt elő: eszerint ha az Európai Unió megnyitja az utat Törökország csatlakozása előtt, akkor Törökország is kedvezően fogja elbírálni a svéd igényt a NATO-tagságra. Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője a felvetésre azt mondta: a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás két külön folyamat. Az uniós taggá válást szigorú feltételekhez kötik, a tagjelölt országok - köztük Törökország - felkészültségét októberben fogják értékelni.
A török államfő eddig azért halogatta a skandináv ország NATO-tagságának jóváhagyását, mert megítélése szerint Stockholm nem szankcionálja megfelelően az Ankara által terroristának tekintett kurd szeparatista csoportokat. Svédország már számos engedményt tett, többek között új terrorizmusellenes törvényt fogadott el. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfői sajtókonferenciáján kifejtette:
“Megállapodtunk a feltételek konkrét listájában, amelyeket Svédországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy teljes jogú tagja lehessen a szövetségnek. Svédország teljesítette ezeket a feltételeket”.
Bár Magyarország is adós a svéd csatlakozás ratifikálásával, mindenki arra számít, hogy az megtörténik, mihelyst Törökország feladja vétóját.
Sokan Washingtontól várják, hogy jobb belátásra bírja a török vezetést. Ankara amerikai F-16-os vadászgépeket vásárolna a hadsereg számára. Bár a Biden-kormányzat támogatja a beszerzést, elemzők szerint Törökországnak előbb jóvá kell hagynia Svédország tagsági kérelmét, hogy az üzletet nyélbe üssék.
Mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy ki vezesse a szövetséget a leköszönő Jens Stoltenberg után, formálisan egy évvel meghosszabbítják a jelenlegi főtitkár mandátumát.
További egy évre Jens Stoltenberg marad a NATO főtitkára