Közösen hajtott fejet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Andrej Duda lengyel államfő az államközi viszonyt sokáig beárnyékoló volinyi mészárlás áldozatai előtt a nyugat-ukrajnai régió székhelyén, Luckban. A II. világháborúban, a Sztyepan Bandera vezetése alatt álló ukrán nacionalisták lengyelek tízezreit gyilkolták meg Volinyban és Nyugat-Galíciában, amire megtorlásul a lengyelek becslések szerint 12 ezer ukránnal végeztek. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy a két ország vezetője együtt emlékezzen meg a véres eseményekről. A Lengyelország által Ukrajnának nyújtott rendületlen katonai, diplomáciai és humanitárius támogatás felett érzett ukrán hála azonban elősegítette e történelmi gesztus létrejöttét.
„Közösen tisztelgünk Voliny minden ártatlan áldozata előtt! Az emlékezés összeköt minket! Együtt erősebbek vagyunk” – írta ki a Twitterre az ukrán államfő, valamint a lengyel elnöki hivatal is mindkét ország nyelvén. Duda a megemlékezést egy „barátság tanúságtételének” nevezte. Pawel Szrot, a lengyel elnök kabinetfőnöke ugyanakkor a Polsatnak arról beszélt, hogy mindettől függetlenül „természetesen folytatni fogják” a történelmi igazságról szóló okfejtést „ukrán barátaiknak.” Varsó alighanem azt szeretné, ha Kijev népirtásnak ismerné el a 1943 és 1945 közötti vérengzéseket.
A lucki megemlékezést két nappal a mészárlások lengyel emléknapja előtt tartották, ami egybeesik a Kijev számára kulcsfontosságú vilniusi NATO-csúcsértekezlet kezdetével. Zelenszkij saját közlése szerint „rövid, de nagyon tartalmas” megbeszélést folytatott Dudával a közelgő találkozóról, és megállapodtak az együttműködésben annak érdekében, hogy Ukrajna számára a lehető legjobb eredményt érjék el Vilniusban. Az ukrán vezetés abban bízik, hogy a litván fővárosban előrelépés történik az ország NATO-csatlakozása ügyében.
Zelenszkij ennek érdekében az elmúlt napokban az észak-atlanti szervezet több tagállamánál lobbizott. A múlt héten Bulgáriába, Szlovákiába, Csehországba és Törökországba is ellátogatott, miközben Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mark Rutte holland kormányfővel és António Costa portugál miniszterelnökkel is beszélgetett telefonon.
„Ukrajna megérdemli, hogy NATO-tag legyen” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki szombaton fogadta Zelenszkijt Isztambulban. Erdogan kiállt Ukrajna területi egysége mellett, ugyanakkor a béketárgyalások újrakezdését szorgalmazta. Hangsúlyozta: egy igazságos békének nincsenek vesztesei. A török elnök azt is jelezte: Ankara próbálja elérni, hogy Moszkva beleegyezzen a jövő hétfőn lejáró fekete-tengeri gabonaalku meghosszabbításába. Arra is ígéretet tett, hogy felhozza a fogolycserék ügyét, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel legközelebb egyeztet. Erre legkésőbb a következő hónapban sor kerülhet, Erdogan ugyanis bejelentette, hogy Putyin augusztusban Törökországba látogat.
A török elnök nemcsak szavakban gyakorolt gesztust Ukrajna felé: megengedte Zelenszkijnek, hogy hazavigye a három hónapig ostromlott mariupoli Azovsztal üzem ukrán védőinek öt parancsnokát, akik tavaly szeptemberben egy fogolycsere-megállapodás révén kerültek Törökországba. A hősként ünnepelt katonatisztek az Ukrajna elleni orosz invázió 500. napján térhettek vissza szülőföldjükre. A Kreml felháborodásának adott hangot, mondván, a hadifoglyokat azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy a háború végéig Törökországban maradnak.
Zelenszkij a konfliktus 500. napja alkalmából a fekete-tengeri Kígyó-szigetet is felkereste szombat reggel, ahol koszorúkat helyezett el az előőrs hős védői előtt tisztelegve. A kicsiny sziget már a háború első napjaiban az ukrán ellenállás és vakmerőség szimbólumává vált, miután azt ott állomásozó határőrök szemtelenül válaszoltak az őket megadásra felszólító orosz haditengerészetnek. Oroszország ezt követően elfoglalta a Kígyó-szigetet, de az ukrán hadsereg drón- és rakétatámadásokkal tavaly nyáron kiűzte onnan a megszállókat, fogolycserékkel pedig megváltották a szabadságát az előőrs több tucat védőjének.
