Példátlan lépésre szánta el magát az ország tizenegyedik legnépesebb városa. Érd önkormányzata legutóbbi közgyűlésén a település csaknem teljes egészére változtatási tilalmat rendelt el – értesült lapunk. Kivételt csak az ipari zóna, illetve a város közepén lévő lakótelep képez.
Érd túlnyomó részén a döntés értelmében július 15-től egyetlen építkezés sem indulhat el, beleértve a társasház-, családi ház építéseket, a tetőtér felé való bővítéseket és a hozzáépítéseket is.
A tiltó rendelet mindaddig érvényben marad, amíg el nem készül a város jelenleginél lényegesen szigorúbb, társasházépítéseket erősen fékező új helyi építési szabályzata.
A településterv elkészítésére ugyan tavaly augusztusban szerződést kötöttek a Város-Teampannon Kft-vel, ám a tervezés és az ahhoz kapcsolódó egyeztetés időigényes folyamat, amely aligha zárul le jövő év eleje, tavasza előtt.
„A város túlcsordult. Állandósultak a dugók, nincs parkolóhely, hosszú sorok kígyóznak a szakrendelő előtt, a bölcsődében évek óta várólistát vezetnek, hiába adtuk át tavaly az új iskolát, már az is megtelt. Idén ősszel 6-7 új iskolai osztályt kell indítani a szokásos 2-3 helyett. A vízszolgáltató cég jelezte, hogy hamarosan kapacitáshiány léphet fel, holott a város magasabban fekvő részein már most se adnak ki rákötési engedélyt társas-, illetve ikerházaknak. Iszonyú nyomás nehezedett a városvezetésre, hogy tegyünk valamit a rohamos népességnövekedés ellen” – sorolta a döntéshez vezető okokat Csőzik László, Érd független polgármestere. Mint mondta: minden döntésnek, így ennek is van politikai kockázata, de a tilalomról szóló szavazáskor egy ellenszavazat, illetve a fideszesek tartózkodása mellett fogadták el a javaslatot.
Az előzetes lakossági felmérés alapján az érdiek többsége is egyetért az időleges tilalommal.
Csőzik szerint nem várhattak tovább. A város ugrásszerű népességnövekedése annyira kezelhetetlenné vált, hogy egy kisebb, Biatorbágyhoz, Szentendréhez hasonlatos korlátozás már nem lett volna elegendő. Muszáj volt „megnyomniuk a pause gombot”. A hét évvel ezelőtt elfogadott Helyi építési Szabályzat (HÉSZ) ugyanis egyes telkek aránytalan, városképileg is aggályos túlzott beépítését és a közműszolgáltatások nehezen biztosítható túlfogyasztását tette lehetővé. Ha az új építési szabályzat készítése alatt változatlanul folytatódott volna a jelenlegi, parttalan társasházépítési láz, amelynek tűrhetetlen településképi következményei már most láthatóak, akkor a szabályzat elfogadására ellehetetlenülhetett volna a város közműellátása, miközben az intézmények zömére már most kitehetnék a megtelt táblát.
A változtatási tilalom két hetes felkészülési időt biztosítva lép hatályba és a jelenlegi HÉSZ szerinti kertvárosi lakóterületekre, illetve a településközponti övezetekbe tartozó ingatlanokra terjed ki. A hatályos jogszabály szerint egyébként az önkormányzatok legfeljebb három évre rendelhetnek el változtatási tilalmat, de ez meghosszabbítható. A tilalom nem vonatkozik a megkezdett építkezésekre, illetve az építéshatóságnál már bejelentett munkákra. A hoppon maradt ingatlantulajdonosokat kártalanítás nem illeti meg.
Agglomerációs túlterhelés
Korántsem Érd az egyetlen, ahol az ugrásszerű népességnövekedés drasztikus megoldásokhoz vezetett. Nagytarcsa fideszes vezetését tavaly elsöpörte a helyi infrastruktúra fejlesztését messze meghaladó betelepülési hullám miatti lakossági elégedetlenség. A nagytarcsaiaknak elege lett abból, hogy „mocskos víz folyik a csapból”, hogy „elárasztja a kerteket a víz egy nagyobb esőzésnél”, hogy „nincs bölcsőde” és „nincs rendes tömegközlekedés”. Az egyébként is ügyvivő testület által irányított településen végül időközi választást írtak ki, ahol elsöprő civil győzelem született.
Súlyos krízishelyzetbe került tavaly nyáron Solymár is, ahol napokig nem volt víz a magasabban fekvő helyeken. A helyi vízszolgáltató, a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) a Fővárosi Vízművektől kért segítséget, amely Solymárnak és Szentendrének is egy-egy 5 köbméteres lajtos kocsit küldött, majd a honvédséget is kirendelték.
A DMRV több Pest megyei településtől is a vízfogyasztás csökkentését kérte, mert bár minden eszközüket maximális kapacitással működtették, nyomásesés vagy átmeneti vízhiány lépett fel Ürömön, Pilisborosjenőn, Pilisszentivánon, Budakalászon, Pomázon, Pilisszántón, Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron és Csobánkán. Gond volt tavaly Fóton is.
Solymár most előremenekül. Néhány napja Menczer Tamás fideszes országgyűlési képviselő bejelentette, hogy csaknem 800 millió forintos beruházás keretében új lakossági vízvezeték épül, amely annyi vizet lesz képes Solymárra juttatni, amennyit a 2022 nyarán kialakult vízhiány idején a Magyar Honvédség autói szállítottak a település víztározóiba. Apró szépséghiba, hogy a vezeték várhatóan augusztus közepére készül el.
