Ritkán adódik lehetőség arra, hogy belássunk a NER kulisszái mögé, megismerjük, milyen konfliktusok lappanganak a nyilvánosság előtt egy irányba húzó szereplők között. Időnként felröppen a hír, hogy egyes miniszterek, főemberek nem szívelik egymást, hallani hatásköri villongásokról, személyes ambíciókról, de a nagy bábjátékos mindig ügyel arra, hogy e konfliktusok, belső mozgások kezelhető keretek között, és főleg a nyilvánosság elől elzárva maradjanak. (Ki gondolta volna például, hogy Varga Judit felcserélné igazságügyi miniszteri posztját a kormánypártok által manapság lesajnált és illegitimnek tekintett Európai Parlament képviselői helyéért? Valószínűleg maga Varga sem.)
Ezért is kelthetett némi meglepetést a 444 minapi cikke, amely a NER saját képére formált bíróság rendszer két legfontosabb vezetője, Varga Zs. András és Senyei György egymásnak feszüléséről számolt be. Senyei, a bírósági igazgatási ügyekben – bírák előmenetele, költségvetés – szinte teljhatalmú Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve Varga Zs., a legfőbb ítélkezési fórum, a Kúria elnöke között látszólag szakmai kérdésekről folyik vita. Arról, hogy a Kúria elnöke a törvényeknek megfelelően járt-e el a kúriai bírák pályázatának elbírálásakor, vagy éppen arról, hogy a jövő évi büdzsé tervezése során az OBH elnöke aránytalan forráselvonással sújtaná a Kúriát. De a Handó Tünde utód Senyei és az Alkotmánybíróságról bírói gyakorlat nélkül a Kúria élére ejtőernyőzött Varga Zs. konfliktusa kódolva van a NER-en belül – s ezt a feszültséget nemhogy csökkentette, inkább fokozta az Európai Bizottság nyomására tavasszal elfogadott igazságügyi reform. Az új jogszabályok ugyan nem jelentősen, de mindkét bírósági csúcsvezető hatásköreit korlátozzák, s ezzel párhuzamosan megerősítik a bírák által maguk választott Országos Bírói Tanácsot (OBT). (Varga Zs.-nek már ez is sok, állítólag bírák előtt kifogásolta az új törvényeket.) Szerencsés esetben a konfliktus nyertese az OBT lehet, de azért várjuk ki a végét.