A Pegasus alkalmazásával Magyarországon súlyosan megsértették az uniós jogot, és hivatali visszásságokat követtek el – állapítja meg az a két európai parlamenti (EP) jelentés, amelyet várhatóan csütörtökön hagynak jóvá a képviselők. Az uniós törvényhozó testület tagjai szerda délután meg is vitatták a kémszoftverek európai alkalmazásáról készült határozati javaslatokat.
Az EP Pegasus különbizottságának (PEGA) több mint egyéves munkáját összefoglaló testes dokumentumok feltárják az illegális kémkedés mértékét az egyes tagállamokban és ajánlásokat tesznek a kémprogramok segítségével történő lehallgatás uniós szintű szabályozására, valamint a kormányok felelősségre vonására.
A plenáris vitában a hozzászólók túlnyomó többsége elítélte az efféle szoftverek bevetését újságírók, valamint ellenzéki politikusok ellen, és felszólította az európai intézményeket, hogy tegyenek lépéseket a jogállamot szerintük súlyosan veszélyeztető illegális megfigyelések beszüntetésére. Akadt, aki a Pegasus és a hozzá hasonló eszközök betiltását követelte. Többen szükségesnek mondták a nemzetbiztonság fogalmának egyértelmű meghatározását a visszaélések elkerülésére. A holland liberális Sophie in’t Veld, a két határozati javaslat előadója kiemelte: a Pegasus a demokrácia nagy válsága, amelyet ugyanolyan határozottsággal kell kezelni, mint az energia- vagy pénzügyi válságot.
– Hogy lehet azokra a nemzeti hatóságokra bízni a megoldást, amelyek a kémkedés elkövetői? Ennek semmi értelme!
– fordult az Európai Bizottság jelenlévő képviselőihez, azzal vádolva őket, hogy elhárítják maguktól a felelősséget. Több felszólaló a kémszoftverek használatára vonatkozó egységes európai normákat sürgetett és jogorvoslatot az áldozatok számára.
A szavazásra kerülő állásfoglalások külön fejezetekben foglalkoznak Magyarországgal, amely az egyik első ország volt, amelyik belekeveredett az európai kémszoftver botrányba. 2021-ben a Pegasus Project feltárta, hogy több mint 300 magyart vettek célba a Pegasus programmal, köztük politikai aktivistákat, oknyomozó újságírókat, ügyvédeket, vállalkozókat, egy ellenzéki politikust és egy volt minisztert is.
A PEGA bizottság vizsgálódásai és magyarországi látogatása során arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon minden jel szerint súlyosan visszaéltek a kémszoftverekkel.
A szaktestület szerint a magyarországi helyzet az egyik legrosszabb az EU-n belül.
Az évek óta tartó demokratikus visszaesés miatt az állami intézmények célja láthatólag nem a polgárok szolgálata, valamint jogaik és szabadságaik védelme, hanem a kormányzat politikai céljainak a megvalósítása.
A Pegasus magyarországi bevetése
része annak a kiszámított kormányzati stratégiának, amely lerombolja a médiaszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát
– állapítja meg összefoglalójában a jelentés.
A kormány ezt a kémszoftvert arra használta, hogy könnyedén és a jogorvoslattól való félelem nélkül zaklassa, zsarolja és fenyegess a független újságírókat, a médiát, a politikai ellenfeleket és a civil társadalmi szervezeteket.
A kormánynak a média felett gyakorolt ellenőrzése lehetővé teszi a számára, hogy a saját verzióját tolmácsolja az igazságról.
A lehallgatás alkalmazására felhatalmazó törvény sokkal inkább a kormányzati ellenőrzés és hatalomgyakorlás eszköze, mintsem az állampolgári jogok és a magánélet védőpajzsa, és ez az egyik leggyengébb ilyen jogszabály Európában
– olvasható a szövegben.
Az állampolgárok megfigyelésére vonatkozó rendszer durván megsérti az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghatározott európai követelményeket és normákat, bár a kormány kitart amellett, hogy minden esetben jogszerűen jártak el, és teljes mértékben megfelelnek a jogszabályoknak. Ugyan a kormány következetesen „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozik, a jelentés hiteltelennek nevezi azokat az állításokat, miszerint a célba vett személyek veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra.
A PEGA ajánlásaiban felszólítja Magyarországot, hogy
sürgősen állítsa helyre az operatív megfigyelések intézményi és jogi biztosítékait, valamint független felügyeleti mechanizmusát, beleértve a bírósági felülvizsgálatot.
Felhívja a figyelmét arra, hogy be kell tartania a megfelelő bírósági ítéleteket, és helyre kell állítania az igazságszolgáltatás és valamennyi érintett felügyeleti szerv – például az ombudsman és az adatvédelmi hatóságok – teljes függetlenségét.
Hangsúlyozza azt is, hogy vissza kell helyeznie a független alkalmazottakat a különböző felügyeleti intézmények, köztük bíróságok, vezető tisztségeibe.
