Nehezen tudok elképzelni egy olyan forgatókönyvet, amely szerint a nemzetbiztonságra hivatkozva több száz ember után kémkednek egy rendkívül tolakodó kémprogrammal, és a célszemélyekben az a közös, hogy vagy nemkívánatosak a kormány számára, vagy kritikusak a kormánnyal szemben.
Többekkel találkoztunk közülük, és egyikük ügyében sem indult bírósági vizsgálat vagy eljárás. Tehát azt látjuk,
hogy Magyarországon a nemzetbiztonság álcája alatt megszegik az alapvető jogokat és az európai uniós szerződéseket
- fejtette ki egy újságírói kérdésre Jeroen Lenaers, a Pegasus és más hasonló kémszoftverek alkalmazását vizsgáló európai parlamenti különbizottság (PEGA) elnöke egy nappal azután, hogy a szaktestület hétfőn jelentést és ajánlásokat fogadott el ezeknek a kémprogramoknak a használatáról.
A terjedelmes dokumentumok – amelyek külön fejezetet szentelnek több uniós országnak, köztük Magyarországnak - leszögezik:
számos bizonyíték van rá, hogy több tagállamban visszaéltek a kémprogramokkal és pusztán politikai célokra használták azokat a hatalmon lévő pártok kritikusai és ellenfelei ellen.
A Pegasus botrány 2021. júliusában robbant ki, amikor egy oknyomozó újságírókból, nem kormányzati szervezetekből és kutatókból álló csoport nyilvánosságra hozta, hogy 50 ezer telefonszámot vettek célba a Pegasus kémprogrammal. Mint kiderült, az izraeli gyártmányú kiberfegyvert az Európai Unióban is bevetették a hatalmat bíráló újságírók, politikusok, jogászok, üzletemberek ellen. A botrányt kirobbantó oknyomozók 300 magyarországi telefonszámot találtak a célszemélyek jegyzékén.
A PEGA tavaly április óta tartó nyilvános vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy a megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány is emberi jogi jogsértéseket követett el, megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot, és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Megfogalmazása szerint az EU nem hogy nem tett komoly erőfeszítéseket a kémprogramokkal való visszaélések kivizsgálására, hanem tudatosan védelmezte az emberi jogokat megsértő kormányokat. Az Egyesült Államokkal ellentétben - amely feketelistára tett vállalatokat és a szövetségi hatóságok számára megtiltotta kereskedelmi kémprogramok beszerzését - az Európai Bizottság (EB) nem hozott semmilyen érdemi intézkedést. Tétlensége az emberi jogok megsértésében való bűnrészességgel és kötelességmulasztással ér fel - áll a szövegben.
Pegasus-ügy: itt a jelentéstervezet, Magyarországon durva visszaélések történtekA két határozat egyértelműen leszögezi, hogy a megfigyelési szoftverek telepítésénél nem elég a nemzetbiztonságra hivatkozni, azt össze kell egyeztetni az alapvető jogokkal és az uniós jogba beágyazott demokratikus normákkal.
Az ajánlások világossá teszik, hogy a kémszoftverek alkalmazása nem lehet önkényes, a megfigyelés csak szűk, előre meghatározott körülmények között engedélyezhető. A szabadságjogok védelme miatt kulcsfontosságú a kérelmek bírósági engedélyezése és a lehallgatások hatékony utólagos felügyelete független intézmények által.
A jelentés és az ajánlások előadója, a holland liberális Sophie in’t Veld a keddi sajtótájékoztatón kiemelte:
a kémprogramok bevetése nem csak a célszemélyeknek okozott kárt, hanem a demokráciának és a jogállamiságnak is. Ha nincs többé nyilvános ellenőrzés, ha nincs ellenvélemény, ellenzék, kritika, akkor nincs demokrácia sem
– mondta.
A PEGA jelentéséről és ajánlásairól várhatóan júniusban szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. A szakbizottság két vezető tisztségviselője bízik benne, hogy az Európai Bizottság és a kormányokat tömörítő EU Tanács folytatja a munkát, kérdőre vonja a kémprogramok használatáért felelősöket és a szakbizottság javaslatait megfogadva kötelező erejű szabályokat alkot a Pegasushoz hasonló botrányok elkerülésére.
Pegasus-botrány: a kormányok hallgatnak, Brüsszel meg félrenéz