Noha szigorú és kimért formák uralják az „Entrée. Maurer Dóra és asztaltársasága” című kiállítást, a művek összessége az emberi viszonyokról, pontosabban a barátságról szól. Ez a szempont vezérelte Maurer Dórát miután felkérte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hogy rendezzen a Kodály-teremben kiállítást a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szervezésében, melyre az alkotó számos absztrakt festőművész barátját kérte fel.
– Maurer egész életművének fontos része a közösségteremtés és a közös munka, akárcsak a festészet. E két terület nála összekapcsolódik, ezt a szellemiséget pedig a tanítványainak is továbbadta – mondta Haász Katalin festőművész, a kiállítás kurátora a szombati tárlatvezetésén, hozzátéve: a falakon Maurer tizenhét barátjának, vagyis kortársának, kollégájának és volt hallgatóinak munkái láthatók. Többen pedig tagjai a Maurer alapította Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületnek (OSAS), melynek célja, hogy tagjaik fenntartsák a magyar művészetben a geometrikus-konkrét irányzat folyamatosságát kiállítások és események rendezésével.
Haász Katalin elsőként a „címszereplő” 2023-as, színmezőkből felépülő, Kofa 1-2. című műveit elemezte, melyek kapcsán elmondta, bár Maurer művészete a konkrét, konstruktív irányzatba sorolható, arra a játékosság is jellemző. A férje, Gáyor Tibor 1983-as munkája kapcsán pedig már a szisztematikus gondolkodást emelte ki, hiszen mindhárom képen tizenhat négyzetet látunk, de azok eltérő kompozícióban jelennek meg – az utolsón akár egy felhőkarcoló ablakai.
A tárlatvezetésre a kiállítók közül többen is eljöttek, és beszéltek a műveikről. Mengyán András a Semmi-valami II. című munkája kapcsán elmondta: a nyolcvanas évek óta alkot úgynevezett „polifonikus vizuális tereket”, melyek olyan érzést keltenek, mintha azokon mindent egyben, több nézőpontból látnánk. – Az életben is fontos, hogy mindent együtt lássunk, mivel akkor jobb döntéseket tudunk hozni, és nem fogunk annyit hibázni sem – mondta az alkotó.
Kemény György grafikusművész a színes, nonfiguratív nyomatai kapcsán elmondta, hogy az utóbbi időben már csak absztraktban gondolkodik. A nyolcvanhét éves alkotó korábban ugyanis még figurális képeket készített számos film-, színház- és kiállításplakáthoz, amióta viszont számítógépen alkot, az elvont formák kezdték érdekelni. Ezeken eleinte szintén alakok, tárgyak jelentek meg, de idővel elhagyta azokat. – Nagyon sok figurális művész idős korára absztrakt lett – mondta Kemény, példának hozva fel Barcsay Jenő, Henri Matisse és Gerhard Richter műveit.
A nyolcvanöt éves Zoltán Mária Flóra évtizedeken át szintén figurális képeket festett, de 2013 óta átállt az absztrakt ábrázolásra. A tárlaton látható színes foltokból építkező Volt-nincs című műve kapcsán elmondta: – Bár a festészetben minden a fejben dől el, leginkább a kép mondja meg, hogy mit kell csinálni. Ha az ember ezt a „hangot” pontosan követi, akkor a mű előbb-utóbb sikerül.
Info: Entrée. Maurer Dóra és asztaltársasága. Kurátor: Haász Katalin. Magyar Tudományos Akadémia, Kodály-terem (Budapest, 5. kerület, Széchenyi István tér 9.) Megtekinthető június 16-ig
