Bár a májusban publikált Center for World University Rankings (CWUR) nemzetközi listára hat magyar egyetem is felkerült (a hazai intézmények közül az ELTE végzett a legjobb, 517. helyen), Fábri György oktatáskutató, az ELTE docense szerint az ilyen rangsorok félrevezetőek lehetnek, nem mérik az egyes egyetemek valódi teljesítményét. Azt sem tartja reálisnak, hogy például az ELTE-t vagy más hazai egyetemet vezető nemzetközi egyetemekkel, mint például a Harvarddal hasonlítsanak össze.
Semjén András közgazdász felidézte, hogy a fiatal, 25-34 éves diplomások aránya nálunk az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban (mintegy 33 százalék a 41 százalékos EU-átlaghoz képest).
Elmondta azt is, hogy az “elitgimnáziumok” tanulóinak már a fele sem próbál meg magyar egyetemeken továbbtanulni, ez pedig oda vezet, hogy az egyetemek elveszítik a legjobb hallgatókat, ami a magyar felsőoktatás teljesítményét is rontja.
Fábri György hozzátette, az oktatás színvonala az oktatóktól is függ, problémának tartja, hogy az egyetemeken mindenféle pedagógiai tudás, ismeret nélkül lehet oktatni, miközben egy óvónőnek is szüksége van pedagógiai végzettségre. Szerinte ez az egyetemi oktatóktól is elvárható lenne.
Temesi József felsőoktatás-kutató egyebek mellett arról beszélt, az egyetemek valós teljesítményét egyre nehezebb felmérni, kutatni, az összetettebb adatok még a kutatók számára is korlátozottan, vagy csak késleltetve hozzáférhetőek, nincsenek szakfolyóiratok, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is megszűnt.
