„Azért ez kurva nagy dolog” – ezzel a legendássá vált mondattal dicsérte kamerán kívül, de jól hallhatóan Lázár János a szülővárosában épülő tram-traint. Ezt 2020 decemberében az első próbajárat apropóján mondta, amikor az öreges kis sárga szerelvény Hódmezővásárhelyről Szegedre indult, és a ma már építési miniszter (akkor még Márki-Zay Péter „legyőzött ellenfele”: LázárJános jelöltjét ütötte ki két évvel korábban az ellenzéki politikus – A szerk.) személyesen jelent meg a NER egyik vidéki látványberuházásának történelmi aktusánál. Nem véletlenül, hiszen édes gyermekeként figyelte legkedvesebb projektje, a vasútvillamos születését.
Az eleinte 20 milliárdos költségvetésűre taksált álom ennek négyszereséből vált valóra, de ki számolja, a jó dolgok általában nem olcsók. Mert a tram-train tényleg jó: modern, kényelmes, a két belváros között több, mint 30 kilométert tesz meg, várostáblákon belül mint villamos, azokat elhagyva mint vonat. Természetesen már nem olyan kopottas kis sárga kocsi rója a síneket, mint amilyennek a tárcavezető akkor búcsút intett, 2021 decemberétől elegáns Stadler-szerelvények robognak a megyeszékhelytől a megyei jogú városig és vissza. Mint minden újdonságnak, ennek is vannak gyerekbetegségei, néha műszaki ok miatt vesztegel, máskor azért, mert balesetet szenved. És ez utóbbi mintha az átlagnál gyakoribb lenne.
Kétannyi koccanás
„Tájékoztatom, hogy a tram-train 2021-es indulása óta 36 esetben volt részese anyagi káros közlekedési balesetnek.” Ezt a választ kaptuk a Csonrád-Csanád megyei rendőrségtől. A szám csak a levélírás pillanatáig tartotta magát, mert azóta
volt olyan nap, hogy ugyanannak a kocsinak Szegeden és Vásárhelyen is nekimentek.
Az elmúlt másfél évben a balesetek közös jellemvonása az, hogy döntő többségükben belterületen történtek. Az okuk jellemzően a közlekedési szabályok be nem tartása volt, személyi sérülés nem történt, mutattak rá az egyenruhások. Az ütközéseknek akadnak ismétlődő helyszínei, ilyen Szegeden a Boldogasszony sugárút, Vásárhelyen a Kistópart utcai körforgalom, részletezte a járatokat üzemeltető MÁV. Válaszuk megírása óta
az utóbbi kanyar azzal a meghökkentő esettel egész biztosan beírja magát a tram-train-balesetek nagykönyvébe, hogy a jármű oldalát egy kerékpáros kapta telibe.
Szerencsére neki sem lett komoly baja. A MÁV lapunknak írt válaszában kiemelte: szerintük egy ilyen hosszú villamoshálózat esetén az ütközések száma nem számít kirívónak. Hogy ne sötétben tapogatózzunk, megkérdeztük a közlekedésben járatos szakembereket.
– Tavaly a tram-train a szegedi szakaszán 18 alkalommal szenvedett kisebb-nagyobb balesetet, ebből mindössze négyszer volt a vasútvillamos vezetője a felelős. Az ugyanezen pályaszakaszon közlekedő villamosoknak 9 alkalommal volt „eseménye”, ebből kétszer volt a villamosvezető felelős a történtekért – ezt a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója, Knezevics Viktor meséli lapunknak. Meglátása szerint ahhoz, hogy a helyzet jobban érzékelhető legyen, érdemes visszatekinteni a tram-train előtti időszakra. Hagyományos értelemben négy villamosjárattal közlekedhetünk a napfény városában, az ötödik, a vasútvillamos a mára már megszűnt 1-es villamos vonalán közlekedik. A szegedi társaságnál 2020-ban az 1-es és 2-es villamosvonalon összesen 15, míg 2021-ben 21 eseményt rögzítettek.
– Mélyreható kutatásokat ugyan nem végeztünk, de természetesen bennünket is foglalkoztat a jelenség, próbáltuk vizsgálni az okokat – mondja a társaság vezetője. – Minden negyedik esemény a Boldogasszony sugárút-Liliom utca kereszteződésében zajlott, de kritikus még a Bokor utcai csomópont is. A két helyszínben közös, hogy közel vannak a klinikákhoz, amely regionális ellátó intézmény. Feltételezésünk szerint
nem csak olyanok közlekednek arrafelé autóval, akik naponta járnak nagyobb városban, főleg olyanban, ahol kötött pályás járműre kell számítani, mint például a 2-es villamos.
Társaságunk erre a vonalra legalább egy-két év tapasztalat után osztja be a járművezetőit. Rutinjuknak köszönhetően, preventíven, időben felismerik, ha az autós nem indexel ugyan, de a viselkedése és az autó mozgása kanyarodásra utal, így van idejük hangjelzést adni vagy megállni. A tram-train-vezetőket viszont mozdonyvezetőből képzik át, akik tapasztalataikat a nyílt pályán szerzik, értelemszerűen kevésbé vannak hozzászokva még a helyi, városi közlekedés sajátosságaihoz – véli az igazgató.
Semmi szín alatt
A szegedi villamosok sárgák, jobban elütnek a környezettől, míg a vasútvillamosok jobban beleolvadnak az útpálya és a környező épületek színeibe, talán ez is nehezíti a helyzetet Knezevics Viktor szerint. Túlzónak tűnik az az állítás, miszerint a járművek homlokfali színe lenne felelős a balesetekért, tompítja a véleményt Király Bence a Közlekedő Tömeg Egyesület nevében.
– Léteznek tanulmányok, melyek találtak összefüggést gépjárművek színe és a balesetek valószínűsége közt. Távolról sem biztos, hogy ez az összefüggés ebben a helyzetben is létezik. Azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a gépjárművezetőktől a villamos színétől függetlenül elvárható, hogy a közeledő villamost észrevegyék – osztja meg az álláspontját.
Arra lapunk is kíváncsi lett, vajon a szín könnyebbé teszi-e a jármű észlelhetőségét. A helyzetet a járműsűrűséget figyelembe véve Budapesttel nem, csak a másik két vidéki, villamost is üzemeltető városokkal szerettük volna összehasonlítani. Debrecenből nem kaptunk választ, a borsodi megyeszékhelyről azonban igen. A szerelvények ott zöld-fehér színben pompáznak. Nem tudjuk, hogy a Diósgyőr-drukkerek emiatt fordítják el róluk a tekintetüket, és ezért koccannak, mert azt, hogy beleolvadnak a környezetbe, tényleg nem lehet rájuk fogni. És mégis: 2021-ben 52, tavaly 38 baleset történt.
Hatalmas veszteséget hozott össze Lázár János szívügye– A miskolci villamosokat érintően is magasak az esetszámok, főleg a villamospályára történő kanyarodáskor és a körforgalmakban figyelmetlenek az autósok. Idén már sajnos túl vagyunk a huszonkettedik ütközésen – summázza Miskolc Város Közlekedése Zrt. villamosközlekedési igazgatója, Juhász János.
Vásárhelyen szokni kell
– Jóllehet úgy tűnik, hogy a tram-train járműveit érintő balesetek száma némileg magasabb, mint az egyéb villamosokat érintőké, az érzékelt hatalmas különbség abban is áll, hogy a tram-train baleseteit fokozottabb érdeklődés övezi mind a média, mind a közvélemény részéről – toldja hozzá Király Bence. Azt is megfigyelték, hogy jellemzően körforgalomban és a villamospályán keresztül, balra kanyarodás során szokott beütni a baj.
Hell Antalné szegedi gépjárműoktató szerint egyszerűen figyelmetlenek az autósok, de arra is gyanakszik, hogy a villamosvezetők a városban szocializálódnak, a tram-train vezetői pedig mozdonyvezetők, nem a városi forgalomhoz szoktak. Más autósoktatóktól azt hallottuk, Vásárhelyen még évek kellenek ahhoz, hogy beivódjon a köztudatba az újfajta, sínen közlekedő jármű. Szétnézni az autós helyett ugyan nem tud, Knezevics Viktor segítő javaslattal szolgál: a Szegedi Közlekedési Társaság már javasolta a közút kezelőinek, hogy a legproblémásabb csomópontokban felfestést, figyelmeztető táblát helyezzenek ki.
Nem motivál a fekvőtámasz
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szegedi aktivistái is megelégelték, hogy egyre-másra törik az autósok a vasútvillamost. Nemrég azt ígérték: ha egy hónap eltelik baleset nélkül, fejenként 40 fekvőtámaszt csinálnak Szeged egyik terén. Ahogy a dolgok állnak, úgy tűnik, kényelmesen fel tudnak készülni...
