- Továbbra is bizonytalan a fémhulladék begyűjtésével foglalkozó kis cégek sorsa, de a Mol nem aggódik

A parlament előtt fekvő törvénymódosítások még tovább súlyosbítják a július 1-től várható koncessziós hulladékgazdálkodás körüli bizonytalanságot – állították lapunknak iparági szereplők. Különösen aggályosnak tartják, hogy a hasznos hulladékért fizetendő, az Alkotmánybíróságot is megjárt, hatósági áras „kompenzációt” a módosítás a mindeddig szabályozatlan "ellentételezésre" módosítaná.

Amiként emlékezetes, a 2020 végén a hulladéktörvénybe illesztett koncessziós jogszabályi pontok közül Áder János akkori köztársasági elnök többet is Alkotmánybíróságra küldött. Ezek közül a testület egy aggályt megalapozottnak talált. Eszerint a kormánytöbbség Alaptörvény-ellenesen rendelkezett úgy, hogy a hulladékos kereskedőknek termékeiket ingyen kell átadniuk a koncesszor – mint mára kiderült, a Mol – számára. A parlament a tervezet újratárgyalásával úgy döntött, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állapítson meg egy ilyenkor fizetendő, méltányos kompenzációt. Bár az iparág ezt is alaptörvényellenesnek ítélte, az Alkotmánybíróság újabb beadványukat még nem tárgyalta.

Mindazonáltal a parlament most eme rendelkezést is módosítani kívánja, a kompenzációt az eddig nem alkalmazott ellentételezésre módosítva. Erre viszont már nem vonatkozik a hatóságiár-követelmény, magyarán a Mol ismét szabad kezet kap a hasznos anyagok átvételi árának megállapításában. És mivel a koncessziós jog kizárja a versenyt, ez az összeg meglehetős alacsony is lehet. Bár – a 2020 végi eljárás tükrében - az ágazati szereplők számára nyilvánvaló, hogy a módosítás is alaptörvényellenes, arra vajmi kevés az esély, hogy ezt az Alkotmánybíróság a koncessziós rendszer július 1-i kezdetéig megállapítsa.

Július 1-től a koncessziós pályázat nyertese, a Mol, illetve e célra alapított leánycége, a Mohu Mol, 35 évig végezheti a lakossági és kapcsolódó szilárd hulladékok begyűjtését és előkezelését. Ennek keretében, a törvény erejénél fogva, a hulladék tulajdonjoga is a koncesszorra száll. Ez a szabály értelemszerűen nem a „vegyes”, hanem a piaci cégek által, leválogatva gyűjtött hulladékok – mint például a lakossági fémhulladékok vagy az autóroncsok - kapcsán vált ki parázs vitákat. Információink szerint a fémesek változatlanul vitatják, hogy a lakossági fémhulladék a koncesszió hatálya alá tartozna, és így a náluk lévő készleteket, a törvény erejénél fogva, a Molnak át kéne adniuk. Így viszont még inkább veszélyeztetve látják nem csak jövőjüket, de a már piaci áron megvásárolt – sőt akár előre már el is adott - készleteik sorsát is. További probléma, hogy a telepek jó része nem hogy egyszerre foglalkozik július 1-től – elvileg – koncesszió alá kerülő, illetve azután is piaci termékekkel, de ezeket sok esetben már összekeverték, sőt, -darálták, amit a fordulónap után lehetetlennek tetszik koncessziós és piaci termékekre különválogatni. Tovább növeli a pánikot, hogy a törvény szerint, amely szolgáltató nem állapodik meg a – köreikben csak „Mohó Molnak” becézett – Mohu Mollal szeptember végéig, annak a készletei ingyen kerülnek át a koncesszorhoz.

Értesülésünk szerint a lakossági fémhulladék-kereskedelmet a Mol és a szaktárca is koncessziós tevékenységnek tartja. Ennek folytán a Mohu több fémhulladék-kereskedővel is alvállalkozói szerződéskötés előtt áll. A Mohunál lapunknak úgy vélték, hogy a gyakorlatban július 1-je után is megmaradnak a fémtelepek, amelyek termékeiért a Mol „ösztönzést” fizet. Ez szerintük a jelenlegi lakossági átvételi árakat érdemben nem befolyásolná.

A lapunknak panaszkodó fémesek egész másként látják a jövőt. Bár nevüket egyikük sem vállalta, fenyegetésként elhangzott, hogy ha a helyzet nem változik, a piaci szolgáltatók demonstrálhatnak, júniusban pedig, tartva a július utáni „Einstandtól”, raktárkészletüket kiárusíthatják és gyorsan lehúzhatják a rolót. A besorolási vitára tekintettel, egy forrásunk azt sem zárta ki, hogy július után egyes fémhulladék-kereskedők piaci, mások pedig koncessziós alapon vehetik át a lakossági felesleget.

A leválogatott hulladékok átvételi árával kapcsolatos aggályok azokra a termékekre is vonatkoznak, amelyek július 1-től vitán felül a koncesszió hatálya alá, és így a Molhoz kerülnének. Ezek szakértők szerint a csomagolás, az elektromos és elektronikus berendezések, az akkumulátor, a gumiabroncs, a hulladék-gépjármű, a sütőolaj, a textil és az egyszer használatos műanyagtermékek. A törvénytervezet kapcsán szintén aggályként merül fel, hogy a javítás közben kiszerelt alkatrészeket is a roncsokhoz sorolnák.