Még csak találgatni lehet, hogy a kijevi vezetés hol és hogyan indítja majd meg a régóta ígért ukrán ellentámadást, de Moszkva – amely számára súlyos veszteségek mellett minimális eredményt hozott az elmúlt fél év Bahmut térségére összpontosított offenzívája – már az újabb orosz kudarc eshetőségével is számol, erről árulkodnak a Meduza független orosz hírportál birtokába jutott új médiairányelvek.
A hatóságok azt ajánlják a Kreml közeli hírcsatornáknak, hogy tudósításaikban „ne becsüljék le a NATO támogatta ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozásokat”. Ellenkezőleg, azt kell hangsúlyozniuk, hogy a nyugati országok fegyverekkel látják el és számos más módon is támogatják Ukrajnát. Az emigrációban működő Meduzának két, az elnöki adminisztrációhoz közel álló forrás így magyarázta a direktívát: "Ha az (ukrán) offenzíva kudarcot vall, azt mondhatják, hogy (az orosz) hadsereg ügyesen visszavert egy rendkívül erős támadást. Ha viszont Ukrajna az amerikai és európai fegyverek segítségével sikert arat és területeket foglal vissza, akkor a vereség is magyarázható lesz, mondván, hogy a Nyugat óriási erőfeszítéseket összpontosított a frontra, de sikereik - ehhez képest - nagyon szerények voltak."
Egy másik vonatkozásban a Kreml azt tanácsolja propagandistáinak, hogy "ne fókuszáljanak arra az összegre", amelyet az orosz büdzséből a tavaly megszállt és elcsatolt ukrán területek infrastruktúrájának újjáépítésére különítettek el. A Meduza becslése szerint ez az összeg meghaladja az 1000 milliárd rubelt (4400 milliárd forintot), miközben az orosz költségvetés hiánya már az első negyedévben 2400 milliárd rubelt tett ki. Beszéljenek ehelyett arról, áll az irányelvekben, hogyan "oldják meg a problémákat" Oroszországban – például az iskolákban, óvodákban és kórházakban végzett javításokról szóló beszámolókkal.
"Világos, hogy lesznek problémák, és hogy mi okozza őket. A különleges katonai műveletek miatt csökkenteni fogják a kiadásokat éppen az említett infrastruktúrára. Az új régiókban állítanak majd helyre dolgokat, míg a régiekben figyelmen kívül hagyják a szükségleteket” - magyarázta az egyik forrás, aki szerint az erre adott negatív reakciókkal már találkoztak a Krím 2014-es annektálását követően. A Meduza felidézi, hogy a független Levada Center egy 2017-es felmérésében a válaszadók 55 százaléka úgy vélte, a hatóságok hibáztak, amikor a Krímnek juttattak olyan pénzt, amelyet egyébként az oroszországi régiók szociális programjaira fordíthattak volna. Egy másik akkori közvélemény-kutatás szerint a lakosság 84 százaléka ellenezte a Krím további finanszírozását.
A közvélemény áthangolására most is szükség lesz. A Kreml bármennyire is igyekszik a szomszédos Ukrajna kudarcos lerohanását a nagy honvédő háborúhoz fogható hazafias tettként beállítani – ahogy azt az elnök május 9-i, Győzelem napi beszédében is tette –, sok orosz tűnődik azon, miért is harcolnak. És bizonyosan mindenki az ő felelősségéről beszél. Ezt az elnöknek is tudnia kell, nemcsak a felmérésekből, de a háborúellenes megnyilvánulások ügyében zajló bírósági eljárásokból is. Röviddel Ukrajna tavalyi lerohanása után az orosz parlament törvényt hozott a fegyveres erők lejáratása ellen, hogy elfojtsák a háborúellenes tiltakozásokat. Az OVD-Info emberi jogi csoport tavaly decemberig 19,5 ezer olyan esetet dokumentált, amelyben az ukrajnai orosz invázió elleni kiállás miatt indítottak eljárást, s ennek minősülhet bármilyen, látszólag ártalmatlan megnyilvánulás.
A tiltakozásokat sikerült mára szinte teljesen elfojtani, sajátos módon mégis szerepelnek a hírekben. A bírósági eljárások hosszú átfutása miatt például múlt csütörtökön zárult le két ilyen eset is. Az egyikben egy katonai bíróság öt és fél év börtönre ítélte Nyikita Tuskanov komiföldi történelemtanárt, amiért a közösségi médiában megjegyzést írt a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi híd tavaly október 8-i felrobbantásának híréhez. "Születésnapi ajándékocska Putlernek” – írta Tuskanov az orosz elnök előző napi 70. évfordulójára utalva. Ennyi is elég volt ahhoz, hogy bűnösnek mondják ki terrorizmus igazolásában és a hadsereg folytatólagos lejáratásában.
Egy ugyanaznap elítélt szentpétervári nő esete, még többet árul el arról, sok orosz mit gondolhat Putyinról. Irina Cibanyeva egy nappal Putyin októberi születésnapja előtt elkeseredett üzenetet hagyott az elnök szüleinek sírján. A cetlin ez állt: "A sorozatgyilkos szüleinek, vegyétek magatokhoz. Annyi fájdalmat és bajt okoz nekünk. Az egész világ a haláláért imádkozik. (...) torzszülöttet és gyilkost neveltetek." A bíróság két évi felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a 61 éves nyugdíjasra politikai gyűlöletből elkövetett sírgyalázásért. Enyhítő körülmény volt, hogy véleményével nem kereste a nyilvánosságot. Cibanyeva azzal védekezett, hogy aznap egy borzalmas háborús hírt hallott, s nem tudta kivonni magát ennek hatása alól.
Putyinnak a háborús kudarcok miatt megrendült hatalmi helyzetére utalhat, hogy míg a hatóságok az ellenzéki aktivisták és átlagemberek legapróbb háborúellenes megnyilvánulását is megtorolják, az elnöki adminisztrációtól függő Wagner magánhadsereg vezére, Jevgenyij Prigozsin hónapok óta ország-világ előtt ócsárolhatja az orosz védelmi minisztérium és a hadsereg vezetésének teljesítményét, s az elnöknek ehhez egy szava sincs.