Az Európai Gazdasági Térséghez tartozás (EGT) előnyeit az EU 27 tagállama mellett a kontinens más országai is élvezik. Norvégia, Izland és Liechtenstein például. Ezért már a 2000-es évek közepén megállapodtak az unióval, hogy a jellemzően újonnan csatlakozók, és néhány korábbi mediterrán versenyző (jelenleg 16 ország) gazdasági és társadalmi felzárkózását segítsék.
Az első hasonló mechanizmus még 1994-ben indult el. A forrásokat egyebek között energetikai fejlesztésekre, hátrányos helyzetűek képzésére, szűrővizsgálatokra, kórházfelújításra költötték.
A 2014-2021-es időszak 77 milliárd forintnyi támogatása két évvel ezelőtt veszett el. A kormány inkább lemondott róla (mindössze négymilliárdról dönthettek volna a civilek), csakhogy kormánykritikus szervezetek véletlenül se jussanak forrásokhoz.
E szervezetek aktuálisan, mindközönségesen a „no migration, no gender, no war” konzervatív-keresztény csatakiáltással írhatók le.
És mégis zöldmozgalom
A kollektív emlékezet hajlamos feledni, de a Fidesz a rendszerváltás utáni magyar politika legnagyobb támogatásvesztését szenvedte el 2014-ben. Októberről novemberre 900 ezer választó pártolt el a kormánypárttól, a netadó és a kormányközeli személyek kitiltási botránya után. Ez egyetlen hónap alatt 12 százalékos súlyvesztés, amire nem volt példa korábban, az őszödi beszéd is csak 5-7 százalékot faragott az akkori kormányzókon. De már a tavaszi parlamenti választásra is sokat olvadt a fölény: 2014-re egy ciklus alatt csaknem félmillióan hagyták maguk mögött a Fideszt. És ezt az eredményt úgy érte el a párt, hogy időközben megemésztette az utolsó megmaradt jobbközép riválist, az MDF-et is. A centrális erőtér kiépült, és létrejött az erre szabott egyfordulós választási szisztéma is. A Fidesz azonban sokáig nem lehetett nyugodt, Bajnai Gordonnal az Együtt 2014 valós veszélyt jelentett a hatalmára. Az LMP azonban távol maradt az együttműködéstől, így a Párbeszéd platform megalakulásával, később kiválásával megtörtént a pártszakadás.
A zöldmozgalom energiáit azonban megérezte a hazai jobboldaliság letéteményese, és később nem is talált fogást rajta. (Hacsak Hoppál Péter próbálkozását nem tekintjük annak, amikor az Asperger-szindrómával élő Greta Thunberget elsőre „beteg kislánynak, a klímaélősködők szerencsétlen áldozati játékszerének” nevezte, akinek a „hátán kíván visszatérni a hatalomba a klímaélősködő nemzetközi baloldal”.) Elnökként Trump egyszerűbben volt sötét: mivel nem hisz benne, betiltotta a klímaváltozást, vagyis likvidálta a vonatkozó oldalt a Fehér Ház honlapján.)
A Fidesz a közélet tematizálásának képességét vesztette el 2014-re.
Nem engedhette, hogy az ellenzék magára találjon, ezért minden létező módon igyekezett kivonni a forrásokat a pártok környezetéből, és a sivatagot mára tökélyre fejlesztette. Ezért fájnak a kormánynak a külföldről érkező támogatások, miközben a „dollárbaloldal” állandó jelzőjét meghatározó 3-4 milliárd forintot két hét alatt égeti el a közmédia (és ennek több mint tízszerese a kormánypropaganda éves költsége.) De nem nézte jó szemmel a Fidesz a kormánykritikus civil szervezeteket sem. A négymilliárd forintot a civil szektornak – a politika kizárásával – juttató Norvég Alap ezért került célkeresztbe.
Személyesen Orbán
A pályázatokat kezelő Ökotárs Alapítványnál 2014-ben megjelentek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és a rendvédelem tagjai. Az akcióról erős képsorok járták be a médiát. A házkutatási helyszíneken és a rendőrség épületében dolgozó nyomozókkal együtt 43-an tüsténkedtek a politikai indíttatásúnak látszó ügyletben, köztük a rendőrség nyolc készenlétise is. „Egy közepes kábítószeres ügyben szoktak ehhez hasonló rendőri erőt kivezényelni egy házkutatáshoz”, érzékeltette a felvonulás lendületét Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság jogásza.
A pályázatokat az Ökotárs mellett három szervezet kezelte: az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány. Meghívásos tenderre adtak be közös pályázatot 2008-ban. A kormány 2014 januárjában indított támadást ellenük, egyoldalúan megváltoztatva a pénzek szétosztásának módját, a feladatot a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-re bízták, mely a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá tartozott. Az áprilisi választások után a kancelláriaminiszter a norvég külügyminiszternek írt levelében megvádolta az Ökotársat, mondván, több szálon kötődik az LMP-hez, így a norvégok beavatkoznak a magyar belpolitikába. Nyár elején KEHI-vizsgálat indult, a norvégok a szerintük jogosulatlan vizsgálat leállításához kötöttek egy befagyasztott 36 milliárdos összeget. Később sikkasztás gyanújával indult nyomozás az Ökotárs ellen, majd a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység és hűtlen kezelés vádja is előkerült. Eszerint civil egyesületeknek nyújtottak kölcsönt, amire nem volt engedélyük.
A bíróság 2015 elején elmarasztalta a rendőrséget jogosulatlan házkutatás miatt.
Ősszel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, amely az Ökotárs és az általa támogatott 17 szervezet ellen folyt.
Többségük 2011 óta zavarta a kormány köreit az úgynevezett baloldaliságával. A kormánnyal szemben kritikus szervezetek között volt a jogvédelem területén a Társaság a Szabadságjogokért, a korrupció ellen küzdő K-Monitor és Transparency International, az Átlátszó.hu alapítványa, a Roma Sajtóközpont, a Krétakör Alapítvány, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, a Liberális Fiatalok Egyesülete, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, a Patent Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, és a melegjogokért fellépő Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szivárvány Misszió Alapítvány.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két év pereskedés után érte el, hogy a Miniszterelnökség elárulja, ki volt a „soron kívüli kormányzati ellenőrzés” megrendelője. A dokumentum előkerült: személyesen Orbán Viktor rendelte meg az intézkedéseket.
Svájci csörte az unióval
A Norvég Civil Alappal és az EGT alappal párhuzamosan (mindkettőt túlnyomórészt a norvég állam töltötte fel) a Svájci Civil Alap forrásait is kezelte az Ökotárs. Az államszövetség 31 milliárd forinttal támogatta Magyarországot, amiből civil és ösztöndíj alapokra 2012 és 2015 között mintegy másfél milliárd forint jutott. A civil elosztás a pénz öt százalékát érintette. Többek között tiszavasvári hátrányos helyzetű gyerekeket, végstádiumú vesebetegeket, természeti és kulturális értékeket (köztük a Kárpát-medencei ősi gyümölcsfákat) védő szervezeteket támogattak. Svájc a második támogatási körben ismét mintegy 30 milliárd forintot küld Magyarországra, amit az állam hatmilliárddal egészít ki, írta a 444. A megállapodást 2022 végén Navracsics Tibor miniszter írta alá. A pályázati felhívások ez év második felében várhatók.
Kissé meglepő adat, de a támogatási mechanizmus Svájcnak volt sürgető.
Két évvel ezelőtt szólította fel a kormány a parlamentet, hogy adjon zöld utat a pénzáramlásnak. Az ügyet 2019 óta jegelte a törvényhozás az unióval fennálló pénzügyi szabályozási vita miatt. Az EU ugyanis megtiltotta az uniós befektetési vállalkozásoknak, hogy svájci tőzsdéken kereskedjenek, miután az alpesi állam gazdasági és tőzsdei kedvezményekkel igyekezett azokat magához vonzani, későbbi adóbevételek reményében, írta erről a vg.hu. Az EU is volt azonban ütőkártyája, megfenyegette, majd 2021-ben kizárt Svájcot a Horizont Európa programból. (Ennek a kutatási és innovációs keretprogramnak a lehetőségeit tette kockára a magyar kormány az Erasmus+ oktatási-kutatási csereprogramokkal együtt, a jogállam leépítésével és a korrupciós rendszer felépítésével.)
Norvégia inkább kiszállt, Svájc viszont beleegyezett abba, hogy Magyarországon a civilek egy árva fillér támogatásról se dönthessenekMóra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a régmúlt megpróbáltatások ellenére tárgyalilagosan válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen érzéssel fogadja a kormányzati szervek svájci civilforrás-elosztását? Mint jelezte: a Svájci Alapban most nem lesz kifejezetten a civilek támogatására elkülönített keret, ellentétben az előző ciklussal, amikor volt. Most a többi kedvezményezett országhoz hasonlóan (Románia és Bulgária kivételével) sehol nem lesz külön civil alap. A két ország közötti megállapodásban szereplő területek (például a szakképzés és a roma integráció) támogatása a kiemelt cél. Ilyen területeken általános az EU források esetében is, jegyezte meg, hogy a kormány intézményrendszere kezeli a forrásokat.
– A hírek most arról szólnak, hogy ennek a forráselosztásnak a monitorozásába – vagyis a pályázati felhívások kidolgozásába, a kiválasztás és a forrásfelhasználás nyomon követésébe – bevonják-e a civileket, mint ahogy a kétoldalú megállapodás alapján be kellene.
És ahogy az EU-források esetében a monitoring bizottságok működnek, jól-rosszul – mondta az igazgató. – Az üggyel kapcsolatos fejleményeket nyomon követjük, de pillanatnyilag nem gondolkozunk a részvételen, elsősorban azért, mert kapacitásaink már irányba vannak lekötve.
Felszámolni, kiiktatni
A Transparency Inernational Magyarország is egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyek miatt pellengérre állították az Ökotársat. Ligeti Miklós jogi igazgató szerint nem valószínű, hogy a magyar kormány más szempontok szerint osztana forrásokat, mint amilyen szempontokkal kiebrudalta a Norvég Alapot.
– A svájci kormány megegyezési készsége meglepő és egyben elkeserítő volt.
Semmi ok azt feltételezni, hogy a magyar kormány változtatna a kialakult gyakorlatán, miszerint a forrásokat politikai haszon és lojalitás alapján osztja szét, előre eltervezetten büntetve forrásmegvonással bárkit és bármit, ami a közvetlen politikai érdekérvényesítés útjában áll.
A 2010 óta kiépült, mára szilárddá vált hatalom nem bírja elviselni az autonómiákat, ezekben politikai kockázatot és kihívást lát, amit le kell küzdeni, fel kell számolni, ki kell iktatni. Ez történik az önkormányzatisággal, és ezt a sorsot szánja a hatalom a teljesítménye iránt kritikus civileknek is. Kormányunk egyik legijesztőbb rémálma az lehet, hogy léteznek még kritikus szervezetek, amelyek a kormánytól függetlenül képesek eltartani magukat.
Az új korrupcióellenes hatóság felállítása aligha érinti a svájciforrás-elosztás tisztaságát Ligeti Miklós szerint.
– Ebben nem látok összefüggést. Az integritás hatóság egyelőre még keresi a helyét, és hát, őszintén: a svájci pénzek nélkül is talál magának elegendő elfoglaltságot. Feltéve persze, hogy keres ilyet egyáltalán.
