87,6 millió frankot, átszámítva csaknem 34 milliárd forintot küld Svájc Magyarországra a következő években, amit a magyar állam további 6 milliárd forinttal kiegészít - írja a 444.
Összesen nyolc fejlesztési programot jelöltek ki, ezek a következők:
vízhálózat korszerűsítése (6,5 milliárd forint),
mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatása (5,2 milliárd forint),
energiahatékonyság, megújuló energiaforrások (4,7 milliárd forint),
kutatás és innováció (4,2 milliárd forint),
kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok (4 milliárd forint),
szakképzés (3,6 milliárd forint),
egészségügy és szociális védelem (3,2 milliárd forint),
emberkereskedelem elleni küzdelem (800 millió forint).
Erről tavaly novemberben írt alá megállapodást Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Svájc magyarországi nagykövetével, de a lap szerint a pályázati felhívásokat még nem tették közzé. Jelen állás szerint azt 2023 második félévére ígérik.
A támogatás nem új jelenség és minden, 2004 után csatlakozott EU-tagállamnak jár: 2012 és 2015 között hazánk 130 millió frankot kapott. Az összeggel a svájciak az európai gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mérsékléséhez járulnak hozzá, cserébe részesülhetnek az uniós közös piac előnyeiből.
Idén azonban lesz egy komoly változás: míg korábban a pénz kevesebb mint 5 százalékát civil szervezetek oszthatták szét Magyarországon, ez a lehetőség mostanra megszűnt, az utolsó fillérről is az Orbán-kormány dönt.
Az ügyben érdemes felidézni a Norvég Alap körül korábban zajlott kálváriát: mint ismeretes, a hasonló rendszerben működő támogatási szisztémát illetően a norvégok kitartottak volna amellett, hogy egy kisebb részt ezúttal is elkülönítsenek a civileknek, és ahhoz is ragaszkodtak, hogy ezeket a pénzeket kormányfüggetlen szervek kezeljék. Az Orbán-kormány pedig elvileg belegyezett ebbe, azonban hónapokig nem tudtak megállapodni arról, hogy melyik legyen ez a szervezet. Mindez odáig fajult, hogy a norvég kormány 2021-ben az egész támogatást visszavonta - azt is, amiről kizárólag az Orbán-kabinet döntött volna, vagyis a kormány inkább kihajított 77 milliárd forintot az ablakon, csak nehogy kormányfüggetlen civilek is részesüljenek a támogatásból.
Ennek ismeretében a 444 rákérdezett a svájci nagykövetségnél, hogy figyelembe vették-e az elpárolgott norvég pénzek történetét, különösképp akkor, amikor az EU jogállamisági problémák miatt visszatartja Magyarországtól az uniós források egy részét. Válaszukban azt közölték: „Svájc rendszeres eszmecserét folytat az Európai Bizottság és az EGT/Norvég Mechanizmus képviselőivel. Svájc azonban önállóan dönt a partnerországoknak nyújtott támogatásáról. Az együttműködés alapja a közösen elfogadott elvek, amelyeket a kétoldalú végrehajtási megállapodásokban rögzítenek.” Ígéretük szerint a fejleményeket napi szinten figyelemmel tudják kísérni, és ha a hatékony irányításra, a források megfelelő felhasználására és a tisztességes, nyílt versenyre vonatkozó alapelveket nem tartják be, akkor Svájc megteheti a megfelelőnek vélt intézkedéseket. „A magyar fél köteles a program alakulásával kapcsolatos minden fontos információt megosztani, valamint a program honlapján közzétenni minden program- és projektfelhívást és pályázatot. (...) A költségeket csak azt követően téríti meg Svájc, hogy a kiadásokat ellenőrizte és jóváhagyta. Ha szabálytalanság gyanúja merül fel, mind Magyarországnak, mind Svájcnak lehetősége lesz a kifizetés leállítására” - tették hozzá.
Arra a kérdésre azonban nem válaszolt a nagykövetség, hogy az Orbán-kormánnyal folytatott egyeztetésekkor felmerült-e a civil alap kérdése, és ha igen, akkor kinek a kezdeményezésére maradt ki. Pedig ezt már csak amiatt is érdemes lenne tudni, mert - amint azt a 444 megjegyzi - Bulgáriában és Romániában például továbbra is lesz független szervezetekre bízott civil alap, Lengyelországban pedig az önkormányzatok nagy részét tömörítő Lengyel Városok Szövetsége irányítja a településfejlesztési programot.
A nagykövetség magyarázata szerint külön programot civilek számára csak a támogatott országok harmadában indítanak. „A civil szerepvállalás előmozdítására irányuló megközelítések különböző formákat ölthetnek, és azokat az adott körülményekhez kell igazítani. A civilszervezetek bevonását bizonyos programokba, hogy szakértelmükkel és tapasztalataikkal partnerként járuljanak azok végrehajtásához, mindkét fél előnyösebbnek és fenntarthatóbbnak tartotta, amivel nagyobb rendszerszintű hatást lehet elérni a magyarországi környezetben” - közölték. Már csak az a kérdés, hogy hogyan, a civilszervezetek ugyanis elviekben a tanácsadó bizottságokhoz csatlakozhatnak, az azonban nem világos, hogy mi alapján választják ki a tagokat, hányan lehetnek összesen, illetve lesz-e bármilyen érdemi beleszólásuk a pénzek sorsába kisebbségben.
A lap a Miniszterelnökséget is kereste az ügyben, ahonnan azonban választ egyáltalán nem kapott.
A Norvég Alapból érkező friss támogatásokat is a korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez köthetik