Az európai parlamenti képviselők többsége üdvözli, hogy az Unió irányelvet készül elfogadni a korrupció ellen, derült ki a javaslatról rendezett szerdai plenáris vitában.
Sokan szóvá tették, hogy a korrupció általános jelenség, amely többé vagy kevésbé, de minden országban rombolja a bizalmat az intézmények és a közélet szereplői iránt. Néhányan
a legrosszabb példák között említették Magyarországot, mint a rendszerszintű korrupció országát.
Az Európai Bizottság által egy hete előterjesztett irányelv előírná a kormányok számára, hogy állítsanak fel testületet a korrupció elleni küzdelem céljára és hozzanak olyan szabályokat, amelyek minimálisra csökkentik a visszaélések és a csalások kockázatait.
Az EP-képviselők nagy része szerint nem a javaslatokkal van baj, hanem a számonkéréssel,
mivel a tervezett jogszabály azokra bízná a korrupcióval való leszámolást, akik maguk is korruptak.
Mint egyikük fogalmazott: a bűnösök közül néhányan az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban ülnek.
Ahhoz, hogy a tervezetből törvény legyen, a kormányok és az Európai Parlament együttes jóváhagyása kell.
Bár már négy hónapja működik, nincs sok nyoma az Integritás HatóságnakTöbb felszólaló, köztük a fideszes Hidvéghi Balázs hiányolta, hogy az előterjesztésből kimaradtak azok az javaslatok, amelyek az EU-ban kirobbant korrupciós botrány, a Katargate megismétlődésének a megelőzését szolgálnák.
Az EP nem sokkal a plenáris vita előtt fogadta el az Európai Bizottságnak, mint az Unió fő költségvetési szervének a teljesítményéről szóló állásfoglalást. Ebben a képviselők üdvözlik, hogy a jogállamisági eljárás keretében az EU tavaly befagyasztotta a Magyarországnak jutó kohéziós politikai programok 55 százalékát, de hozzáteszik, hogy
“a tények 100 százalékos befagyasztást is indokoltak volna”.
