- Rekordértékben vehetnek fel osztalékokat a vagyonkezelő alapítványok

Rekordértékben vehetnek fel osztalékokat a vagyonkezelő alapítványok – írja a 24.hu.

Mint arról a Népszava is beszámolt, az üzemanyagárstop és a hatalmas extraprofitadó ellenére a Mol története legnagyobb, nettó 628 milliárd forintos nyereséggel zárta 2022-t. 

Az olajipari vállalat korábban állami kézben lévő részvényeit a kormány pedig 2020-ban és 2021-ben vagyonkezelő alapítványoknak adta át – emlékeztetnek. Hasonlóan tettek a Richter részvényeivel is.

A Mol igazgatósága a tavalyi eredményből 287 milliárd forint kifizetését javasolta a társaság közgyűlésének. Ennek értelmében, ha a közgyűlés elfogadja, akkor a Molnál egy részvény után 150 forint alaposztalék és körülbelül 200 forint rendkívüli osztalék járhat, tehát összesen mintegy 350 forint a tavalyi 302 után.

A Richternél pedig ennél is többet,

Csak ettől a két cégtől 90,8 milliárd forint osztalékot vehetnek fel az állam helyett a kedvezményezett alapítványok. Ennek értelmében

• a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 36 milliárd,

• a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC) 36 milliárd,

• a Mol–Új Európa Alapítvány 15 milliárd,

• a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány pedig 3,8 milliárd forintnyi osztalékot vehet fel.

A két legnagyobb haszonélvező az MCC (amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója) és a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó MUC, amelynek első embere Hernádi Zsolt Mol-vezér. Mindkettő tíz-tíz százaléknyi tulajdonrészt kapott a Mol Nyrt.-ben és a Richter Gedeon Nyrt.-ben (ez akkori értékén 574 milliárd forint értékű adományt jelentett), így az olajcégtől 28,7–28,7 milliárd, a gyógyszercégből pedig 7,3–7,3 milliárd forint osztalékra tehetnek szert.

A Richter mai közgyűlése azonban a portál információi szerint nem ígérkezik békésnek: a Budapesti Corvinus Egyetem mögött álló alapítvány 90 milliárd osztalék kifizetését javasolja, az igazgatóság azonban ezzel szemben csak 72,7 milliárd forintra tett előterjesztést (ez 1,7 milliárd forint pluszpénzt jelentene a két alapítványnak).

Az igazgatóság nem támogatja az alapítvány javaslatát, és erre kéri a többi tulajdonost is, mert a terven felüli osztalékfizetés a kutatás-fejlesztéstől vonná el a forrást.

Ha a Molnál és a Richternél az igazgatóságok előterjesztései szerint történnek az osztalékkifizetések, akkor

A portál megkérdezte az alapítványokat, hogy mire fordítanák a várhatóan 36 milliárdos osztalékot.

„A MUC feladata a Budapesti Corvinus Egyetem hosszútávú fenntartása, fejlesztése, így a bevételeit, pénzeszközeit az egyetem működtetésére, ösztöndíjakra, beruházásokra fordítja. A fenntartónak az egyetem tartósan magas színvonalú működéséhez szükséges feltételeket kell megteremtenie, így egy-egy év esetlegesen kiemelkedő osztalékbevételeit, amik évtizedes távlatban kiegyenlítik a rosszabb éveket, felelőtlenség lenne azonnal elkölteni” – válaszolta a MUC.

„A Mathias Corvinus Collegium, mint a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye, bevételeit diákok oktatására, az intézmény működésére fordítja” – reagált szűkszavúan az MCC.

Mint arra felhívják a figyelmet, az alapítványoknak nem csak az osztalékokból származik bevételük. A MUC például jogszabályban rögzítve évente 5 milliárd forintnyi állami támogatást kap a feladatai ellátására.

Összesen 30 milliárd forint osztalékot vehet fel a Mol–Új Európa Alapítvány. Két évvel ezelőtt a kormány ennek az alapítványnak adományozta a maradék Mol-részvényeit, közel 43 millió darabot (ami 5,24 százalékos tulajdonrészt jelent), és ugyanennyit a Mol is betett saját részvényből.

A Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány ehhez képest aprópénzt kap: 3,8 milliárd forint osztaléka a Richter 5,25 százalékos, 35 milliárd forintot érő részvénypakettjének köszönhető, amit a kormány másfél éve ajándékozott neki. Az előző évhez képest 1,6 milliárd forinttal nőtt ez az összeg. Mindez eltörpül a rendszeres állami támogatás mellett, 2023-ban például 38,4 milliárd forintot kapnak az orvosi egyetem működtetésére.