Mol – Új Európa néven közös alapítványt hoz létre az állam és a Mol – derül ki az olajcég közleményéből, valamint a parlament elé benyújtott kormányjavaslatból. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte irat nem sok szót fecsérel az alapítvány céljaira, működési kereteire, vezetőire. A lépés érzékelhetően lényegi eleme inkább, hogy a magyar állam mint társalapító a szervezet rendelkezésére bocsátja az – eddigi két hasonló „kialapítványozás” után még megmaradt – összes Mol-papírját. Ez 42,98 millió darab részvény, ami az olajcég alaptőkéjének 5,24 százaléka. A csomag összértéke a szerdai tőzsdei árfolyamon közel 94 milliárd forint. A tervezet szerint a vagyonátadás ingyenes, sőt a kabinet rögtön át is adja az alapítói jogokat a majdani kuratóriumnak. A kormány e törvény keretén belül csak annyit vár el az új szerveződéstől, hogy az „értékteremtő”, „társadalmilag hasznos”, „közérdekű közfeladatot” lásson el. Ehhez képest részletesen nyomatékosítják, hogy a kuratórium gazdálkodhat a részvények után járó osztalékkal.
Ennek várható mértéke – ha a Mol fizet a tulajdonosainak - évente általában milliárdos-tízmilliárdos nagyságrend. A szervezeti forma rafinált, „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány”. Ez pont az a típus, amelynek „függetlensége” érdekében tavaly év végén kilencedik alkalommal is módosították az Alaptörvényt. Eszerint az ilyen alapítványok legfontosabb jellemzői – így például a kuratórium összetétele – csak kétharmaddal módosítható. Magyarán az Orbán-kormány az Alaptörvényt is átírta azért, hogy saját maga és utódja hivatalos csatornákon keresztül a lehető legkevésbé szólhasson bele eme, hatalmas közvagyonnal kistafírozott, ám az alapítványi működés mögé búvó szervezetek életébe. Az Orbán-kormány az eddigi, hasonló közpénzkiszervezések kapcsán is előszeretettel hangsúlyozta, hogy az alapítványok immár teljességgel függetlenek tőle, azokra ráhatása nincs. Olyannyira, hogy a céges közgyűléseken is önálló, államfüggetlen részvényesként szavazhatnak, miközben a kuratóriumokban lényegében csak állami és molos tisztségviselők, illetve hozzájuk kötődő személyiségek ülnek.
A módszer elemzők szerint az ilyen testületekbe ültetett kurzusközeli káderek, illetve az általuk kezelt, közpénz-jellegüket elvesztő vagyonok kormányváltás utáni túlélését hivatott biztosítani. A Mol a magyar államhoz hasonlóan 42,98 millió darab saját részvénnyel járul hozzá az alapítványhoz – derül ki az olajcég közleményéből. A Mol célja az alapítvánnyal eddigi „társadalmi felelősségvállalása”, illetve „támogatási feladatai” hatékony megújítása és kibővítése. Így kiemelten segítenék a sportot, a kultúrát, az egészségügyet, a környezetvédelmet, az egyének boldogulását és a közösségek gyarapodását. „Rendkívül széleskörű és átfogó” támogatási rendszert hoznának létre a tehetséggondozás, a környezetvédelem, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nevelés-oktatás, a kutatás, valamint a karitatív, kulturális és sporttevékenység támogatása érdekében. Szavaik szerint az olajcég – például a Mol Alapítványon keresztül - eddig is milliárdokkal segítette a sportolókat, művészeket, a hátrányos helyzetű csoportokat, a helyi közösségeket, illetve a „térségi közérdekű célokat”. Tavaly 2,2 milliárdot adományoztak szociális, kulturális, oktatási és környezetvédelmi ügyekre, Magyarország mellett Szlovákiában, Horvátországban, Romániában és Csehországban. A Mol Alapítvány pályázatokon keresztül több mint százmilliót fordított gyermekegészségügyre, fiatal sportolók, művészek és tanárok megsegítésére. Emellett 2014-2017 között a Kösz!, 2018-tól pedig a Helyi Érték Program keretében a helyi közösségekre és az önkéntességre is figyelmet fordítottak. Az új alapítvány támogatásai e feladatok jelentős része mellett kiterjednének más oktatási, tudományos, művészeti és fejlesztési programokra is. A Mol várakozásai szerint az alapítvány a törvény elfogadása esetén az év második-harmadik negyedében jöhet létre.
Az államfüggetlen államtitkár és társai A magyar kormány tavaly több lépésben 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt adott át – a mostani esethez hasonlóan ingyenesen – a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, illetve a magát „tehetséggondozó műhelyként” bemutató Mathias Corvinus Collegium hasonló nevű alapítványának. Csak e négy részvénypakett összértéke szerdai árfolyamon hétszázmilliárd forint. A két szervezet törvényi besorolása „közérdekű vagyonkezelő alapítvány”. Ellenőrzésüket a kormány szintén résmentesen átadta az irányító kuratóriumoknak. Az összefonódásokra jellemző, hogy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumát pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára vezeti – természetesen az államtól függetlenül. De a testületek tagsága is kizárólag állami-, Fidesz- és Mol-kötődésű üzletemberekből áll. A Mol – Új Európa Alapítvánnyal együtt tehát már az ezermilliárdot közelíti az a vagyonérték, amit az Orbán-kormány csak a köz Mol- és Richter-vagyonából saját embereinek adott át „jótékony” hasznosításra. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány 2011-ben ötszázmilliárd forint közpénzt fizetett az orosz Szurgutnyeftyegáznak a Mol 21 százalékáért.
Százmilliárdjaink kerülnek NER-közelbeA mostani lépéssel a 2022-ben alakuló új kormány minden, az olajcég feletti ellenőrzési lehetőségét elveszti, ami így fideszes kötődésű NER-alapítványok kezében marad. A kormány két év alatt gyakorlatilag úgy „magánosította” el a Mol 25 százalékát, hogy azért egy fillért nem kért. Vagyis az államot és az adófizetőket voltaképp több száz milliárdos kár érte. A másik oldalon NER-közeli alapítványok több százmilliárdnyi vagyon kaptak úgy, hogy azért nem tettek semmit. Mindezt a kormánypárti többség rendre új törvényekkel „papírozta le”. A jövőben három, gyakorlatilag Mol-vezetők és más fideszes oligarchák által irányított alapítvány ellenőrzi a Mol 30 százalékát úgy, hogy ennek 25 százaléka állami tulajdon volt. Egy politikai váltás esetén az új kabinetnek semmilyen befolyása nem marad a Molra, ellenben annak hasznáról-értékesítésről a jelenlegi kormányhoz, pontosabban a miniszterelnökhöz hű vezetők döntenek.
Egy felvásárlási szándék esetén ez a 30 százalék, illetve azt ezt tulajdonló alapítványok nem kerülhetők meg. – írja elemzésében az Erste. Így ha netán valaki korábban kételkedett volna az olajcég korábban hangoztatott felvásárolhatatlanságában, most megnyugodhat, mert ez elé újabb akadályt emeltek. P. Zs.
Így "hatékonyabb" és "korszerűbb"A közösségi célok hatékonyabb elérése, a sokféle és gyorsan változó közfeladat korszerű ellátása érdekében közérdekű vagyonkezelő alapítványok jöhetnek létre – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A kormány sarkalatos törvényjavaslatban kéri az Országgyűlés egyetértését az új jogintézmény kialakításához. A csomag a felsőoktatási intézmények fenntartói mellett további öt alapítvány létrehozását kezdeményezi. Ezek főként kulturális, képzési, kutatási és tehetséggondozási feladatokat vállalhatnának át az államtól – írják, utalva az Alaptörvény kilencedik módosítására. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok a mindenkori kormányzattól szervezeti, vagyoni és működési szempontból is függetlenül működnek majd – fűzték hozzá. Ehhez egységes átminősítési törvényt és legalább 600 millió forintos vagyonrendelést javasolnak a számukra, illetve bírósági bejegyzés is szükséges. Az alapítványok sem a közfeladat ellátásával, sem a közérdekű cél megvalósításával nem hagyhatnak fel - hangsúlyozzák. A Hauszmann Alapítvány főként Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány a vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzésével, átörökítésével, az agrárképzés feltételeinek javításával foglalkozna, a Magyar Kultúráért Alapítvány nevelési, oktatási, kulturális tevékenységeket állna, a Makovecz Campus Alapítvány révén a névadó által tervezett piliscsabai campus épületei a jövőben is a magyar kulturális és szellemi élet javára szolgálhatnak, a Mol - Új Európa Alapítvány pedig a sport, a művészet és a tudomány területén kiemelkedő gyermekek, fiatalok tehetségének kiteljesítését könnyítené meg, gazdaságfejlesztési programokat, környezet- és klímavédelmi, fenntarthatósági tevékenységeket, valamint kutatásokat segítene elő – írja az ITM.
